A Szent László Gimnázium házirendje

(2009. szeptember 1-től)

A házirend érvényességi köre, jogszabályi háttere:

A házirend a Kőbányai Önkormányzat Szent László Gimnázium (1102 Budapest X., Kőrösi Csoma Sándor út 28-34.) nappali tagozatának, valamint a felnőttoktatás (esti és levelező tagozat), a felsőfokú szakképesítésen hallgató tanulóira; tanáraira és alkalmazottaira, valamint (értelemszerűen vonatkozó részei) a szülőkre érvényes. Életbe lépésének határideje az elfogadás napja. A házirend elfogadásának eljárása: javaslatát az igazgató terjeszti a döntést meghozó nevelőtestület elé, s az iskolai diákönkormányzat valamint az iskolaszék egyetértési jogot gyakorol, hatályba a fenntartó jóváhagyásával lép. Jelen házirend felülvizsgálatát egy éven belül el kell készíteni.

A Házirend jogszabályi háttere:

·         az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (továbbiakban: Ktv): I. fejezet 1-5. §., II. fejezet 10-14., 19., 30. §-a, V. fejezet 37-84., 95., 98., VIII. fejezet 114-120., IX. fejezet 121. §-a;

·         a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről;

·         a Szent László Gimnázium Pedagógiai Programja;

·         valamint a Szent László Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata.

A házirend szabályozási köre:

I.          Tanulói jogok gyakorlása

I/1.             Tanulói jogok

I/2.             Egyes tanulói jogok gyakorlása

I/3.             A tanuló jutalmazása

I/4.             Tanulói jogok megismerésének fórumai

II.  A vélemény-nyilvánítás formái

II/1.           Kérdezés és érdemi válaszadás rendje (szervezett keretek között)

II/2.           Vélemény-nyilvánítási jog gyakorlása (szervezett keretek között)

III.             Tanulói kötelességek teljesítése

III/1.        Tanulói kötelességek

III/2.        Késések és mulasztások

III/3.        A tanulók fegyelmi felelőssége

III/4.        Taneszközökért és felszerelésekért vállalt felelősség szabályai

III/5.        A súlyos jogellenesség meghatározása

III/6.        A magatartás és szorgalmi jegyek elbírálásának minősítési rendszere

IV.              A jogorvoslati jog gyakorlása

IV/1.        A jogorvoslati jog gyakorlása

V.  Iskolai munkarend, helyiséghasználat, balesetvédelem, orvosi ellátás rendje

V/1.          Iskolai munkarend

V/2.          Tanórai és tanórán kívüli foglalkozások és szünetek rendje

V/3.          A hetes feladatai

V/4.          Tantárgy- és foglalkozás választás iskolai rendje

V/5.          Helyiséghasználat, területhasználat

V/6.          Egészségvédelem, baleset-megelőzés

V/7.          Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

VI.              Diák önszerveződések

VI/1.        Diákönkormányzat és Diákközgyűlés

VI/2.        A Diákönkormányzat tanítás nélküli munkanapja

VI/3.        Diákkörök létrehozásának rendje

VI/4.        A tanulók nagyobb közösségének meghatározása

VI/5.        A Szent László Gimnázium Diáksport Egyesület

VI/6.        Iskolai média

VII.           Térítési és tandíjfizetési kötelezettség

VII/1.     Térítési és tandíjfizetési kötelezettség

VIII.           Diákszociális támogatás lehetőségei, elbírálás elvei

VIII/1.     Tankönyvtámogatás

VIII/2.     Kirándulási hozzájárulás

VIII/3.     Étkezési hozzájárulás

I.    A tanuló jogai

I/1.          Tanulói jogok

A tanuló joga, hogy

a)                 válasszon - érdeklődésének megfelelően - a választható tantárgyak, foglalkozások között;

b)                 részt vegyen a kötelező és általa választható foglalkozásokon;

c)                  látogassa az iskola létesítményeit (könyvtár, számítástechnika központ, laboratóriumok, sportpálya).

d)                 tagja legyen az iskola kulturális és sportkörének, egyesületének;

e)                  utazási, kulturális és egyéb kedvezményekben részesüljön;

f)                   szociális támogatást, tanulmányi munkájáért ösztöndíjat kapjon, jutalomban részesüljön;

g)                 üdüljön önköltségesen az iskola balatonszepezdi táborában;

h)                 részt vegyen a szakkörök, önképzőkörök, diákkörök munkájában;

i)                   véleményt mondjon, közösségi érdekű javaslatot tegyen az oktató-nevelő munkával kapcsolatban a megfelelő fórumon, ill. kezdeményezzen;

j)                   tájékoztatást kapjon az őt érintő kérdésekben[1];

k)                 független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról[2];

l)                   személyiségi jogait tiszteletben tartsák, amelynek gyakorlása során nem korlátozhat másokat ugyanezen jogaik gyakorlásában;

m)               vallási, világnézeti meggyőződésének az iskolában történő gyakorlása során hátrányt nem szenvedhet – olyan módon sem, hogy ezen tevékenység idejére az iskola valamely kötelező részvételt igénylő foglalkozást szervez;

n)                 választó, ill. választható legyen a diákképviseletbe;

o)                 képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában és a nevelési-oktatási intézmény tevékenységeinek irányításában;

p)                 kezdeményezze szakkörök, önképzőkörök, diákkörök, sportkörök létrahozását;

q)                 tanulószobai foglalkozáson részt vegyen;

r)                  részt vegyen társadalmi szervezetek munkájában, s ezekben tisztséget töltsön be;

s)                  jogszabályokkal meghatározott feltételekkel tagja legyen iskolán kívüli szakmai, kulturális sport- és más egyesületeknek, köröknek és kluboknak, részt vegyen ilyenek alapításában, s ezekben tisztségeket viseljen;

t)                   tanulmányi szerződést kössön;

u)                 18 éves kora után saját nevében is eljárjon az őt érintő ügyekben.

I/2.          Egyes tanulói jogok gyakorlása

A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait a beíratás napjától kezdve gyakorolhatja: nyári iskolai rendezvényeken, táborokon, felkészítő foglalkozásokon, a diákönkormányzat előkészítő foglalkozásain, munkájában részt vehet, szociális kedvezményeket a tanévkezdés utánra igényelhet.

Valamennyi jog a tanulói jogviszony fennállása alatt, az utolsó tanévben a tanuló részére kiállított bizonyítvány kiállításának napjáig illeti meg a tanulókat.

I/3.          Jutalmazása

A tanuló kimagasló teljesítményéért (az iskola érdekében végzett munka, tanulmányi és más versenyeken, pályázatokon elért jó eredmény, sportteljesítmény, közösségi tevékenység) a következő jutalmakban részesülhet:

a)                 dicséret (szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi)

b)                 oklevél

c)                  jutalomkönyv

d)                 pénzjutalom

e)                  anyagi támogatás  bel- vagy külföldi utazáshoz, táborozáshoz

f)                   „Összefogás a Szent László Gimnáziumért” Alapítvány ösztöndíja:

§   kitűnő és jeles tanulók részére a félévi, valamint az év végi eredményes munkáért. Az ösztöndíj összegét minden évben az alapítvány kuratóriuma állapítja meg.

g)                  „Szent László” Emlékérem azon kiváló eredményt elérő végzett tanulóink számára,

§   akik középiskolai tanulmányaikat folyamatosan kitűnő vagy jeles és érettségi vizsgájukat is kitűnő eredménnyel végezték;

§   valamint a diákönkormányzat, illetve a szülői szervezet több éven keresztül kimagasló munkát végző tagjai számára – az iskolaszék döntése alapján.

h)                 „Szent László Gimnázium Biológia-Kémia Alapítvány” ösztöndíja:

§   a biológia-kémia osztályok tanulói számára év végi, 4,6-5,0 átlagú tanulmányi eredményük esetén jár. Az ösztöndíj összegét minden évben az alapítvány kuratóriuma állapítja meg.

i)                   „Iskolánkért”-díj,

§   melyet minden évben a diákok szavazatai alapján egy diák, valamint egy tanár kaphat meg.

I/4.          Tanulói jogok megismerésének fórumai

A tanulói jogok megismerése alapvetően fontos:

a)                 elsősorban az osztályfőnökök kötelessége, hogy a tanév elején megismertessék a diákokkal a Házirend, valamint a gyermeki és diákjogokkal foglalkozó törvények (emberi jogi Egyezmények, a magyar Alkotmány, a Gyermekjogi Egyezmény) legfontosabb pontjait.

b)                 Ezen kívül a Házirend és a kapcsolódó törvények mindenki számára elérhetők az iskolai könyvtárban, az iskola titkárságán és a diákönkormányzati helyiségben, továbbá

c)                  az iskolai számítógépes hálózat adattárában, valamint

d)                 az iskola honlapján, melynek címe: http://sztlaszlo.szlgbp.hu

II.A vélemény-nyilvánítás formái

A tanulónak az ebben a pontban szabályozottól eltérő módon megnyilvánuló kérdezése, szabad vélemény-nyilvánítási joggyakorlása, jogorvoslati igénye sem jogsértő, tehát az itt megfogalmazott, intézményesített szabályozáson kívül másféle módon is megvalósulhat.

II/1.       Kérdezés és érdemi válaszadás rendje

A tanulónak joga van kérdést intézni az intézmény vezetőihez és pedagógusaihoz (írásban vagy szóban), s arra legkésőbb a megkereséstől számított 30 napon belül érdemi választ kell kapnia (a kérdésfelvetéshez hasonló formában).

a)                 Ennek érdekében hivatalos megkereséssel az iskola igazgatójához és az iskolavezetés tagjaihoz kedden 14⁰⁰-16⁰⁰ óráig;

b)                 A felnőttoktatás tagozatvezetőjéhez szerdán és csütörtökön 14⁰⁰-15⁰⁰ óráig;

c)                  Az intézmény pedagógusaihoz kijelölt fogadóóráik alkalmával fordulhatnak a tanulók.

II/2.       Vélemény-nyilvánítási jog gyakorlása

a)                 A tanulónak joga van szabadon véleményt nyilvánítania minden kérdésben; különösen az őt érintő, a neveléssel, oktatással összefüggő kérdésekről. Véleményét a Diákönkormányzaton keresztül vagy közvetlenül fordulva az iskolavezetéshez[3], tantestülethez vagy a tanulók nagyobb csoportjához (pl az iskolai médián, diákközgyűlésen keresztül) teheti. Ennek formája viszont nem lehet gyűlöletkeltő, jogszerűtlen, rágalmazó.

b)                 A diákönkormányzat képviselőit minden értekezletre meg kell hívni, ahol a tanulókat érintő kérdések napirenden szerepelnek.

c)                  Az osztályok diákképviselőit minden szekcióértekezletre meg kell hívni, ahol a tanulókat érintő kérdések napirenden szerepelnek.

d)                 A félévi és év végi osztályozó konferenciákon az osztályok képviselőinek véleményét ki kell kérni az osztály, tanulócsoport munkájának, szorgalmának, magatartásának értékelésekor.

III.           A tanulók kötelességei

III/1.   Tanulói kötelességek

A tanuló kötelessége, hogy

a)                 tartsa magára nézve kötelezőnek az iskolai házirendet, illetve az iskola egyéb szabályzatainak rendelkezéseit;

b)                 részt vegyen a kötelező és az általa választott foglalkozásokon (fakultatív tantárgyak, énekkar, stb.), tanulótársai és a foglalkozás rendjének szükségtelen zavarása nélkül;

c)                  eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségeinek;

d)                 rendszeresen vezesse ellenőrzőjét (érdemjegyek, iskolai közlemények, fogadó órák, stb.); 

e)                  őrizze meg, ill. az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt dolgokat, védje az iskola létesítményeit, felszereléseit;

f)                   segítse elő az iskola feladatainak teljesítését és őrizze jó hagyományait;

g)                 tanúsítson tiszteletet tanárai, az iskola dolgozói, vendégei személye és munkája iránt, hírnevét, méltóságát ne rontsa[4];

h)                 fegyelmezett magatartásával járuljon hozzá az iskola jó hírnevéhez az iskola területén és rendezvényein: olyan magatartást tanúsítson, mely az általános kulturált és udvarias viselkedési szabályoknak megfelel, nem sérti a köznyugalmat vagy közerkölcsöt;

i)                   legyen aktív és kezdeményező az iskolai és osztályközösségek feladatainak teljesítésében;

j)                   részt vegyen az iskola által szervezett kötelező rendezvényeken;

k)                 óvja saját és mások egészségét, testi épségét, tartsa be az egészségvédelmi, baleset-elhárítási és tűzvédelmi szabályokat.

III/2.    A számonkérés szabályai

1.    szóbeli teljesítménymérések:

·      szóbeli szintfelmérés - osztályozás nincs

·      szóbeli feleltetés

·      szóbeli kis-érettségi vizsga

2. írásbeli teljesítménymérések:

·      írásbeli szintfelmérés - osztályozás nincs

·      írásbeli feleltetés

·      írásbeli házi dolgozat

·      írásbeli dolgozat

·      írásbeli témazáró dolgozat

·      írásbeli kis-érettségi vizsga

3. gyakorlati munkák (számítógépes programok, fényképek, filmek, laboratóriumi és tereptani munka, stb.)

A házi feladatok célja a gyakorlás, a tanultak alkalmazása, új ismeretek szerzése (házi dolgozat, gyűjtőmunka, stb.) vagy valamely, a tantárgy természetéből adódó produktum (rajz, modell, fénykép, videofilm, stb.) elkészítése. A házi feladat értékelése, ellenőrzése a pedagógus döntése. 

A felméréseket, vizsgákat az éves munkatervben szabályozott módon kell szervezni és lebonyolítani.

Ha értékelés céljából tartunk szóbeli számonkérést, annak befejeződése után azt azonnal értékelni kell, és az értékelést a tanulóval kötelező haladéktalanul ismertetni.

Témaközi írásbeli dolgozat bármikor íratható.

A témazáró dolgozatok időpontját legalább egy héttel a dolgozatírást megelőzően közölni kell a tanulócsoporttal.

A témaközi dolgozatok javítását és értékelését, valamint az értékelés nyilvánosságra hozását, az íratást követő tizenkét munkanapon belül, de legkésőbb a téma összefoglalása előtt el kell végezni.

Témazáró dolgozat javítását tizenkét tanítási napon belül el kell végezni.

Az írásbeli munkákat értékelés után a tanulók megtekintik, a javítással és az értékeléssel kapcsolatos észrevételeiket — megfelelő formában — a pedagógussal egyeztetett módon tehetik meg.

A tanulók fejlődésének folyamatos értékelése érdekében tantárgyanként, havonta legalább egy osztályzatot kell kapnia minden tanulónak; illetve

- a heti 1 órás tárgyaknál félévente minimálisan 2 jegyet,

- a heti 2 órás tárgyaknál félévente minimálisan 4 jegyet kell kapnia.

A tanuló teljesítményének értékelési, minősítési korlátai:

·      témazáró dolgozatot a szaktanár addig nem írathat, amíg a korábbi részdolgozatokat nem értékelte;

·      a tanulókkal a szaktanárok egy napon kettőnél több témazáró dolgozatot nem írathatnak;

·      a szaktanárnak haladéktalanul a tanuló tudomására kell hoznia osztályzatait, egyéb minősítéseit.

III/3.   Késések és mulasztások

a)         A tanuló becsengetéskor a tanórára felkészülve várja a tanárt. Késő bejegyzést kap a naplóba az a tanuló, aki a tanárral együtt vagy utána érkezik. Az órát tartó tanár a naplóba bejegyzi a késés időtartamát; a késések igazolatlan órákban összegződnek.

b)         Késő bejegyzést kap az ellenőrző füzetébe az a tanuló, aki 8 óra 15 után érkezik az iskola épületébe, amennyiben első órája van. 5 késés után osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül.

c)         Fegyelmező intézkedést von maga után az óráról való igazolatlan távolmaradás:

(1)               első igazolatlan óra: osztályfőnöki figyelmeztetés[5];

(2)               harmadik igazolatlan óra: osztályfőnöki intő;

(3)               ötödik igazolatlan óra: igazgatói figyelmeztetés;

(4)               hetedik igazolatlan óra: igazgatói intő;

(5)               tizenötödik igazolatlan óra: tantestületi fegyelmi eljárás.

d)         Az oktatási törvény értelmében 30 igazolatlan óra után a nem tanköteles tanuló iskolai jogviszonya fegyelmi eljárás nélkül megszűnik.

e)                  A késések és mulasztások igazolásának elbírálása az osztályfőnök joga. Az oktatási törvény szerint az igazolást a következő osztályfőnöki órán vagy legfeljebb egy héten belül kell bemutatni. A mulasztás kezdetét be kell jelenteni a 262-35-99 telefonszámon, üzenettel, faxon vagy postai levelezőlapon. A szülők félévente három alkalommal igazolhatnak mulasztást, összesen legfeljebb három napot.

·                A nem betegségből adódó, előre látható mulasztásokra előzetes engedélyt kell kérni. Öt napig az osztályfőnök, ötnél több napra az igazgató ad engedélyt.

f)                   A hivatalosan távolmaradók hiányzása nem számít mulasztásnak (diákcsere, iskolai szervezésű külföldi vagy belföldi utazás, részvétel tanulmányi és sportversenyeken, továbbképzéseken, konferenciákon, kulturális rendezvényeken, előadásokon; nyelvvizsga időpontja, valamint az előtte álló nap felkészülésre; OKTV-verseny napja, valamint az OKTV 2. fordulójába jutottak számára 1-3 nap; valamint külön igazgatói engedéllyel).

g)                 Ha a tanuló hosszabb ideig folyamatosan, igazoltan mulaszt[6], illetve hivatalosan maradt távol, akkor a számonkérés alól mentesül az alábbiak szerint:

(1)               kis óraszámú tantárgy esetén a hiányzást követő 1 tanítási órán,

(2)               nagy óraszámú tantárgy esetén a hiányzást követő 3 tanítási órán.

Ezután a tanár számonkérheti a hiányzás idején tárgyalt anyagrészeket is.

h)                 Ha a pedagógus nem osztályozhatónak minősíti a tanuló munkáját félévkor, illetve év végén, akkor a pedagógus a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie.[7]

III/4.   A tanulók fegyelmi felelőssége

Fegyelemsértés esetén a súlyosabb fegyelemsértés (és annak következményeinek) megelőzése érdekében, az iskolai rend és fegyelem biztosítása céljából fegyelmező intézkedésekben részesül a tanuló.

a)      A fegyelmező intézkedések a következők:

(1)               szóbeli figyelmeztetés

(2)               írásbeli figyelmeztetés (osztályfőnöki, szaktanári)

(3)               írásbeli intés (osztályfőnöki, szaktanári)

(4)               szóbeli igazgatói figyelmeztetés

(5)               írásbeli igazgatói figyelmeztetés

(6)               írásbeli igazgatói intés

b)      Ha tanuló kötelességeit súlyosan és vétkesen megszegi (lásd a III. fejezet/6.: A súlyos jogellenesség meghatározása című alfejezetet!), fegyelmi eljárás alapján fegyelmi büntetésben részesül[8]. A fegyelmi büntetés fokozatai:

(1)               fegyelmi vétség esetén az osztályfőnök vagy tanár illetve a diákközösség által adott megbízás visszavonható

(2)           nem kötelező rendezvény(ek)ről eltiltás (pl. diákönkormányzati, iskolai rendezvények, diákcserék, kirándulások, sportrendezvények)

(3)               megrovás

(4)               szigorú megrovás

(5)               kedvezmények megvonása^[9]

(6)               áthelyezés másik osztályba

(7)               áthelyezés másik iskolába

(8)               eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától (tanköteles koron túl alkalmazható)

(9)               kizárás az iskolából (tanköteles koron túl alkalmazható)

III/5.   Taneszközökért és felszerelésekért vállalt felelősség szabályai

a)                 A tanításhoz kapcsolódó alkalmakkor (tanóra, fakultációs, felkészítő, előkészítő órák), valamint az iskola által szervezett programok során taneszközök, segédeszközök, sporteszközök és egyéb felszerelések rendelkezésre bocsátásáért az adott órát, foglalkozást tartó tanár felelős, az eszközöket használatra a diákoknak átadhatja. Az esetleges károkért anyagilag a károkozó(k), illetve gondatlanul eljáró(k) tartozik (tartoznak) felelősséggel:

(1)               szándékos károkozás esetén a kár 100%-áig,

(2)               gondatlan károkozás esetén a kár 50%-áig terjedően.

b)                 A kár mértékét az iskola gazdasági vezetője határozza meg (ha kell, szakértő bevonásával), a térítés mértékét az igazgató.

c)                  A könyvtár állományában[10] lévő adathordozók kölcsönzésére vonatkozó anyagi felelősség kérdéseit az iskolai könyvtár házirendje tartalmazza.

d)                 A tanuló az olyan tárgyakban mutatkozó hiányért, melyeket visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel vett át, kizárólagosan használ vagy kezel, teljes anyagi felelősséggel tartozik.

e)                  A kártérítési kötelezettség az iskola által szervezett valamennyi foglalkozás (beleértve a rendezvényeket, táborozásokat, stb.) során keletkezett kárra vonatkozik.

III/6.   A súlyos jogellenesség meghatározása

a)                 Ha a tanuló kötelességét tudatosan megszegi; másoknak kárt okoz; közvetlenül más testi épségét, alapvető személyiségi jogait sérti; szándékos rongálás;

b)                 ha napközben a tanítási órá(k)ról igazolatlanul távol marad.

III/7.   A magatartás és szorgalmi jegyek elbírálásának minősítési rendszere

A magatartás és szorgalom elbírálásának minősítő rendszere a tanulói jogok és kötelességek, az iskolai munkarend betartása figyelembevételével történik.

1)                 Nem lehet példás a tanuló magatartása, ha a szóbeli figyelmeztetésnél súlyosabb fegyelmező intézkedéssel elmarasztalták.

2)                 Ha a tanuló fegyelmi büntetésben részesült (ld. III./2. és 3.b) (2)-(8) fejezet pontjai), csak rossz magatartási minősítést kaphat.

3)                 A közbülső magatartási jegyek minősítéséről az osztály diákbizottságának (továbbiakban: ODB) javaslata alapján, a konferencia véleményének figyelembe vételével az osztályfőnök dönt.

1)                 Annak a tanulónak a szorgalmi jegye példás, aki képességeinek megfelelően maximálisan teljesít, otthoni feladatait hiánytalanul határidőre elvégzi, s legalább jó rendű tanulmányi eredménye van.

2)                 Általában hanyag a szorgalmi jegye annak a tanulónak, aki mélyen képességei alatt teljesít, vagy valamely tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.

3)                 A szorgalmi jegyek minősítéséről az ODB javaslata alapján, a konferencia véleményének figyelembe vételével az osztályfőnök dönt.

IV.           A jogorvoslati jog gyakorlása

IV/1.   A jogorvoslati jog gyakorlása

1)                 Az iskolai döntések elleni tanulói jogorvoslat jogait (ld. Ktv. 83.§-a) a diákok a Diákönkormányzaton keresztül, közvetlenül a Diákönkormányzat vezetőségéhez (Hetek), a diákönkormányzatot segítő pedagógushoz, vagy közvetlenül az iskolavezetés tagjaihoz fordulva érvényesíthetik.

2)                 A tanuló jogorvoslati kérelmét a döntés kézhez vételét követő 15 napon belül első fokon az iskolavezetés elé, másodfokon az iskolaszék elé terjesztheti.

3)                 Jogorvoslati kérelmével fordulhat közvetlenül a fenntartó képviselőjéhez, a Budapest Kőbányai Önkormányzat jegyzőjéhez is.

V.              Az iskola munkarendje

V/1.       Iskolai munkarend

a)                 Az iskola épülete hétköznap 6³⁰ órától 21⁰⁰ óráig tart nyitva. Ebben az időszakban a beléptetésért a portaszolgálat felelős. Belépéskor a tanulók felszólításra kötelesek diákigazolványukat, (nappali tagozatosok ellenőrzőjüket is), bemutatni. Idegenek csak regisztráció után léphetnek az intézmény területére.

b)                  Tanítási szünetek idején az ügyeleti nap: szerda, ekkor 9⁰⁰ órától 13⁰⁰ óráig van nyitva az épület.

c)                 Hétvégeken az iskola nyitva tartását alkalmanként az igazgató határozza meg.

d)                 Az első tanítási óra 8 óra 25 perckor kezdődik. A zavartalan munkakezdés érdekében 8 óra 15-ig,  ha a tanítás később vagy előbb kezdődik, ennek megfelelően az órakezdés előtt 10 perccel kell megérkezni az iskolába.

e)                  8¹⁵ és 14⁰⁰ óra között a tanuló engedély nélkül csak abban az esetben hagyhatja el az iskola épületét, ha számára a tanítás véget ért.

f)                   Tanítási időben megkezdett, iskolán kívül szervezett foglalkozás után a diákoknak tanári felügyelettel vissza kell térniük a gimnázium kapujához – kivéve, ha a szülő írásos nyilatkozatban ezt nem kéri.

g)                 A tanuló a tanítási időben csak szülői kérésre, az osztályfőnök írásos engedélyével léphet ki az iskola épületéből[11].

h)                 Ha az iskola épületében a tanuló sérülést, balesetet szenved, rosszul lesz: tanórán a szaktanárnak, szünetben az ügyeletes tanároknak szóljon (vagy társai szóljanak). Elsődleges a sürgős orvosi ellátás (elsősegély-nyújtás, szakorvos, ambulancia, esetleg a mentők hívása), valamint a szülők és az iskolavezetés értesítése. Amint lehetséges, a balesetről jegyzőkönyvet kell felvenni.

i)                   A tanári szobába és a dohányzó helyiségbe tanulók nem léphetnek be, a szaktanári szobákban tanári felügyelettel tartózkodhatnak.

j)                   Javasoljuk, hogy az óraközi szünetekben a tanulók menjenek ki a folyosóra, jó időben az udvarra. Az osztálytermek tisztaságának, az épület állagának megőrzése közös feladatunk. Az órák után az a tanulócsoport a felelős a rendért, melynek ott volt órája. A tanterem előkészítése a következő órára és rendben hagyása a következő csoport számára az osztály vagy az ott órán lévő csoport heteseinek, illetve a csoport felelőseinek feladata, amit az ott órát tartó tanár ellenőriz.

k)                 A gimnázium diákjai számára tilos a dohányzás az iskola épületében, kivéve a nagykorú tanulókat, akik az erre kijelölt helyen dohányozhatnak (az udvar Liget utcai bejáratánál kijelölt terület). Az iskola épületében és rendezvényein tilos bármilyen szeszes ital és kábítószer behozatala, fogyasztása.

l)                   Az intézmény területére, illetve az iskola által az intézményen kívül szervezett foglalkozásokra vagy rendezvényekre tilos behozni, illetve oda elvinni minden olyan tárgyat és anyagot, amelyek veszélyesek lehetnek az életre, egészségre és testi épségre, alkalmasak a köznyugalom vagy a közerkölcs megsértésére[12].

m)               Amennyiben a tanuló az oktatáshoz nem szükséges olyan tárgyat hoz magával, mely a fenti körbe nem tartozik (pl.mobiltelefon), azt köteles letétbe helyezni. Amennyiben ezt nem teszi, úgy az abban bekövetkezett károkért az iskola felelősséget nem vállal. Letétbe helyezésre minden nap 8⁰⁰-8²⁵-ig van lehetőség a titkárságon, átvételre 14⁰⁰-14³⁰-ig[13].

n)                 Az órák alatt a nyugodt munkakörülmények biztosítása mindenki kötelessége: a személyi hívókat, mobiltelefonokat és egyéb, az órák zavarására alkalmas eszközöket kikapcsolt, illetve elnémított állapotban, a táskákban kell tartani.

o)                 Az iskolába behozott, megőrzésre át nem adott értékekért nem vállalunk felelősséget. A testnevelési órák előtt az órákat, ékszereket stb. a testnevelők megőrzésre átveszik. Az osztály gazdasági felelősei nagyobb összegű készpénzt az igazgatóhelyettesi irodában megőrzésre leadhatják.

p)                 Az intézményben, valamint az iskolai rendezvények idején gazdátlanul talált tárgyakat a megtaláló köteles leadni munkaidőben az iskola titkárságán, munkaidőn kívül a főbejárat portáján. A talált tárgyakat az iskola titkárságán lehet átvenni.

q)                 Iskolai ünnepélyeinken az ünnepi öltözék kötelező: lányoknak matrózblúz, sötét szoknya vagy szövetnadrág, fiúknak fehér ing, sötét szövetnadrág illetve öltöny.

r)                  Az iskola munkarendjére vonatkozó előírások érvényesek az iskolai rendezvényeken, kirándulásokon is. A házirend előírásai rendezvényeink vendégeire is érvényesek. A vendégek bejövetelére a rendezvényért felelős tanár ad engedélyt. A vendég és meghívója kérésre köteles személyazonosságát igazolni.

V/2.       Tanórai és tanórán kívüli foglalkozások és szünetek rendje

a)   A tanórai csöngetés rendje a nappali tagozaton:         A csöngetés rendje az esti tagozaton:

A könyvtár nyitva tartási rendje:

b)   Két egymást követő szakóra a tanár és a diákok megegyezése alapján szünet nélkül is tartható.

c)    A 7. óra 14¹⁵ órakor is kezdődhet a pedagógus és a tanulócsoport megegyezése alapján.

d)   A tanulók a becsöngetéskor az adott óra kijelölt termében felkészülten várják tanárukat.

e)    A nappali tagozatos tanuló köteles az ellenőrzőjét minden órán magánál tartani.

V/3.       A hetes feladatai

a)   A hetes kijelölése az osztályfőnök joga.

b)   A hetes feladatai:

(1)               becsengetés után öt perccel az igazgatóhelyettesi irodán jelenti, ha hiányzik a tanár

(2)               a hiányzókat számba veszi, az óra elején jelenti;

(3)               gondoskodik a tanári asztalnak és környékének valamint a táblának tisztaságáról, krétáról;

(4)               gondoskodik a terem szellőztetéséről

(5)               felelős minden óra után a terem rendjéért (szemét, ablak, tábla, villany)

V/4.       Tantárgy- és foglalkozás-választás iskolai rendje

a)                           A tanulók az iskola lehetőségei között szabadon megválaszthatják, hogy milyen második idegen nyelvet kívánnak tanulni az iskolában tanított nyelvek közül. A tanulók a jelentkezéskor jelzik döntésüket a felvételi jelentkezési lap kitöltésével, két választott nyelv megjelölésével. Ennek alapján a csoportbeosztások elkészítése az iskolavezetés feladata: törekedni kell arra, hogy az első helyen megjelölt nyelvet tanulhassa mindenki.

b)   A tanulók szabadon megválaszthatják, hogy milyen (közép- vagy emelt) szintű érettségire felkészítő tárgyat/tárgyakat kívánnak tanulni a 11-12. évfolyamon a meghirdetett tantárgyak közül.

(1)               Az érettségire felkészítő tantárgy választása a 10. évfolyamon történik, határideje: március 31. A jelentkezések alapján a csoportbeosztás elkészítésének határideje: április 30.

(2)               Az érettségire felkészítő tantárgyi csoport csak 10 fő feletti létszám esetén indulhat. Ha ezt a létszámot nem éri el a csoport, akkor az ebbe a csoportba jelentkező tanulók pótlólag más tantárgyat választhatnak. Ennek határideje: május 30. 10 fő alatti csoport indítását az igazgató engedélyezheti.

(3)               Tanév végén a tanulónak joga, hogy az érettségire felkészítő tantárgyat leadja, illetve hogy új tárgyat felvegyen. A fakultáció leadásának formai követelménye az igazgatóhoz írt szülői bejelentés a tárgy leadásáról. Ennek határideje: szeptember 30.

c)    Felvételi előkészítő, tanulószoba, konzultációs, verseny-előkészítő és szakköri foglalkozások (továbbiakban: tanórán kívüli foglalkozások) indításához legalább 5 tanuló jelentkezése esetén van mód. Egyéni foglalkozásokat igazgatói engedéllyel kisebb létszámmal is lehet indítani.

(1)               Ezekre a foglalkozásokra a tanulók szabadon jelentkezhetnek.

(2)               A jelentkezések és a csoportok indításának határideje: szeptember 15.

V/5.       Helyiséghasználat, területhasználat

a)   Nyitvatartási időben (lásd IV. fejezet 1. pontja: Az iskola munkarendje)

(1)               az épület rendjéért az iskola igazgatója és gondnoka felel. A Házirend, a Tűz-és Balesetvédelmi előírások betartása mindenki számára kötelező.

(2)               A tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják a kijelölt szaktantermeket, eszközöket. A tanári felügyeletet napos tanárok látják el a tanév rendjében meghatározott beosztás szerint[14].

b)   Az iskola nyitvatartási idején kívül

(1)               az épületben tanulók csak előzetes igazgatói engedéllyel tartózkodhatnak, tanári felügyelet mellett.  A Házirend, a Tűz-és Balesetvédelmi előírások betartása ekkor is mindenki számára kötelező.

V/6.       Egészségvédelem, baleset-megelőzés

a)                 Minden tanév elején az osztályfőnök kötelessége, hogy a tanulókkal ismertesse az iskolára vonatkozó tűz- és balesetvédelmi előírásokat! Az egyes foglalkozásokon, tanórákon előforduló különleges szabályozásra (pl. kémia, testnevelés órák speciális veszélyei) a szaktanárok hívják fel a tanulók figyelmét az első szakórákon!

b)                 A tűz- és balesetvédelmi ismeretek elsajátítását a tanulók és alkalmazottak aláírásukkal minden évben igazolják.

c)                  A tanuló kötelessége, hogy „óvja saját és társai épségét, egészségét, elsajátítsa az egészségét és biztonságát védő ismereteket, tovább haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá – amennyiben állapota lehetővé teszi –, ha megsérült.”[15]

d)                 Ha az intézmény területén vagy szakmai foglalkozások idején baleset fordul elő, akkor a felügyeletet ellátó tanárnak az elsősegély nyújtása és az orvosi ellátásról, valamint a szülők tájékoztatásáról való gondoskodás után haladéktalanul jelentenie kell a titkárságon, ahol jegyzőkönyvet kell felvenni az esetről.

e)                  A Szent László Gimnázium Tűz-és Balesetvédelmi Szabályzata az iskolai könyvtárban és az iskolai számítógépes hálózat adattárában, valamint az iskola honlapján elérhető.

V/7.       Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

a)                 A tanulók egészségügyi felügyeletét az iskolában az iskolaorvos látja el. Ennek keretében évente egészségügyi szűrést végez, esetenként szakvizsgálatokat a kőbányai egészségügyi szakszolgálatok segítségével végeztet el (fogorvosi szűrés és ellátás lehetősége, hallásvizsgálat, tüdőszűrés).

b)                 Testnevelés tantárgyi hosszabb időre szóló felmentések, könnyítések, gyógytestnevelésre utalások jóváhagyása az iskolaorvos hatáskörébe tartozik, ezért a tanulóknak minden esetben felmentési, beutalási, stb. orvosi javaslataikat haladéktalanul be kell mutatniuk az iskolaorvosnak (év elején legkésőbb szeptember 30-ig), aki a megfelelő csoportokba sorolások után értesíti a testnevelőket[16]. A tanuló köteles jelentkezni a meghatározott (gyógy)testnevelési csoport tanáránál a soron következő órán.

c)                  Az iskolaorvos rendelését a tanulók igénybe vehetik. A rendelési idő: szerdán és pénteken 8⁰⁰-12⁰⁰ óráig. Védőnői tanácsadás hétfőtől péntekig 8⁰⁰-12⁰⁰ óráig.

d)                 Az iskolaorvosi vagy védőnői ellátás idején kívül a titkársághoz fordulhatnak a tanulók felmerülő panaszukkal.

e)                  Iskolapszichológusokhoz hivatalos fogadási idejükben fordulhatnak a tanulók[17].

f)                   Az iskola gyermekvédelmi felelőséhez hivatalos fogadási idejében fordulhatnak a tanulók¹⁷.

VI.           Diák önszerveződések

VI/1.   Diákönkormányzat és Diákközgyűlés

a)                 A Diákönkormányzat a tanulók érdekeit képviseli a tanulókat érintő minden kérdésben;

b)                 az információáramlást segíti az iskolavezetés, a tantestület, illetve a tanulók között;

c)                  az iskolai diákéletet szervezi, támogatja.

d)                 Legfőbb döntéshozó, tájékoztató és tájékozódó fóruma a Diákközgyűlés, ahová minden osztály három főt delegálhat.

e)                  A Diákközgyűlés időpontja az éves munkatervben rögzített időpontban, legkésőbb október 31-ig.

f)                   A Diákközgyűlés joga többek között, hogy a Házirend éves felülvizsgálatát, módosítását kezdeményezze.

g)                 A Diákönkormányzat önszerveződő közösség, működését saját Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg. Szabályzata az iskolai könyvtárban, a Diákönkormányzat helyiségében és az iskolai számítógépes hálózat adattárában, valamint az iskola honlapján elérhető.

VI/2.   A Diákönkormányzat tanítás nélküli munkanapja

        A diákönkormányzat által szabadon felhasználható tanítás nélküli munkanap hagyományainknak megfelelően a tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap, a Lászlós Nap időpontja. Ettől a Diákközgyűlés határozata alapján lehet eltérni a tanév munkarendjében meghatározva.

VI/3.   Diákkörök létrehozásának rendje

a)                 „Az iskola tanulói közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre.”[18]

b)                 A tanuló alanyi joga tehát, hogy diákkörök munkájában részt vegyen, illetve kezdeményezze azok létrehozását, az alábbi feltételek megléte esetén:

c)                  Egy diákkör megalakításához minimálisan 5 fő szükséges. Tagjai csak a Szent László Gimnázium jelenlegi vagy volt diákjai, tanárai lehetnek.

d)                 A diákkör(ök) megalakításának határideje: minden tanév szeptember 15.

e)             A diákkör tevékenysége nem lehet ellentétes a Szent László Gimnázium Pedagógiai Programjában meghatározott nevelési-oktatási elvekkel.

f)                   A diákkör tevékenységét az iskola helyiségeiben folytathatja[19]; tanulmányi, oktatási jellegű tevékenységéhez költségvetési támogatást kaphat a tanév elején az igazgatóval kötött megállapodás alapján.

VI/4.   A tanulók nagyobb közösségének meghatározása

          Tanulók nagyobb közössége: legalább egy tanulócsoportnyi (15 fő) diákközösség.

VI/5.   A Szent László Gimnázium Diáksport Egyesület

        A Szent László Gimnázium Diáksport Egyesület 2001 óta (Iskolai Sportkörként 1924 óta) működik, a tanulók egészének önszerveződő sportköri csoportja. Működésének elveit saját Szervezeti és Működési Szabályzata rögzíti[20].

VI/6.   Iskolai média

a)                 Iskolai hirdetők

(1)          Az iskolai hirdető felületeken külső cégek csak a törvények által meghatározott hirdetéseket helyezhetik el igazgatói engedéllyel, melyet a hirdetményen elhelyezett igazgatói körpecsét igazol.

(2)          Az iskolai rendezvények hirdetését a diákönkormányzatot segítő tanár, valamint a szakmai munkaközösségek vezetői is engedélyezhetik.

b)                 Hírlevél

(1)          Az iskola hivatalos értesítője a folyamatos munkák, programok, események tervezéséről, előkészítéséről. Felhívásokat tesz közzé a tanulmányokkal kapcsolatos és a tantestület, a szakmai munkaközösségek, az iskolavezetés, a diákönkormányzat, valamint az iskolai sportkör által szervezett eseményekről.

(2)          Folyamatosan, havonta legalább egyszer kell megjelennie: a tanárokhoz a szakmai munkaközösség-vezetők, míg a tanulókhoz az osztályfőnökök juttatják el. Egy-egy példányát a tanári szobában, a tanári szoba előtt, valamint a díszteremnél kell kitűzni.

(3)          A szerkesztésért a nevelési igazgatóhelyettes felel.

c)                  Iskolarádió

(1)          Az iskolarádió vezetőjét az igazgató bízza meg.

(2)          Az iskolarádió szervezeti szabályzatát a Diákönkormányzat alakítja ki.

d)                 Rádiós hirdetés a tanórák alatt

(1)          Az iskolavezetés hivatalos értesítője a kiemelkedően fontos munkák, programok, események hirdetésére.

(2)          A hirdetéseket az iskolarádió rendszerén keresztül kedden és/vagy csütörtökön a 3. és a 4. óra utolsó 5 percében lehet beolvasni. A hirdetés szövegét ezzel egyidőben a díszterem előtti hirdetőn is ki kell függeszteni.

(3)          A hirdetés szövegét legalább egy nappal a hirdetés beolvasása előtt a titkárságon elhelyezett füzetbe írva kell elhelyezni.

(4)          Sürgős, előre nem látható esetben az igazgató külön engedélyével ettől el lehet térni

e)                  Iskolai fotó- és videótár

(1)          Az iskolai rendezvényekről a tömegkommunikáció szakos tanulók fénykép-, illetve videófelvételeket készítenek, melyeket feldolgozás és archiválás után az iskolai fotó- és videótárba helyeznek. Ennek helye az iskolai könyvtár, ahol az érdeklődők számára hozzáférhetőnek kell lenniük[21].

f)                   Iskolaújság

(1)          Az iskolaújság felelős szerkesztő tanárát az igazgató bízza meg.

(2)          Az iskolaújság szervezeti szabályzatát a Diákönkormányzat és az iskolavezetés alakítja ki.

g)                 Iskolai Internet használat

(1)          Az iskolai Internet- és számítógépes hálózat működtetése az iskolai számítógépes rendszergazda feladata.

(2)          Ezek használati szabályzatait az iskolai könyvtár, valamint a számítástechnika szaktantermek házirendje tartalmazzák[22].

h)                 Az iskola hivatalos honlapja (www.szlgbp.hu)

(1)          Az iskola hivatalos honlapját legalább 15 naponként frissíteni kell. Működtetése az igazgató által kijelölt felelős szerkesztő feladata.

VII.       Térítési díj és tandíjfizetési kötelezettség

VII/1.              Térítési díjfizetési kötelezettség

A Kt. 114-115. § és a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat 11/2010. (V. 21.) számú rendelete alapján azok a tanulók, akik a 11. évfolyamtól kezdődően a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyamot második alkalommal ismétlik meg, a tanórai és nem tanórai képzésért tanulmányi eredményüktől függően térítési díjat tartoznak fizetni.
Felnőttoktatásban azok a tanulók, akik a 11. évfolyamtól kezdődően a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyamot első alkalommal ismétlik meg[23], a tanórai és nem tanórai képzésért tanulmányi eredményüktől függően térítési díjat tartoznak fizetni

VII/2.              Tandíjfizetési kötelezettség

A Kt. 114-115. § és a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat 11/2010. (V. 21.) számú rendelete alapján azok a tanulók, akik a 11. évfolyamtól kezdődően a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyamot harmadik vagy többedik alkalommal ismétlik meg, tanulmányi eredményüktől függően tandíjat tartoznak fizetni.

VIII.       Diákszociális támogatás lehetőségei, az elbírálás elvei

VIII/1.            Tankönyvtámogatás

A következő tanévi tankönyvtámogatás elveit a diákszociális bizottság határozza meg, majd az iskolaszék fogadja el a jogszabályok és a kőbányai önkormányzat határozatai alapján minden tanév május 15-ig.

VIII/2.            Étkezési hozzájárulás

A következő tanévi étkezési hozzájárulás elveit a kőbányai önkormányzat határozata szabja meg.

VIII/3.            Kirándulási hozzájárulás

A következő tanévi kirándulási hozzájárulás elveit a diákszociális bizottság határozza meg, majd az iskolaszék fogadja el a jogszabályok és a kőbányai önkormányzat határozatai alapján minden tanév május 15-ig.

VIII/4.           Táborozási támogatás

Az adott tanévi táborozási támogatás elveit a diákszociális bizottság határozza meg, majd az iskolaszék fogadja el a jogszabályok és a kőbányai önkormányzat határozatai alapján minden tanév május 15-ig.