Tartalomjegyzék

A Pedagógiai Program a többször módosított 1993. évi LXXIX. Törvény a Közoktatásról, a Nemzeti Alaptanterv, a Kerettantervi rendeletek (általános illetve két tanítási nyelvű, valamint felnőttoktatási – Ktv 8/A § (5) szerint), „Az érettségi vizsga vizsgaszabályzata” (100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet), az érettségi vizsga vizsgatárgyainak vizsgakövetelményei és a „Két tanítási nyelvű iskolák irányelvei” 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelet alapján készült.

Az összeállításnál figyelembe vettük a Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Önkormányzat távlati fejlesztési koncepcióját, valamint az iskola alapító okiratát és szervezeti és működési szabályzatát.

Jelen módosított Pedagógiai Program a 243/2003. (XII.17.) kormányrendelet módosítása – a 202/2007. (VII.31.) kormányrendelet a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról – alapján történt.

A Pedagógiai Program egy-egy példányát elhelyezzük az iskola könyvtárában és titkárságán, a fenntartó önkormányzat oktatási főosztályán, valamint hozzáférhető az iskola honlapján és a belső számítógépes hálózaton.

Az iskola sokoldalú oktatási-nevelési programjával, diákközpontú nevelési elveivel kívánja a térség középfokú oktatási feladatainak megoldását szolgálni. Fenntartója a Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Önkormányzat, de Kőbányához ezen túlmenően is ezer szállal kötődik. Egyrészt a kerület iskoláztatási hagyományai miatt, másrészt azzal, hogy együttműködik a kerület többi oktatási és kulturális intézményével, a kerület ez irányú feladatainak végrehajtásában. A beiskolázási szokásokat tekintve megállapítható, hogy az alapítástól kezdve mind a mai napig nagyjából ugyanazok a szempontok érvényesülnek. Az iskola tanulói a főváros minden részéből – de ezen belül meghatározó arányban Kőbányáról (kb. 18 %) – járnak az intézménybe. Számottevő részt képeznek a vidékről – Budapest környékéről – naponta bejáró diákok. Kis számban fordulnak elő olyan vidéki tanulók, akik budapesti kollégiumban laknak.

A gimnáziumba felvett tanulók neveltségi szintje megfelelő, az általános iskolai eredményeket tekintve jeles (4,5) körüli a beiskolázási átlag. A tanulók nagyobb részére jellemző a motiváltság, Az egy-egy évfolyamra járó tanulók igen nagy száma (170-175 fő) és az iskola hagyományai következtében szociológiai szempontból nagyon változatos a tanulók családi háttere. Ez egészségesen képezi le a társadalom sokrétűségét, elősegíti a társadalmi szolidaritásra nevelést.

A gimnázium nappali tagozatára sikeres felvételi vizsga eredményeképpen nyernek felvételt a tanulók. Ezzel biztosítható, hogy olyan tanulók kerüljenek az intézménybe, akik a gimnáziumi tanulmányok eredményes folytatásához megfelelő alapokkal rendelkeznek.

Az iskola elsősorban felsőoktatási tanulmányokra készít fel, de nagy hangsúlyt fektet arra is, hogy a képzés elősegítse az érettségi utáni munkába állást. Ez utóbbi célkitűzés az idegen nyelvoktatás, a számítástechnikai, a mozgókép és médiaismeret emelt szintű oktatásán keresztül valósul meg. A továbbtanulási mutatók szerint nagyon szerteágazó a tanulók pályaválasztása. Az iskolai specializáció, a szabadon választható tantárgyak száma, az emelt szintű nyelvoktatás megfelelő alap a legváltozatosabb továbbtanulási elképzelések megvalósulásához.

A felnőttoktatási tagozaton felvételi vizsga nincs. Célkitűzés az érettségivel nem rendelkező, nem tanköteles tanulók felkészítése a középszintű érettségi vizsgára, hogy a sikeres érettségi vizsgával a munkaerő-piacon jobb helyzetbe kerüljenek. A jelentkezők általános iskolai, esetleg szakmunkás végzettséggel rendelkeznek, illetve kimaradtak érettségit adó középfokú oktatási intézményből. Jellemző, hogy tanulási nehézségekkel küzdenek, motiváltságuk alacsony fokú, korábbi iskolai kudarcok határozzák meg viszonyukat a tanuláshoz. A felnőttoktatásban részt vevő tanulók jelentős részének már helye van a társadalmi munkamegosztásban, iskolai tanulásuk párhuzamos a munkával, vagy a szülői feladattal, társadalmi kapcsolataik már kialakultak. Többségük konkrét élet- és munkatapasztalattal, szerteágazó gyakorlati ismeretekkel rendelkezik. Életmódjuk, életszemléletük kialakultabb a nappali oktatás keretein belül tanuló középiskolás diákokéhoz képest. A fenti jellemző vonások különböző mértékben érvényesülnek az életkor és a munkamegosztásban elfoglalt hely függvényében. A felnőttség nem lezárt állapot, hanem egy folyamat, melynek során az ember személyisége sokat változhat. A felnőttoktatási program alaptétele, hogy a nagyobb élettapasztalatra támaszkodva meg kell változtatni a tanulók hozzáállását a tanuláshoz, a szellemi értékekhez.

Az iskola fenntartója a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat, éves költségvetésében biztosítja az iskola Pedagógiai Programjában rögzített célkitűzések megvalósítását.

A fenntartó önkormányzat – a törvényi kötelezettségen felül – a Pedagógiai Program teljesítéséhez heti 240 többlet órát biztosít, részletezve a helyi tantervben.

A heti 240 többlet óra felhasználásának összegzése:

Osztálybontáshoz a Magyar-olasz két tanítási nyelvű tagozaton, az olasz nyelven tanult tantárgyak esetében: 94 óra

Osztálybontáshoz és/vagy emelt szintű oktatásra a B, D, E és F osztályokban: 146 óra

________________

240 óra

Az osztályok száma az elkövetkező években az alábbiak szerint alakul:

TANÉV	NYEK	"normál" 9.	10.	11.	12.	13.	Összesen
TANÉV	osztályok száma
2004/2005	1	5	6	6	6	1	25
2005/2006	2	4	6	6	6	1	25
2006/2007	2	4	6	6	6	1	25
2007/2008	2	4	6	6	6	1	25
2008/2009	2	3	6	6	6	2	25
2009/2010	2	3	5	6	6	3	25
2010/2011	2	3	5	5	6	3	24
2011/2012	2	3	5	5	5	3	23

A nyelvi és informatikai előkészítő osztályok (NYEK) bevezetése miatt, az évfolyamok szerkezete fokozatosan átalakul, míg végül három 5 évfolyamos (1 két tanítási nyelvű + 2 NYEK-kel kiegészített) és két 4 évfolyamos osztállyal működik majd a nappali gimnázium.

A 2008/2009. tanévtől a korábbi B, C és D osztályokból két osztály szerveződik az alábbi módon: a speciális emelt szintű angol nyelvi osztály helyett azonos programmal egy csoport indul a B osztályban; az emelt szintű matematika tantervű csoport (C/1) is a B osztályba kerül. A C/2 általános tantervű (emelt szintű angol nyelvi) csoport részben a B, részben a D osztályhoz kerül; az emelt szintű rajz és vizuális kultúra tantervű csoport (D/1), valamint az emelt szintű német nyelvi csoport szintén (D/2) a D osztályban kap helyet. Egy-egy csoport létszáma kb. 14 fő, a két osztály összesen 5 csop. x 14 fő/csop. = 70 fő ( 2 osztály x 35 fő/osztály = 70 fő alapján).

A C/1 és a D/1 csoportok tanulói első idegen nyelvként az angol nyelvet tanulhatják.

Gimnázium – tanköteles tanulók számára

„Félig sem oly fontos az, amit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy’ tanítjuk. – Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb részét elfelejtjük, de a hatás, melyet egy jó oktatási rendszer szellemi tehetségeinkre gyakorol, megmarad.

Eötvös József

1 Nevelési program

1.1 A nevelés és oktatás általános célkitűzései

Az iskola a gimnáziumi képzés keretében felkészít a középszintű érettségi vizsgára, a felsőfokú tanulmányok megkezdésére, illetve a munkába állásra. Emelt szintű érettségire a kötelező érettségi tantárgyakon kívül biológiából, fizikából, kémiából, rajz- és vizuális kultúra tantárgyból valamint testnevelésből készít fel.

Alapvető célkitűzés az általános műveltség megszerzése illetve fejlesztése. Az általános műveltség — tágabb értelemben — a megértés és az alkotás, az önálló tanulás és ismeretszerzés képessége. A műveltség lehetővé teszi az eligazodást, a választást, a kritikai hozzáállást.

Az iskolai élet, a maga teljességében, egyrészt ismeretek szerzése útján, másrészt a közösségi életben való részvétel lehetőségeivel szolgálja diákjaink szellemi, fizikai, erkölcsi és világnézeti fejlődését. A nevelés, az oktatás világnézeti szempontból nem elkötelezett; a különböző világnézetek, vallások, filozófiák megismertetésével segítjük elő tanítványaink tudatos világnézet-választását, bennük pozitív világkép kialakulását.

Célunk, hogy a tanulmányok erősítsék a tanulók önmegismerését, személyiségük harmonikus fejlődését, a nemzeti hovatartozás érzését. Ezek megvalósítása számos területen nyomon követhető: jelentős szerep jut e tekintetben az anyanyelv tökéletesítésének, valamint az idegen nyelvek elsajátításának, a társadalmi ismereteknek, a művészeteknek és a tudománytörténetnek.

Az idegen nyelvtudás lehetővé teszi más népek megismerését; és az összehasonlító tapasztalatok erősítik az azonosság-tudat fejlődését. Ezt is szolgálják az iskola programjában a diákcserék, diákjaink részvétele nemzetközi programok megvalósításában.

Az iskola korszerű ismeretátadásra törekszik, megtanítjuk és használjuk az informatika, valamint az információs és kommunikációs technológia legújabb eredményeit. Az informatikai nevelés és a média jól átgondolt alkalmazása segíti a fiatalokat a helyes arányok felismerésében, az eszköz-cél viszony megértésében.

A gondolkodási képességek kifejlődésében fontos szerep hárul a matematikára, a természettudományokra. Ahhoz, hogy értelmezni tudjuk helyünket a világban, ismernünk és értenünk kell a természet törvényszerűségeit.

Több mint 30 000 kötetes könyvtár, folyóiratok segítik a tanulást, az olvasó emberré válást. A tanulási képességek fejlesztésében, a szellemi munka technikájának kialakításában szerepet vállal az iskola könyvtára is. Fontosnak tartjuk, hogy a diákok megtanulják forrásként használni ismereteik mélyítéséhez a könyveket, folyóiratokat, digitális adathordózókat és az internetet.

A tanulás, az iskolai élet folyamatában rengeteg lehetőség nyílik apró felfedezésekre, az alkotás örömének megtapasztalására. Az iskola sokoldalúságával igyekszik mindenkinek lehetőséget biztosítani arra, hogy falai közt megtalálja személyiségének, tehetségének kibontakoztatását.

A sokoldalúság nyitottságra, együttműködésre, a másik munkájának, eredményeinek elismerésére nevel. Egy-egy terület kiemelkedő eredményei ösztönzően hatnak az iskola egész közösségére.

A gimnázium a 2009/2010. tanévben részt vett a TÁMOP 3.1.4 „Kompetencia alapú oktatás innovatív intézményben” elnevezésű projektben. Az oktatásban – számos területen – korábban is alkalmaztunk a frontális tanítástól eltérő módszereket (csoportmunka, differenciálás, projekt-módszer, stb.), de az egy éves intenzív pályázati munka eredményeképpen a Helyi Tantervbe építve jelenik meg a tevékenységközpontú tanítás. Elsősorban a magyar nyelv és irodalom, a matematika és az angol nyelv tanításában központi tananyagra építve alkalmaztuk a tevékenységközpontú és kooperatív módszereket, melyek célja, hogy a diákok minél aktívabban vegyenek részt a tanítási-tanulási folyamatban.

Kísérletképpen tantárgyi bontás nélkül tanítottuk egy csoportban a kémiát és a fizikát, ami – tapasztalataink szerint – kiváló lehetőség a természet törvényeinek élményszerű tanítására. Mint ahogy a természet sem különül el fizikára és kémiára (de hozzávehetnénk a biológiát vagy a földrajzot is), a módszer alkalmas arra, hogy komplex szemléletmódot alakítsunk ki tanítványainkban. Ugyanígy a történelem tantárgynál egy-egy korszak tanulmányozása az irodalommal és más művészetekkel együtt segíti a diákokat abban, hogy ne mozaikszerű ismeretekkel rendelkezzenek a világról.

A mozgókép és médiaismeret tantárgy tanításánál kipróbáltuk a tantárgytömbösített oktatást. Egy heti egy órás tantárgynál kifejezetten előnyösnek tűnik, ha tömbösítve, tehát ritkábban, de akkor intenzívebben folyik az oktatás. Így lehetőség nyílik egy teljes film megtekintésére és elemzésére.

Az egy éves kísérlet után beépítettük a Helyi Tantervbe a tevékenységközpontű és kooperatív módszereket, és arra ösztönözzük a pedagógusokat, hogy minél szélesebb körben alkalmazzák az elsajátított módszereket.

A mozgókép és médiaismeret órákat minden osztályban tömbösítjük az órarendben, valamint lehetőséget biztosítunk egy-egy műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatására. Ez alternatívaként jelenik meg a Helyi Tantervben, és a pedagógus döntése, hogy – a csoport/osztály, a tananyag és más körülmények figyelembe vételével – él-e a komplex oktatás lehetőségével.

Az oktatásban változatosan alkalmazzuk a különböző tanulási és munkaformákat, és ezt a Helyi Tantervben is rögzítettük. . A felsőoktatásra, a munkára felkészítés fontos szempontja, hogy csapatban, hosszabb ideig is képesek legyünk egy feladaton dolgozni. Erre a hagyományos – negyvenöt perces szakaszokra tagolt – időbeosztás nem alkalmas. Ezért évente legalább egy alkalommal ún. témahetet szervezünk, amikor egy-egy évfolyam vagy szekció, esetleg alkalmi kiválasztás után szervezett csoportok egy héten keresztül egy adott témával foglalkoznak, sokféle nézőpontból.

A tanév során – az éves munkatervbe iktatva – illetve a nyári táborozáskor nagyobb lélegzetű munkákat, projekteket valósítunk meg tanítványainkkal. Ezzel is komplex megközelítésre, a tanult ismeretek alkalmazására kívánjuk őket ösztönözni.

Az egészséges személyiség kialakulása, az élet teljességének igénye szempontjából is lényeges, hogy minél több olyan tevékenységben vegyen részt a diák, ahol nem csupán befogadó, hanem alkotó részvevő. Az irodalom, a képzőművészet, a zene, a fényképezés, a filmkészítés mind-mind ezért kapnak programunkban kiemelt fontosságot.

Az egészséges életvitel igénye és elsajátítása szintén egyik alapvető feladata az iskolának. A testnevelés, a sportolás, a természetjárás megszerettetése nagy hangsúlyt kap nevelési célkitűzéseink sorában. Az iskola a tantárgyi és az osztályfőnöki programokba építi be az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismeretek átadását, megbeszélését. Gyógytestnevelést szervez az iskola azon tanulók számára, akiknek erre szükségük van.

Az iskolai élet demokratizmusának alapja a Pedagógiai Program, mely sokoldalú fejlődésre, az egyéniség szabad kibontakozására teremt lehetőséget. A tanár-diák és a diák-diák kapcsolatban egyaránt a kölcsönös megbecsülés, a jogok és kötelességek harmonikus egysége legyen meghatározó. Fontos számunkra, hogy diákjaink szívesen járjanak iskolába, megtapasztalják egy jó közösséghez tartozás örömét.

A diákönkormányzat autonóm működése, aktív részvétele az iskolai élet irányításában, szervezésében a felelősségteljes állampolgári magatartás kifejlődését is elősegíti.

Oktatási, nevelési céljainkat a családi háttér, elsősorban a szülők nevelési elveivel összhangban kívánjuk megvalósítani. Ehhez szükséges a szülők folyamatos tájékoztatása gyermekük fejlődéséről, valamint a szülők bevonása a Pedagógiai Program felülvizsgálatába, állandó korszerűsítésébe. A szülők részvétele az iskolai élet mindennapjaiban, előmozdítja a gyermek-szülő-pedagógus kapcsolatrendszer fejlődését, megkönnyíti a nevelési konfliktusok feloldását.

A kapcsolattartás intézményi keretei: a szülői szervezet és az iskolaszék.

A nappali tagozaton, az iskoláskorúak nevelése, oktatása során a következő célok megvalósítására törekszünk:

· megfelelő szintű jártasság a különböző műveltségi területeken;

· a képességek szerinti legjobb eredmények elérése, a tehetség felismerése és kibontakoztatása, a tanulási módszerek megismerése, a saját tanulási metódus fejlesztése, tökéletesítése; az élethosszig való tanulás megalapozása;

· az információs társadalom igényeinek megfelelően képesek legyenek önállóan kutatni, valamint eligazodni a hagyományos és a modern információhordozók, dokumentumok között (könyvtárismeret, világháló);

· az önismeret fejlesztése, jövőkép kialakítása – tudatos készülés a pályaválasztásra, reális továbbtanulási elképzelésekkel; sikeres felvételi az elképzeléseknek és a képességeknek legjobban megfelelő felsőoktatási intézménybe;

· egészséges versenyszellem kifejlesztése – küzdés a jobb eredményekért, a megmérettetés vállalása – eredményes részvétel tanulmányi és sport versenyeken, pályázatokon;

· az érdeklődés felkeltése és fenntartása a tanulmányok iránt, a tanulási kedv növelése sokoldalúságra nevelés – felszínesség nélkül;

· harmóniára törekvés – tanulás, egészséges életmód (sport), esztétikum (alkotás – műélvezet), szocializáció – színvonalas iskolai közösségi élet;

· az európai értékrend elfogadása, követése; humanista életfelfogásra nevelés, a tolerancia, a társadalmi szolidaritás érzésének erősítése;

· az egyén társadalmi felelőssége; hazafiságra nevelés; honismeret.

Munkánk eredményességének mérésére az alábbi kritériumokat határoztuk meg:

1. A 9. osztályosok átlaga ne csökkenjen 0,6 %-nál nagyobb mértékben a nyolcadikos eredményükhöz viszonyítva.

2. Az gimnázium tanulóinak legalább 20 %-a kőbányai lakos legyen.

3. 1 %-kal csökkenjen a tanulók mulasztása.

4. A nappali tagozaton minden érettségiző sikeres vizsgát tegyen.

5. A nappali tagozat tanulóinak 60 %-a vegyen részt emelt szintű érettségi felkészítésen.

6. A felsőoktatásba jelentkezők közül minél többet vegyenek fel az első helyen megjelölt felsőoktatási intézménybe.

7. Az esti tagozaton 20 % alá csökkenjen a lemorzsolódás.

8. Az iskolai DSE keretei között sportolók száma növekedjen.

9. Növekedjen az iskola kulturális életében aktívan résztvevő diákok száma.

1.2 Közösségfejlesztés

Az intézmény alapvető közösségfejlesztési célja: pozitív hatású közösségek kialakítása.

A pedagógiai feladataink a szerveződés szakaszától a közösséggé érés szakaszáig tartanak.

A feladat – a szerveződés időszakában a helyes viselkedési, magatartási modellek fokozatos beépítése a tanulói magatartásba.

Tanórai színtere az osztályfőnöki óra, ahol változatos formák alkalmazásával folyik a közösségfejlesztés. Segítséget nyújtanak ebben: az iskolapszichológusok és a meghívott előadók

Szervezési formák, együttes, közös élmények:

- tanév eleji 3 napos tanulmányi kirándulás

- énekkar, színjátszó kör, diákkörök

- sportversenyek, házibajnokságok

- kulturális események: színház, múzeum, kiállítás

- szórakozás: klubestek, zenés bulik

- túrázás, kirándulás

- diákcserék

- nyelvgyakorlás célú utazások

- projekt munka, témahét

- nyári táborozás

A közösség fejlettségének alakulását, szintjét a kialakult hagyományaink is megmutatják:

- „tojásbuli” a leendő 9-esek számára

- Gólyabál, a 9. évf. „avatása”

- Lászlós Fesztivál

- Versdallam – irodalmi színpad

- Karácsonyi műsor

- Szalagavató

- Lászlós Hét – diáknapok

- diákközgyűlések

Az igazi közösség kialakulását a derűs, oldott légkör, az udvarias, segítőkész magatartás, az egymás iránti figyelem és a bizalom jelenléte jelzi.

1.3 Beilleszkedési, magatartási zavarok

A feladat fontosságánál fogva minden szaktanárra fontos tennivalók hárulnak, s nem szűkíthetők le az osztályfőnöki órákra és az osztályfőnöki tevékenységre. A pedagógusoknak segíteni kell a tanulót abban, hogy reálisan megismerhesse önmagát, érdeklődési körét, képességeit, jó és rossz tulajdonságait, lehetőségeit.

Ebből következik, hogy a tanórákon, foglalkozásokon, szakkörökön egyéb szabadidős tevékenység során a tanuló kapjon lehetőséget szereplésre, kapjon értékelést diáktársaitól éppúgy, mint tanáraitól.

Az iskolabeli konfliktusok kudarchoz vezetnek, azaz a tanuló teljesítménye nem felel meg a követelményeknek. Ez nem-tudásból vagy nem-akarásból is fakadhat, ill. olyan gátlások léphetnek fel, amelyek képességei kifejtésében akadályozzák.

A tanulási kudarcnak kitett tanulókkal ún. „tanulási technikákat” kell elsajátíttatni, amelyek az önálló fejlődéshez nagy segítséget nyújtanak. A pedagógusnak rá kell vezetnie tanítványait a legcélszerűbb és legtakarékosabb módszerekre, és ez megfelelő tréning segítségével elérhető. A tréning fő alkotóeleme az aktív együttműködés a tanulás folyamatában, amely a sikeres tanulást erősíti. Sikeres tanulást, nagy önfegyelmet követelő időbeosztással, szisztematikus ütemtervvel kell alátámasztani. Feltétlenül hozzátartozik ehhez a megszakítások időszaka is, amelynek hiánya ill. be nem tartása kezdődő tanulási zavarokhoz, hosszabb távon pedig tanulási kudarchoz vezet. A tanár részéről változatos módszerek alkalmazására is szükség van, elsősorban egyéni képességfejlesztésen alapuló pedagógiai eljárásokra. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását elsősorban a tanórákon és a kollégiumi órákon kívánjuk megvalósítani. Több tanulónál azonban ez, az egyéni fejlődésbeli, családi, stb. okoknál fogva nem elegendő, több törődést igényelnek oktatási és nevelési szempontból is. Ezekben az esetekben tanórán kívüli korrepetálás szükséges, amely a szaktanár, kollégiumi nevelő, ill. osztálytársak vagy felsős tanulók segítségével valósítható meg. Az intézményben erre már konkrét példák is vannak: a tanulószobai foglalkozásokon kívül sok tanulópár dolgozik együtt. Néha valóban a tanulási módszeren múlik, hogy az eredmények nem olyan sikeresek, ahogyan azt a tanuló a befektetett energia alapján elvárná.

A tanár és a diák közötti kapcsolat is oka lehet az esetleges sikertelenségnek. Itt nő meg az osztályfőnök felelőssége, akinek ilyen esetben a „közvetítő” szerepét kell játszania. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha iskolán kívüli okok miatt romlik a tanuló teljesítménye. Minden esetben, függetlenül attól, hogy mi a sikertelenség kiváltó oka, fontos, hogy a pedagógus a tanulóban tudatosítsa: nagymértékben rajta múlik a siker, ill. a kudarc. Értékelje reálisan magát, kapjon biztatást tanárától, a tanár-diák viszony hasson pozitívan a tanulási folyamatra.

1.4 Személyiségfejlesztés és tehetséggondozás

Alapelvek, célkitűzések:

A tanulók egyéni képességeinek felismerése, fejlesztése elsősorban a tanítási órákon illetve a tehetséggondozást szolgáló kiscsoportos foglalkozásokon valósul meg. Eközben nagy figyelmet kell fordítanunk tanítványaink érzelmi intelligenciájának fejlődésére; személyiségük és képességeik harmonikus és sokoldalú kibontakoztatására. Fontos az öntevékenység erősítése, a probléma-megoldó képesség fejlesztése, a kreativitás megőrzése, fejlesztése.

Meg kívánjuk tanítani az információszerzés módszereit, a kapott információk helyes értelmezését.

A személyiségfejlesztés eszközei és módszerei:

Állandó helyzetelemzés szükséges annak érdekében, hogy célkitűzéseinket finomítsuk és a legmegfelelőbb eszközöket, módszereket alkalmazzuk. A beiskolázás felvételi vizsga és az általános iskolai eredmények alapján történik. Bár az induló osztályok többnyire érdeklődés alapján szerveződnek, a beiskolázási eredmények elemzése után kis mértékben osztályonként is eltérhet a személyiségfejlesztés stratégiája. A tanulmányok folyamán aztán tantárgyi és egyéb (pl. alapkészségek, neveltségi szint, stb.) felmérések adnak képet az elért eredményekről és segítenek a további feladat-meghatározásban.

A helyi tantervben a tehetséggondozás kiemelt szerephez jut, a tanulók – iskolában illetve otthoni tanulással töltött – idejét a hatékonyság érvényre juttatásával kell megtervezni.

Segítünk a helyes, reális pályaválasztásban, orientáljuk tanulóinkat a képességeiknek és személyiségüknek megfelelő felsőfokú képzés megtalálásának érdekében. Ez részben az osztályfőnöki órákon – iskolapszichológus vagy más szakember bevonásával – történik, de minden tanár feladata, hogy figyelemmel kísérje, útmutatásaival segítse tanítványai pályaválasztását.

Tehetséggondozás

A tehetség kibontakoztatását kiemelten szolgálja az osztályok, tanulócsoportok eltérő programja, illetve a választható tantárgyak rendszere, hiszen a gimnáziumunkba jelentkező tanuló dönthet arról, hogy milyen műveltségi területekkel kíván intenzívebben foglalkozni.

A tanítás során törekszünk arra, hogy differenciáltan lássuk el feladatokkal a különböző képességű tanulókat, illetve előzetes mérés, szintfelmérés alapján szervezzünk tanulócsoportokat (pl. idegen nyelv, informatika). A differenciált tanulócsoportok helyi tanterve eltérő: a kötelező tantervi anyagon túl, a tananyag dúsításával mélyebb és átfogóbb ismeretek birtokába jutnak a tanulók. Ezzel a gondolkodás, a kreativitás fejlesztése az átlagosnál magasabb szinten valósul meg. Mivel a gimnáziumunkba felvételt nyert tanulók – a beiskolázási eredmények alapján – az átlagnál jobb képességűek, ezért nagyon fontos, hogy számukra is színvonalas, igényes legyen az elsajátítandó tananyag, és jól szolgálja képességeik fejlesztését.

Az egyénre szabott, differenciált tehetséggondozás egyik színtere az iskolai könyvtár, ahol elmélyült munkára és önálló ismeretszerzésre nyílik lehetőség. Fontos, hogy megismerjék és tudják használni a tantárgyhoz kapcsolódó segédkönyveket, folyóiratokat.

Osztálybontás: Ha egy tantárgy oktatása úgy történik, hogy az osztály tanulóiból alakítunk ki két vagy három csoportot osztálybontásról beszélünk. Osztálybontás esetén a csoport maximális létszáma 17 fő, minimális létszáma 8 fő.

Csoport: A választható tantárgyak, a modulok, a testnevelés és a második idegen nyelv tanulása csoportokban történik. A csoport szerveződhet egy vagy több osztályból, de akár különböző évfolyamok tanulóiból is. (Pl. második idegen nyelv) A csoport minimális létszáma 8 fő, maximális létszáma 35 fő (a max. osztálylétszám). 5 - 8 fő közötti létszámmal – „kis létszámú csoport” – csoport csak nagyon indokolt esetben szervezhető illetve tartható fenn.

Nagyon indokolt esetnek minősül, ha

w a csoport létszáma menet közben csökkent le és nincs olyan csoport, amellyel összevonható lenne;

w a gimnáziumi lengyel[1] és orosz nyelv esetében;

w az adott program, tantárgy iskolai megszűnésével járna, ha nem indulna a csoport.

Általános szabály, hogy osztálybontást alkalmazunk:

· a matematika

· az idegen nyelv

· az informatika

· a 9. osztályban a kémia és a heti óraszám 50 %-ában a magyar nyelv és irodalom

tantárgynál, valamint a laboratóriumi gyakorlatoknál és az idegen nyelven tanított tantárgyaknál.

Az utolsó két évfolyamon az erősen differenciált programmal rendelkező emelt szintű és középszintű érettségire felkészítő választható tantárgyak a kialakult érdeklődési körrel rendelkező tanulók számára megfelelő felkészülési lehetőséget biztosítanak a továbbtanuláshoz, a tehetség kibontakoztatásához.

Emelt szintű érettségi vizsgára felkészítő csoportokat indítunk – elegendő számú jelentkező esetén – a kötelező érettségi tantárgyakon kívül: biológiából, fizikából, kémiából, ének-zenéből, rajz és vizuális kultúra tantárgyból, filozófiából, informatikából és testnevelésből.

Az éves munkatervben rögzítjük a szakkörök szervezésének programját. A szakkörök kiemelt fontossággal bírnak a tehetséggondozás szempontjából. E területen az iskolának nagy hagyományai vannak (biológia, matematika, stb.), és a személyi valamint a tárgyi feltételek biztosítékot jelentenek az eredményes munkához.

Minden évben a tanulók könyvtárismereti foglalkozásokon vesznek részt.

A tehetség felismerése – a tanórákon kívül – a házi és iskolán kívüli tanulmányi versenyeken történhet. Tanulóinkat felkészítjük tanulmányi versenyekre, szervezzük nemzetközi projektekben való részvételüket (pl. Socrates-Comenius projekt, GLOBE-projekt, az OKTV és egyéb tanulmányi versenyek – az Arany Dániel Matematika Verseny, a Kitaibel Pál Biológia Verseny, az Irinyi Dániel Kémia Verseny, a Horváth Mihály Történelem Verseny, az Országos Olasz Nyelvi Diáktalálkozó, a Bod Péter Könyvtárismereti Verseny, stb. –, különböző intézmények által kiírt pályázatok, műveltségi és kulturális versenyek, vetélkedők, stb.).

A gazdag iskolai élet, a szakmai, kulturális és sportolási lehetőségek elősegítik a tehetségek felismerését, tanítványaink sok területen próbálhatják ki magukat.

A tehetséggondozás térítésmentesen igénybe vehető lehetőségei, a nagy óraszámos nyelvtanulás, a választható tantárgyak gazdag kínálata segít a szociális hátrányokat csökkenteni, az esélyegyenlőség javítása érdekében..

1.5 Felzárkóztató programok

Annak érdekében, hogy minden tanítványunk képességeinek megfelelő eredményeket érhessen el, felzárkóztató programokat működtetünk. Ezeket az éves munkatervben hirdetjük meg.

A nyolcadik osztályosok beiskolázás után, a kilencedik évfolyam elején, szintfelmérésen vesznek részt magyarból, matematikából és szükség szerint felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk számukra.

Ezen túlmenően, az évenkénti külső és belső mérések eredményei, de legfőképpen a rendszeres évközi értékelés alapján szűrjük ki azokat a tanulókat, akiknek a minél eredményesebb továbbhaladáshoz ismereteket pótló, készségeket fejlesztő tanórán kívüli oktatásra van szüksége. Annak érdekében, hogy a felismerés idejekorán megtörténjen szükséges a szülő és a tanárok (szaktanár, osztályfőnök) együttműködése, illetve olykor az ifjúságvédelmi felelős és az iskolapszichológus közbenjárása.

Évfolyamonként korrepetálásokat szervezünk bármelyik tantárgyból, ha azt ötnél több tanuló igényli. (Ennél kisebb létszám esetén az egyéni foglalkozás keretében történik a felzárkóztatás.)

A nem magyar anyanyelvű illetve iskolai tanulmányaikat korábban külföldön folytató növendékeink számára lehetővé tesszük magyar nyelvi tanulmányok folytatását (egyéni foglalkozás a differenciált órakeret terhére).

Ahol szintfelmérés alapján szervezzük a tanulócsoportokat (pl. idegen nyelv), sikeres felzárkózás vagy gyorsabb előrehaladás esetén lehetséges az átlépés másik csoportba. Ennek feltétele: szaktanári vélemény és/vagy különbözeti vizsga.

1.6 Gyermek- és ifjúságvédelem

Az osztályfőnöki munkaközösséggel együttműködve a gyermekvédelmi törvény jegyében fogalmazzuk meg feladatainkat. A gyermekvédelem szempontjából kiemelten hangsúlyosak a családi életre nevelés, etikai nevelés, illetve az érzelmi nevelés. Főként az osztályfőnöki órák adnak lehetőséget az önismereti, kommunikációs-, konfliktuskezelési gyakorlatok, játékok során megvalósuló nevelő munkára.

Minden tanév a tanulók gyermekvédelmi helyzetének felmérésével kezdődik. Már az első szülői értekezleten elemezzük a szülőkkel az előző év hiányzási statisztikáját, és közös tervet igyekszünk kidolgozni annak érdekében, hogy tanítványaink minél kevesebbet mulasszanak..A 9. és a 10. évfolyamon már az első igazolatlan órát követően értesítést küldünk a szülőknek, értesítjük őket gyermekük igazolatlan mulasztásáról. Általános gyakorlat iskolánkban az, hogy a szülők telefonon jelzik gyermekük betegségének várható idejét.

Felmérjük, kik azok, akiket különböző támogatások illetnek meg. Iskolánkban nagyon magas azon tanulók száma, akik tankönyvtámogatást, étkezési támogatást illetve az Alapítvány összegéből kirándulási támogatást kapnak.

Több növendékünk kap rendszeres gyermekvédelmi támogatást. Az ennek odaítéléséhez szükséges felmérésben (családi környezet) a gyermekvédelmi felelős segítséget nyújt az osztályfőnököknek.

Fő céljaink jegyében tervezzük meg az év gyermekvédelmi munkáját. A veszélyeztetettség felszámolásában eminens szerepet játszik a prevenció, a megelőzés . A Szent László Gimnáziumban az osztályfőnökök nagyobbik része a korábbi években megfelelő felkészítést kapott életvezetési tanácsadásról, drog prevencióról, a dohányzás elleni megelőző pedagógiáról. Az általános prevenciós programokat beépítetjük a tanórák, illetve az osztályfőnöki órák témáiba.

Nyilvántartjuk a hátrányos helyzetű illetve a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat, segítésükre évente foglalkoztatási tervet készítünk. A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók számára speciális foglalkozásokat tartunk, a szakértői vélemény útmutatásai alapján.

A gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnökök biztos támasza az iskola nevelőivel együttműködő két pszichológus. Számos esetben nyújtanak az év során segítséget magatartási vagy tanulási problémával küszködő gyermekeknek. Folyamatos munkájuk a Nevelési Tanácsadó állandó segítségét jelenti.

Elsősorban a 12. évfolyamon nagy teret kap a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás. A 11. évfolyamon feladatot jelent az új típusú érettségire készülés. Új tanulási módszert, új vizsgázási módszert kíván a közép- illetve emelt szintű érettségi, amely egyben főiskolai, egyetemi felvételi is. Számos nevelési problémát vet fel a vizsgázás új módja.

Nagy népszerűségnek örvend iskolánkban a tehetséggondozó szakkörök működtetése. Matematikából illetve magyar nyelvből – az önkormányzat anyagi támogatásával- működtetünk ilyen szakköröket.

A gyermekvédelmi feladatok megvalósításában a diákönkormányzat és az iskolai Szülői Szervezet is részt vesz.

1.7 Szociális tevékenység

A szociálisan nehéz helyzetben lévő tanulóinkat szervezetten segítjük abban, hogy ösztöndíjakra pályázzanak. (pl. Fővárosi Diákösztöndíj, „Esély a tanulásra” program, stb.)

Az iskola – térítési díj ellenében vagy kedvezményesen – étkezést (ebéd) biztosít minden tanulónak (igény szerint), a Gyermekvédelmi Törvény, Az államháztartásról szóló törvény, valamint a Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Önkormányzat Étkezési Rendelete szerint.

Azok, akik a fentiek alapján kedvezményre nem jogosultak, korlátozott számban (a férőhelyek határáig) részesülhetnek iskolai étkezésben, a fenntartó önkormányzat Étkezési Rendeletében meghatározott térítési díj ellenében.

Az iskola szervezi és lebonyolítja a tankönyvárusítást, intézi a tankönyvtámogatással kapcsolatos ügyeket. Az iskolában használt tankönyvek, munkafüzetek listáját – a tankönyvrendelést – az Iskolaszék hagyja jóvá, különös tekintettel a hivatalos tankönyvlistán nem szereplő tankönyvekre és munkafüzetekre.

Az iskola szociális tevékenységét segíti az „Összefogás a Szent László Gimnáziumért” Alapítvány (a továbbiakban Alapítvány). Az Alapítvány támogatást ad a tanulmányi kirándulásokhoz, azoknak a tanulóknak, akik szociális tankönyvtámogatásban valamint étkezési támogatásban részesülnek.

Ezen kívül az Alapítvány kuratóriumához lehet fordulni eseti szociális támogatásért (pl. hozzájárulás diákcseréhez és más, tanulmányokkal összefüggő utazások költségeihez, tanfolyamok, nyelvvizsgák költségéhez; rendkívüli esetekben).

Balatonszepezden, az iskola táborában kedvezményes üdülési lehetőséget biztosítunk tanulóinknak.

1.8 Eszközök és felszerelések jegyzéke

Az iskola rendelkezik az oktatáshoz a Közoktatási Törvényben előírt helyiségekkel és felszerelésekkel. Az eszközellátottság kifejezetten jó, minden területen meghaladja az előírt minimumot.

1.9 A tanulók által ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások

Alapelv, hogy a diákok tanulmányi feladataik elvégzéséhez vagy közösségi tevékenységeikhez ingyenesen használhatják az iskola – diákok számára kijelölt – létesítményeit, valamint az iskolai eszközöket.

Az iskola tanulói alanyi jogon tagjai az iskola könyvtárának.

Az arra kijelölt tanteremben, meghatározott időszakban, felügyelet mellett használhatják a diákok számára kialakított számítógépes hálózatot és az internet szolgáltatást.

Tagjai lehetnek az iskolai szakköröknek, önképzőköröknek; részt vehetnék a tömegsport-foglalkozásokon.

1.10 A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái

Kapcsolattartás a szülőkkel:

a Szülői Szervezet választmányi értekezletei: évente kétszer, a szülői értekezletek előtt – kapcsolattartó a nevelési igazgatóhelyettes

iskolaszék	Szülői Szervezet			elnök	nevelési ig.h.
iskolaszék	Szülői Szervezet				nevelési ig.h.
	↑	↑	↑

	osztályok

rendezvények előtti operatív megbeszélések– kapcsolattartó a nevelési igazgatóhelyettes:

farsang (a Diákönkormányzat vezetőségével együttműködve)
szalagavató bál
Lászlós Fesztivál (két évente)
pedagógus nap

állandó szülői fórum – évente legalább kétszer – kapcsolattartó a nevelési igazgatóhelyettes:

a Gólyabál időpontjában
a Lászlós Hét idején

rendkívüli szülői fórum – kapcsolattartó a nevelési igazgatóhelyettes:

összehívhatja a Szülői Szervezet vezetősége
a szülők nagyobb csoportja (egy osztály szülőinek 20%-a)
az iskolaszék
az iskolavezetőség

közvetlen úton, a fogadóórán vagy elektronikus levelezési postán keresztül.

Címe: szentlaszlo@freemail.hu – kapcsolattartó a nevelési igazgatóhelyettes.

A diákokkal való kapcsolattartás formái:

a Diákönkormányzat közgyűlése: évente egyszer, október hónap folyamán– kapcsolattartó a diákönkormányzatot segítő tanár és a nevelési igazgatóhelyettes

iskolaszék	DÖK „Hetek”						DÖK-segítő tanár	nevelési ig.h.
iskolaszék	DÖK „Hetek”							nevelési ig.h.
	↑		↑		↑

	szekciók
	↑	↑	↑	↑	↑	↑

	osztályok

rendezvények előtti operatív megbeszélések, ahol az iskolavezetés és a tantestület nagyobb csoportjának segítsége szükséges:

farsang (a Szülői Szervezet vezetőségével együttműködve)
szalagavató bál
Lászlós Fesztivál (két évente)
pedagógus nap
egyéb diákrendezvények

állandó diák fórum – évente legalább kétszer:

a diákönkormányzat nyári táborában (minden év augusztusában)
a Lászlós Fesztivál idejében
a Lászlós Hét idején

rendkívüli diák fórum

összehívhatja a Diákönkormányzat vezetősége
a diákok nagyobb csoportja (egy osztály szülőinek 20%-a)
az iskolaszék
az iskolavezetőség

közvetlen úton, a fogadóórán – kapcsolattartó a nevelési igazgatóhelyettes és az igazgató.

1.11 Egészségnevelési program

A programról általában

Az iskolában 2001. szeptemberétől bevezetésre került az egészségfejlesztő és drogprevenciós program a 9., 10., és 11. évfolyamon. A program az ISM/OM pályázatán nyert támogatással készült el. Cél volt az egészségfejlesztő és drogmegelőző program kialakítása az iskolában. A program bevezetéséhez szükséges volt pedagógusaink továbbképzése, mely keretében kilenc fő vett részt az akkreditált képzésben.

Háttéranyag

Az elméleti és szakmai hátteret Csendes Éva Életvezetési ismeretek és készségek programja biztosítja. Ez a program interaktív, a diákok bevonására és aktivitására építő pedagógiai módszerrel dolgozik. Egyaránt foglalkozik a legális és illegális szerek használatának következményeivel. 14 olyan készségterületet fejleszt, amelyek kutatási adatok szerint kiemelten fontosak az egészséges életvitel kialakításában és a szenvedélybetegségek megelőzésében. Ezek a személyiségtényezők a következők:

§ hatékony kommunikáció

§ versenyszellem és együttműködés

§ önértékelés

§ társas alkalmazkodás

§ személyes kapcsolatok

§ érzelmek feldolgozása

§ stressz-kezelés

§ magabiztosság

§ kritikus gondolkodás

§ döntéshozás

§ célkitűzések

§ ellenállási készség

§ kockázatcsökkentés

§ problémamegoldás

A programhoz tartozik az Életvezetési ismeretek és készségek tanterv, mely öt nagy témakört ölel fel:

1. önismeret

2. én és helyem a környezetben

3. egészséges és biztonságos élet

4. veszélyeztető tényezők

5. óvd és védd magad!

A tanterv spirális szerkezetű, vagyis a fenti témaköröket minden évfolyamon érinti és feldolgozza, a korosztály érdeklődési körének és sajátosságainak megfelelően.

Minden témakörön belül megajánl konkrét foglalkozásokat, tárgyalandó témákat, amelyekhez kapcsolja a távlati és pedagógiai célkitűzéseket, várható eredményeket a cselekedet, magatartás szintjén.

A program egy-egy évfolyam anyagának feldolgozásához kb. 10 órát ajánl. Az iskola pályázatban részt vevő csoportja azonban túlságosan kis létszámú ahhoz, hogy átléphesse a pályázatban szereplő 4 osztályfőnöki óra kereteit, amennyiben el kívánja látni az érintett 3 évfolyamot. Egy órát ketten vezetnek és szükséges az osztályfőnök jelenléte is. Az órák előtt konzultáció zajlik az osztályfőnökkel, hiszen a program képlékeny, azaz az adott osztály sajátosságainak és érdeklődési körének megfelelően formálható a megajánlott és közösen kiválasztott témakörökön belül.

A 4 foglalkozás témaköreit úgy fogalmaztuk meg, hogy lehetőség szerint mind az öt ajánlott témakört érintse. A program kialakítása 2 szinten történt: az életkori sajátosságoknak megfelelően illetve a diákcsoportokban zajló munka folyamatának megfelelően.

A program vázlata

9. évfolyam

1. óra: Ki vagyok én?

2. óra: Egymás között

3. óra: Hány óra munka, hány óra pihenés, hány óra szórakozás?

4. óra: A dohányzás

10. évfolyam

1. óra: Tükröm, tükröm…

2. óra: Barátság / Férfiasság, nőiesség

3. óra: Ha bánt valami, mit tegyek?

4. óra: Hogyan hatnak ránk a reklámok? / Alkoholfogyasztás

11. évfolyam

1. óra: Ki vagyok én: gyerek? felnőtt?

2. óra: Te és én

3. óra: Az én életutam

4. óra: A droghasználat következményei

A program kapcsolódási pontjai az egészségneveléshez, életvezetési ismeretekhez

9. évfolyam

Egészségnevelés

Felnőtté válás, függetlenedés, önállóság, én-kép, kommunikáció, konfliktuskezelés (tesztek, szerepjátékok, kommunikációs játékok)

Életvezetési ismeretek és készségek

Szabadság – különböző értelmezések, a szabadság veszélyei

Reklám – a reklám szerepe életünkben, manipuláció, a reklámtevékenység pszichológiája

A konzum társadalom káros hatásai – pénz, ruhamárka, Amerika, mint érték ?

Együttműködés / versengés – kísérletek, tapasztalatok

Hatalom – példák a történelemből, a mai társadalmi életből, élés- visszaélés a hatalommal

Másság – tolerancia, egyéni különbözőségek, az érték keresése

Érzelmek – az érzelmek szerepe, kifejezése, tudatosítása

Akarat – fogalom-meghatározás, pozitív, negatív értelmezés

Magány – szükséges egyedüllét, magányosság, veszélyek

Dohányzás – szenvedély, felelősség, felnőttség

Előítélet – kisebbségek, sztereotípiák, pszichológiai kísérletek

Empátia – a kommunikáció és a másokkal való kapcsolat feltétele

10. évfolyam

Egészségnevelés

Párkapcsolat és szexualitás

video, beszélgetés a szexualitásról és a védekezésről

Életvezetési ismeretek és készségek

Hazaszeretet – magyarság, európaiság, nyelv, nemzetiségek (Európa – a megoldás című videofilm)

Hallgatás – kínos hallgatás, gyanús hallgatás, mit jelent a csend ?

Intelligencia / érzelmi intelligencia

Szülők – kapcsolat, kötődés, konfliktusok, függetlenedés

Szerelem, szexualitás – érettség, felelősség

AIDS

Ellentétek – a konfliktusok szükségessége, konstruktív feloldása

Cél – tervezés, jövőkép, rövid- és hosszú távú célok

Szükséglet – fogalom-meghatározás, frusztráció, szükséglettípusok, szükséglet-kielégítés

Barátság – a barátság fogalma, jellemzői, szerepe életünkben, én, mint barát

Tárgyak – túlzott kötődés a tárgyakhoz, a tárgyak funkciója

Kreativitás – a kreativitás értéke, kreativitás és intelligencia, művészet

11. évfolyam

Egészségnevelés

„Az emlőrák megelőzhető” – beszélgetés, video lányoknak

„A hererák megelőzhető” – beszélgetés, video fiúknak

Életvezetési ismeretek és készségek

Játék – a játékok szerepe életünkben, személyiségünket fejlesztő játékok, számítógépes játékok

Ajándék – az ajándékozás funkciója, lényege, az ajándék

Élet – az élet értelme, célja, nehézségei, örömei, életkedv

Bizalom – a bizalom és őszinteség szerepe a kapcsolatokban, párkapcsolatban

Tehetség – fogalomértelmezés, mindenki tehetséges valamiben

Önismeret – szerepe a pályaválasztásban, gyengeségeim, erősségeim

Kudarc – a kudarcok leküzdése, szükségességük, újrakezdés

Művészet – fogalomértelmezés, a művész személyisége, napjaink művészete

Kockázatvállalás – egyéni és csoportos kockázatvállalók, személyiségjellemzők

Csoport – a csoport szerepe, csoportnyomás, alkalmazkodás

Tudat / ösztön – fogalomértelmezés, esetelemzések

Nézőpontok – másság, tolerancia, empátia, szituációs játékok

12-13. évfolyam

Egészségnevelés

Abortusz – „Néma sikoly” c. videofilm, beszélgetés

AIDS – „Nincs második esély” c. film, beszélgetés

Életvezetési ismeretek és készségek

Kultúra – fogalom meghatározás, kulturális élet, magyar kultúra

Egészség – testi, lelki egészség és annak folyamatos fenntartása, az egészséges életmód, mint érték

Érték – fogalom meghatározás, értékrend, értékteremtés, értékek őrzése és védelme

Siker – a siker értékelése, kezelése, mások sikerének elismerése

Szerepek – nemi szerepek, társadalmi szerepek, szerepek összeegyeztetése, szerepkonfliktus

Munka – a munka tisztelete, meghatározása, szerepe, célja, munkanélküliség

Félelmek – korosztályi félelmek, halálfélelem, a félelem és szorongás kezelése

Házasság – párválasztás, felelősség, társ, családtervezés

Jövőkép – cél, lehetőségek, egyéni- és társadalmi jövő

Politika – állampolgárság, Magyarország politikai berendezkedése

Beilleszkedés – új közösségek, társadalom (továbbtanulás, munkába állás)

Vége – az együtt töltött évek felidézése, emlékek, élmények

Eszköztár

Minden óra témájához kapcsolódóan összegyűjtöttünk olyan gyakorlatokat, játékokat, szituációkat és kérdőíveket, melyekből a konkrét óra mozaikszerűen felépíthető. Az óravázlatokat a csoportvezetők az osztályfőnökkel konzultálva, az adott osztály sajátosságainak, igényeinek, elképzeléseinek megfelelően alakítják ki. Az eszköztár folyamatosan bővíthető a tapasztalataink alapján.

Módszerek

A módszerek lehetséges formái

Az iskolában alkalmazott pedagógiai módszerek tárháza ma már kimeríthetetlen gazdagságot biztosít a szakemberek számára. A témával kapcsolatos metódusok kiemelése tetszőleges és csak a legáltalánosabb formákat képes csoportosítani jelen munka keretében.

Leghatékonyabbak az iskolai ötletre épülő, önálló szervezésű programok (egymásra épülő rendezvénysorozatok), amelyek mögé az iskola fel tudja sorakoztatni a tanári kart, a diákokat és a szülőket. Természetesen lehet ún. kész programokat is felhasználni, alkalmazni.

Program-formák:

Klubok

Több iskola összefogásával, önkormányzati és egészségügyi segítséggel klubot lehet létrehozni és működtetni. A programok közvetett módszerként szolgálják az elsődleges prevenciót a tanárok, a diákok és a szülők számára egyaránt.

Filmvetítés

A szerfogyasztással kapcsolatos oktató ill. élettörténeti filmek valamint a sikeres kezelésekhez kapcsolódó tájékoztató filmek vetítése. Kiválasztásnál fejlődés-lélektani szempontokat is érvényesíteni kell.

Versenyek, vetélkedők, pályázatok

Regionális, iskolai vagy osztály szintű pályázati kiírások tanulói feldolgozására (elbeszélések, versek, poszterek, rajzok, plakátok, fotók, filmvázlatok lehetnek a kiírások témái; vetélkedők, Ki-Mit-Tud-ok részei is lehetnek a témával kapcsolatos kérdések.). Ezek megoldásához kiváló lehetőséget nyújt az iskola könyvtára, amely időt álló illetve újabbnál újabb kiadványokkal segíti a naprakész információk beszerzését és az elmélyült tanulást és a versenyekre való felkészülést.

Szakkörök, kortársképzés

Egészségügyi szervek, gyermekjóléti szolgálatok, drogkonzultációs központok munkatársai által vezetett szervezett programok lehetnek a motivált tanulók "gyűjtőhelyei" és a szemléletformálás műhelyei.

Kiscsoportos beszélgetések

Osztálynak vagy kisebb csoportoknak tartott beszélgetéses téma feldolgozások lehetnek megelőző jellegűek, esetleg konkrét problémát feldolgozóak.

A beszélgetésre nagyon fel kell készülni. Odaforduló, érzékeny és mégis távolságot engedő attitűddel kell a foglalkozást vezetni. Mindenképpen kerülni kell a moralizálást, a felelősségkutatást, az elijesztést és a megszégyenítést.

Iskolarádió, iskolatévé

A témához kapcsolódó televízió vagy rádióinterjúk iskolai és külső szakemberekkel, valamint népszerű sportolókkal, zenészekkel. A pozitív mintát nyújtó személyek állásfoglalásai segítik az elutasító szemlélet megváltoztatását.

Dramatikus játékok

Osztályfőnöki órán esetleg magyar irodalom órán jól alkalmazható a tanár számára a szituációs vezetés módszere. Alapvetően a nemet mondás algoritmusát valamint a segítségnyújtással kapcsolatos esetek dramatikus jellegű feldolgozását jelenti

Színjátszó kör

A szenvedéllyel, a drogok fogyasztásával és az életmódot befolyásoló hatásával kapcsolatos darab kiválasztását (esetleg diák pályázaton győztes munka) bemutatását, vagy videofilm feldolgozását jelenti az egyébként hagyományos módon és témafeldolgozással működő irodalmi színpad vagy más diák társulat esetén.

Drogellenes sportprogramok és túrák, kirándulások

Ma már Magyarországon is elfogadottak és népszerűek a megelőzést felvállaló sportrendezvények. Bevált forma a 24-órás foci vagy kosárlabda program, de a különleges sportok is számításba jöhetnek.

"Gyógyult drogos megszólaltatása"

Csak ellenőrzött és a fiatalokkal történő irányított kommunikációban jártas szermentes állapotú anyagozót szabad felkérni. Az elvárások megfogalmazásánál a csábító szituációk csapdahelyzeteinek felismertetését valamint a fogyasztóvá válás stációinak ismertetését kell hangsúlyozni.

Drogkonzultációs központok, addiktológiai osztályok vagy kortársképzést szervezők tudnak segítséget nyújtani.

Könyvtár sarok

Létre lehet hozni olvasó sarkot a témát feldolgozó könyvekből a diákok számára. Külön kell természetesen elhelyezni a tanári kézikönyveket, szakanyagokat.

Tematikus előadás

A tanulók korrekt ismeretanyagának kialakításában van szerepe a tematikus előadásoknak, amelyek megtartására célszerű külső specialistákat felkérni. Prevenciós hatékonysága önmagában nagyon csekély, de megfelelő tárgyi ismeret nélkül az interaktív módszereket sem lehet eredményesen alkalmazni.

Internet

Az informatikai világháló és a honi Sulinet információs lehetőség valamint a kapcsolattartást és programszervezést segítő színtér. A világhálóhoz a számítástechnika termekben illetve az iskolai könyvtárban férnek hozzá a tanulók.

Anti-drog diszkó

Hagyományokkal rendelkező és a tanulók között népszerű program lehetőség. Magas színvonalú szervezést és végrehajtást valamint komoly biztosítást igényel a lebonyolítás. Garantáltan drogmentesnek kell lennie, mert csak így van olyan üzenete a fiatalok számára, hogy drogok nélkül is lehet jót "bulizni".

Diák önkormányzati programok

Minden szakmailag támogatható ötlet kivitelezéséhez nyújtsunk segítséget.
Gyakoroljon a pedagógus kellő önfegyelmet és ne sajátítsa ki, de ne is tegye tönkre a diákok ötleteit, kivitelezési elképzeléseiket.

Jogszabályok

a 2003. évi LXI törvénnyel módosított 1993. évi LXXIX. tv. a Közoktatásról 48. § (3) bek.

a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet

a 96/2000. (XII. 11.). országgyűlési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására”

A 1036/2003. (IV. 12.) Kormányhatározat a 96/2000. Országgyűlési határozat rövid és középtávú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról

a 46/2003. sz. (IV. 16.) Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról

a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény

az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény, 38. § (1) és (2) bek.

az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete

a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI tv.

Nemzeti AIDS Stratégia

a mindennapi egészségfejlesztő testmozgás jogszabályi feltételeit a közoktatásról szóló törvény 52 § (9-10), valamint az 53.§ (9) bekezdéseiben foglaltak, továbbá a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 243/2003 (XI. 17.) Korm. rendelet keretei között

a 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet testnevelési alapelvei és céljai

az OM „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez” című, 2000-ben megjelent kiadvány

Elméleti háttér

Egészségfejlesztő iskola

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen.

Az egészségfejlesztő iskola ismérvei:

elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését, együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít
együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal
kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak
olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát
törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését
együttműködik a helyi közösség vezetőivel

Az iskolai egészségfejlesztés

Az egészségi állapotot az alábbi tényezők határozzák meg:

genetikai tényezők és környezeti tényezők
életmód
az egészségügyi ellátó rendszer működése.

Mivel az iskola a szocializáció kitüntetett színtere, így a fenti tényezők közül érdemi hatást - az iskola környezetének alakításával, az iskola-egészségügyi ellátás minőségére és az életmódra tudunk gyakorolni. Az iskolai egészségfejlesztő munka alapvetően befolyásolja az iskola egészének mindennapjait.

Az egészségfejlesztés fő feladata egészségfejlesztő környezet megteremtése, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység fejlesztése. Az egészségfejlesztés, és annak egyik megvalósulási formája, a korszerű egészségnevelés az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartozik:

§ az egészséges táplálkozás

§ az aktív szabadidő eltöltés

§ a mindennapos testmozgás

§ a személyi higiéné

§ a lelki egyensúly megteremtése

§ a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása

§ a családtervezési módszerek

§ az egészséges és biztonságos környezet kialakítása

§ az egészségkárosító magatartásformák elkerülése

§ a járványügyi és élelmiszer biztonság megvalósítása.

A prevenció (megelőzés) területei

A WHO meghatározása szerint az elsődleges megelőzés a betegség első megjelenésének megakadályozására az egészség megőrzésére irányul.

Az elsődleges vagy primer prevenció a betegségeket előidéző tényezők korai felismerésére és elkerülésére irányuló tevékenység, ami a veszélyeztetett emberekre irányul.

Az iskolának a primer prevencióban van jelentős szerepe, így az egészségnevelési feladatok meghatározásánál is e területekre kell a hangsúly fektetni.

Az egészségesebb életmód kialakítására irányuló módszerek

Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás

A hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás abból az elképzelésből indul ki, hogy az emberi viselkedés racionális. Ezért indokolt azt feltételeznünk, hogy a több tudás megfelelően szervezi a viselkedést. Az egészségnevelési kampányok jól tükrözik ezt az álláspontot. Hasonló törekvések érvényesülnek az egészségnevelési tananyagok hagyományos megfogalmazásaiban is. Az ismeret azonban önmagában nem elegendő a viselkedés befolyásolására. A hagyományos egészségnevelési elképzelés a nagyobb hatékonyság érdekében gyakran fordul az elrettentő információ átadásának, bemutatásának eszközéhez.

Ennek a megközelítésnek egy másik jellegzetessége az egyoldalú közlési forma: az ismeret átadása a hallgatóság aktív és személyes bevonása nélkül történik.

Ebbe a csoportba tartoznak a gyakran csak alkalmi jelleggel megszervezett iskolai felvilágosító előadások, a különböző brosúrák.

Rizikócsoportos megközelítés

Ez a megközelítés a feltárt egészségi problémákkal, illetve sajátos háttérváltozókkal jellemezhető csoportok körében folytatott megelőző tevékenységet jelent (pl. túlsúlyos személyek, magas vérnyomással élők, alkoholbetegek gyerekei, stb.).

A rizikó csoportokra irányuló egészségfejlesztő tevékenység közvetlenül kapcsolódik a betegségmegelőzés, a prevenció gondolatához. Ennek a megközelítésnek az az előnye, hogy az adott élethelyzetű emberek hasonló sorsúakkal kerülnek a beavatkozás homlokterébe.

A másodlagos prevenció körébe tartozik az iskolás gyermekek életkorhoz kötött kötelező szűrővizsgálatainak rendszere, a túlsúllyal vagy mozgásszervi problémával küzdő gyermekek számára szervezett speciális táplálkozási tanácsadás és/vagy differenciált testi nevelés.

Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások

Lényegük abban a felismerésben rejlik, hogy az egészségkárosító magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési eszköztárának gyengeségei húzódnak meg. Ezért az egészségfejlesztési törekvéseknek a társas-érzelmi készségek fejlesztését kell célul tűzniük.

Ilyenek például a serdülőkori készségfejlesztő vagy önismereti csoport-foglalkozások.

Kortárshatások az egészségfejlesztésben

Ezek a megközelítések a kortársak befolyásának szerepére helyezik a hangsúlyt. A serdülőkorú fiatalok számára a felnőttnél (szülőnél, tanárnál) lényegesen hitelesebb a kortárs, aki éppen ezért sokkal jelentékenyebb véleményformáló hatással is van. Kiváltképpen az ún. kényes témák területén sikeresek ezek a programok, (pl. a szexuális kultúra fejlesztése, az AIDS prevenció, a dohányzás-, alkoholfogyasztás-, kábítószer használat megelőzése). Ezek a programok elsősorban a középiskolás-korú fiatalok körében kedveltek és hatékonyak.

Színtér programok (egészséges iskolák)

Az a felismerés tükröződik bennük, hogy az egészségi állapot nem kizárólagosan az egyén felelőssége, hanem jelentős szerepet játszanak társas, társadalmi, ökológiai tényezők is. A színtér egy olyan „hely”, ahol az egyén és a probléma is otthon van, és ahova a beavatkozást is el kell juttatni. Ilyen színtér programnak tekinthető az egészséges iskolák, az egészséges óvodák, az egészséges kórházak, az egészséges munkahelyek, az egészséges városok mozgalma.

Az iskolának – mint az intézményes szocializáció kiemelkedő fontosságú színterének – fontos szerepet kell játszania a felnövekvő generációk egészségmagatartásának formálásában.

Közösségi alapú komplex egészségfejlesztő programok

Ezek a megközelítések alulról építkeznek, az egészségfejlesztési, társadalompolitikai szükségletek helyi szinten fogalmazódnak meg, és nagymértékben támaszkodnak a helyi erőforrásokra.

Ezek a programok nemcsak a diákokkal és nemcsak az iskolával foglalkoznak, hanem többféle célcsoporttal: pl. a helyi tömegkommunikáció (kábeltévé, helyi újság) segítségével a felnőttekhez is eljuttatnak információkat; a háziorvosokon keresztül például elősegítik a dohányzás-leszoktató programokban történő részvételt. A szabadidős színtéren pedig, pl. kortárssegítőkkel vagy éjszakai sportrendezvényekkel igyekeznek olyan fiatalokra is hatást gyakorolni, akik valamely oknál fogva kimaradtak az iskolából.

1.12 Környezeti nevelési program

1.12.1 A környezeti nevelési program alapelvei

Az iskolai környezeti nevelés törvényi háttere

Nemzetközi előzmények

Az ENSZ 57. közgyűlése 2002. december 20-án a 2005-2014 közötti évtizedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította azon cél elérésére, hogy az oktatást teljes egészében áthassák a fenntarthatóság és a környezetvédelem alapértékei.

Hazai jogszabályozási háttér

Az Alkotmányban megfogalmazott alapelvekben garantálják a következőket:

18.§ Mindenkinek joga van az egészséges környezethez.

70.§ Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.

A következő jogszabályok és intézkedések szerint:

1993. évi LXXIX. Törvény a Közoktatásról 45.§ (5) bekezdése, mely szabályozza a környezeti nevelés során használt tanulásszervezési módok iskolai megjelenését

1995. évi LIII. törvény (Környezetvédelmi törvény) 54§ 1. cikkelye alapján minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére.

Magyarország második Nemzeti Környezetvédelmi Programja alapján a környezettudatosság növelése érdekében önálló program kapott helyet.

A Nemzeti Fejlesztési Tervben a fenntarthatóságnak való megfelelés célként szerepel.

A NAT-ról kiadott 243/2003. számú kormányrendelet, mely kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést.

1.12.2 Helyzetkép

Az iskola belső helyzete, előélete

Az iskola története

A gimnázium 1907 őszén két első és egy második osztállyal indult, 119 tanuló fejezte be a tanévet. 1914-ben tartották az első érettségi vizsgákat. Az iskola 1921-ben veszi fel Szent László király nevét (Budapesti X. kerületi Kőbányai Magyar királyi Állami Szent László Főgimnázium, 24-től Reálgimnázium). A két világháború között nyolc osztályos fiú gimnáziumként működött, általában két párhuzamos osztállyal.

A gimnázium vonzáskörzete jelenleg is nagy. Pest megyéből bejáró a diákok 12-14%-a, a kollégisták aránya 2-3 %. Gimnáziumunk kezdettől fogva nem tartozott az elit iskolák közé. Ez meghatározta a tanári magatartást és módszereket, a diákokkal és a szülőkkel kialakítandó kapcsolatokat is.

Az első alapítványt Kőbánya lakosságának adományaként kapta iskolánk. A kerület áldozatkészségét a mai napig élvezzük. A háborús károk, az eszmei zűrzavar, a rossz munkakörülmények, a tanulók szegénysége sokáig hátráltatta a munkát. Egy viszonylag zavartalan évtized után a második világháború zaklatja fel az iskola életét. 1939-ben légvédelmi, riasztó és elsősegélynyújtó szolgálatot látnak el Kőbányán a gimnazisták. Az 1941/42-es tanévben a katonai szolgálatra behívott tanárok helyettesítése és a hosszú szénszünet okoz gondot. Az 1943/44-es tanévet március 31-én fejezik be, az 1944-ben indult tanévet félbeszakítja a háború. A gimnázium épületébe előbb német katonaság költözött, majd a bevonuló szovjet csapatok autó-motor javító műhelyt rendeztek be a földszinten. A diákok és a tanárok szétszóródtak. Sokukat, mint katonákat, leventéket vittek el a háborúba, az áldozatok száma nagy volt. Sokan távoztak nyugatra, sokan vidékre. Az igazgató a megmaradtak mellé felvette a környéken lakó tanárokat is. Minden nehézség ellenére befejezték az 1944/45-ös tanévet, megtartották az érettségi vizsgákat. A diákélet és a diákönképzés minden ügyét a már megalakult osztályönkormányzatok munkáját összefogó szervezet, a Diákváros intézi. Az 1946/47-es tanévtől négyosztályos lesz a gimnázium, az alsóbb osztályok helyett egy ideig általános iskola működött az épületben. Megkezdi működését dolgozók iskolája néven a dolgozók gimnáziumi tanfolyama. Megalakul a szülői munkaközösség.

Átalakul az iskola szerkezete: az általános tantervű osztályok mellett egyre népszerűbbek a tagozatok. A magas színvonalú nyelvoktatás, az eredményes nevelő-oktatómunka, a kívül patinás, belül korszerű iskolaépület, a tantestület és a diákok nyitottsága eredményeként 1967-ben – akkori nevén – az I. László Gimnáziumot - a magyar középiskolák közül tizenegyedikként - felveszik az UNESCO társult iskolái közé

1969-ben a gimnázium rendelkezésére bocsát a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság egy vízparti (feltöltött) területet Balatonmáriafürdőn. Egyetlen fillér költségvetési hozzájárulás nélkül: tanárok, diákok, szülők, vállalatok munkájával, a diákok őszi konzervgyári munkájából felajánlott összegekből népszerű üdülőtábor születik. A tábort 1978-ban – a vízparti telek kisajátítása miatt – elveszik tőlünk. A kártérítésként kapott összegből Balatonszepezden vásárolunk területet. 1979-ben, a nemzetközi gyermekév alkalmából a Finomkerámia Vállalat három faházat ajándékoz tanulóinknak A tábor nyaranta 3-400 diáknak nyújt hasznos ismeretszerzési, üdülési élményt.

Az iskola épülete

Az intézményt 1907-ben a Füzér u. 10. (majd 12. és 13.) számú házakban helyezték el. Hivatalos elnevezése: X. kerületi Állami Főgimnázium. Mikor az iskola kinőtte a szükségépületeket, Lechner Ödön tervei szerint, Vágó József kiegészítéseivel készült el az új épület, ahol 1915 őszén kezdődött a tanítás.

Az 1945/46-os tanévben a háború után újjáépítő csoportok rendet teremtettek az udvaron heverő roncsok és hulladékok között. Eltüntették a szeméthegyeket. A kőbányai üzemek, a lakosság, a szülők segítségével beüvegezték az iskola összes ablakát. Az 1960-as évektől átalakult, korszerűsödött, szépült az iskolaépület. 1969-ben nagy felújítás kezdődött: rendbe hozták a tantermeket, előadókat, szertárakat, a tornatermet, öltözőket. Bevezették az épületbe a távfűtést. Az 1971/72-es tanévben nyelvi laboratórium nyílt a II. emeleten, ami akkoriban ritkaságnak számított egy iskolában. Valamennyi idegen nyelv számára külön termet alakítottak ki. A kémiának laboratóriumot rendeztek be, az udvart rendbe hozták. A felújítás során alakították ki a III. emeleten a könyvtárat. A dísztermet 1972 októberében vehette újra birtokába az iskola. Végül feltétlenül szólni kell az iskolaépület régóta esedékes, az 1988/89-es tanévben kezdődött teljes rekonstrukciójáról. Először az Ónodi utcai tetőteret építették be stúdiónak valamint a tömegkommunikációs foglalkozások egyéb helyiségeinek; sor került a III. emeleti fizikum teljes felújítására. Utána az Ónodi utcai épületrészt újították fel, minden helyiség új bútorzatot kapott. Ezt követte az új sportcsarnok felépítése (1993), a sportaudvar rendbehozatala. A teljes rekonstrukció 1995-ben fejeződött be, a sétálóudvar kőburkolata és a parkosítás 1997-ben készült el. A nyolc éven át tartó felújítást a Kőbányai Önkormányzat finanszírozta, a tornacsarnok – részben – az országos tornaterem építési pályázat keretében épült.

Az iskola felszereltsége

Tantermek száma: 46

Számítógépterem: 3

Laboratóriumok: 2

Stúdió: 1

Tornaterem: 2

Kondícionáló terem: 1

Könyvtár: 1

Ebédlő: 1

Büfé: 1

Konyha: 1

Pedagógusok száma: átlag 100 fő

Nem pedagógusok száma: átlag 30 fő

Átlagos tanuló létszám: 1000 fő

Tárgyi feltételek a környezeti nevelés szempontjából

Az iskola épülete, bár patinás, de belső szerkezete modern, az építészeti szabványoknak megfelelő (az egészségügyi szabványoknak megfelelő toalett-helyiségek, az ebédlőnél és a testnevelési öltözőknél rendelkezésre álló tisztálkodási lehetőségek, csendes belső udvarra nyíló tantermek, megfelelően nagy ablakfelületek, jól megoldható szellőztetés, szakszerűen kijelölt menekülési útvonalak). A javításokat folyamatosan végeztetik, baleseti veszélyforrások nincsenek.

Az iskola udvara megfelelő méretű, sportudvarra és sétáló udvarra osztva. Az épületet és az udvart fák szegélyezik, a futballpályát zöld sövény határolja. Található itt sziklakert, filagória és pihenőpadok. Szeméttároló, kerékpártároló és kisebb szemetesek is rendelkezésre állnak. A futballpályát biztonságos kerítés választja el a sétáló udvartól.

Az épületen belüli környezeti vizsgálatokhoz megfelelő laboratórium és előadóterem áll rendelkezésre, ahol az alapméréseken túl speciálisabb mérések is elvégezhetők.

Az iskola könyvtára közel 30 000 dokumentummal rendelkezik; kiemelt figyelmet fordítunk a környezetvédelmet elősegítő dokumentumok gyűjtésére.

Megvalósult környezeti nevelési tevékenységeink

Az iskolában a szelektív hulladékgyűjtés már részben megoldott, külön gyűjtjük a műanyag palackokat és az irodai papírhulladékot, illetve a porta mellett egy használt-elem gyűjtő is a rendelkezésre áll.

Terepgyakorlatok, nyári táborok, laborlátogatás a speciális biológiaképzésű osztályok számára.

Állatház és növénygondozás diákok segítségével.

Jeles napok alkalmából az iskola egészét érintő tevékenységek szervezése.

Biológiai, környezetvédelmi faliújság üzemeltetése.

Tanulmányi versenyekre felkészítés, versenyeztetés.

Tanulmányi versenyek szervezése.

Külső helyzet: a régió és a helyi értékek

Iskolánkban évente egy napot a lakóhely értékeinek megismerésére fordítunk (pl. 9. évfolyamon a város természeti, kultúrtörténeti értékei).

A nagyvárosi léthez kapcsolódó előnyök és hátrányok meghatározzák környezeti nevelési tevékenységünk lehetőségeit. A természettel való kapcsolat részben hosszabb-rövidebb terepprogramok szervezésével, részben a városi parkok, kertek tanulmányozásával valósítható meg. A környezetszennyezés és a közlekedés viszonya, a sétálóutcák kialakításának következményei, az épített környezet felújítási programja jó vizsgálati, elemzési, véleményalkotási lehetőséget adnak.

1.12.3 Erőforrások

Belső erőforrások

Személyi erőforrások	Feladat, szerepkör	Erősségek
Iskolavezetőség	Támogatja a környezeti nevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt. Ösztönző rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokban.	Hiteles személyiségek a pedagógusok és a diákság számára. Hasznosítható kapcsolatrendszer.
Tanárok	Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti tartalmakat.	Valamennyi szakos belátja, hogy minden tanár feladata a környezeti nevelés.
Környezeti nevelési munkacsoport (biológia, földrajz szakos kollégák)	Elkészíti a Pedagógiai Programnak megfelelően az éves tervet, segíti és koordinálja annak megvalósítását. Dokumentációs és értékelő munkát végez, pályázatokat ír, kapcsolatot teremt a külső támogatókkal.	Lehetőséget ad a különböző szakmacsoportok programjainak összehangolására (versenyek, akciók, kiállítások, jeles napok eseményei stb.)
Osztályfőnöki közösség	Évfolyamokra lebontva foglalkozik az egészségneveléshez kötődő környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával.	Lehetőség van az aktualitások megbeszélésére osztályközösségi szinten (pl. törvényi intézkedések, egészséges táplálkozás, reklámok hatásai, életmód kérdései stb.)
Diákönkormányzatot segítő és mentálhigiénés tanár	Tagjai a környezeti nevelési munkacsoportnak. Lehetőségük van a környezeti nevelés egészségnevelési területeinek erősítésére.	Napi kapcsolat a diákokkal, az egyedi problémák kezelése.
Könyvtáros-tanár és könyvtáros-asszisztens	Támogatják a pedagógiai. program megvalósítását a környezeti neveléssel kapcsolatos dokumentumok gyűjtésével. Évfolyamokra lebontva foglalkozásokon tanítják a könyvtár, mint a tanuláshoz nélkülözhetetlen információforrás használatát.	A munkaközösségekkel együttműködve végzik a tanításhoz és a neveléshez szükséges állomány kialakítását. Példát mutatnak környezetünk kulturális javainak védelmére.(A könyv érték…)
Iskolaorvos	Előadások tartása az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról.	Szakmai kompetencia, személyes ráhatás.
Laboráns	Gondoskodik a vegyszerek szakszerű elhelyezéséről, szelektív gyűjtéséről. Segíti a labormunka előkészítését és a terepi programokat.	A pedagógusok terheinek csökkentése, gyakorlati szakértelem.
Adminisztratív dolgozók	Támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával (pl. hivatalos levelek, pénzügyi adminisztráció, pályázati elszámolások)	Részt vállalnak a szelektív hulladékgyűjtésben, takarékosságban.
Technikai dolgozók	A programok tárgyi feltételeinek biztosítása, ökológia terem, laborok, vizesblokkok, világítási hálózat karbantartása, hőszigetelés, stb.	Zöldítési program, szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás.
Diákok	A tervezett éves programban sokoldalúan vesznek részt (hallgatóság, tevékeny szerepvállalás, önálló kutatások és kezdeményezések.	Valamennyi diák érintett, nagy a jelentősége a helyi értékek felkutatásának. Partnerség a felnőtt résztvevőkkel. A fő hangsúly a szemléletformáláson van.
Szülők	Előadások tartása, szemléltetőeszközök gazdagítása, anyagi támogatás, külső erőforrások felkutatása.	Tevékeny részvétel a programokban, az ő szemléletük is formálódik, a környezeti nevelés túlmutat az iskola falain.

Az iskolában dolgozó pedagógusok példamutatása adja elsősorban a környezeti nevelés hitelességét.

A technikai dolgozók igyekezzenek a napi munkájukat környezetbarát technikákkal megvalósítani.

A belső személyi erőforrás nagyon fontos tényezője az átlagosan 1000 fő tanuló.

Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Kívánatos, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen gyümölcs-és tejtermék-kínálat. Időszerűvé vált annak felmérése, hogy az egészséges táplálkozás érdekében mi legyen a büfé kínálata.

1.12.4 Alapelvek, célok

Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok

Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. Ennek eléréséhez a következő célok megvalósítását tartjuk szem előtt:

Általános célok, értékek

w alapelv a természetnek, mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt

w a Föld egészséges folyamatainak visszaállítása, harmóniára törekvés

w a bioszféra és a biológiai sokféleség (biodiverzitás) megőrzése

Pedagógiai célok

w az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása

w az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése

w rendszerszemléletre nevelés

w globális és holisztikus (a világ oszthatatlan egész) szemléletmód kialakítása

w a szerves kultúra megvalósítása a környezeti nevelésben

w élethosszig tartó fenntarthatóságra nevelés az ökológiai szemléletmód segítségével

w a környezetetika fejlesztése

w érzelmi és értelmi környezeti nevelés

w tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés

w tolerancia és segítő életmód kialakítása

w a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulásának segítése

w az állampolgári és közösségi felelősség felébresztése

w a fogyasztás helyébe életminőség helyezése

w a létminőséghez szükséges értékek kialakítása

w az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése

w a helyzetfelismerés, az ok-okozati összefüggések felismerése képességének fejlesztése

w problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése

w globális összefüggések megértése iránti igény felkeltése

Helyi célok, értékek

w természeti, épített, kulturális és szociális környezetünk ismerete, védelme, fejlesztése

w a helyi értékek és a globális problémák feltérképezése

w a helyi célok megfogalmazása (pl. faültetés, madárvédelem, öreg fák megóvása, hulladékgyűjtés, energiatakarékosság, iskolai büfé kínálatának „zöldítése”, iskolakert gondozása, több nemzetközi környezetvédelmi programban való részvétel, tömegsport mozgalom indítása, fejlesztése, zöld szervezetekkel való kapcsolattartás, a házirendben a viselkedéskultúra tudatosítása, a környezetvédelemmel kapcsolatos cégek és foglalkozások megismerése))

w lakóhelyismeret

w a hagyományok megismerése, védelme

w a nevelés fontossága (ez nem helyettesíthető a képzéssel, oktatással)

Konkrét célok

w a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához

w továbbképzés szervezése a tantestület számára, a környezeti nevelési elvek bemutatása

w új, környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése

w témanap, iskolanap szervezése

w a kétszintű érettségi környezeti nevelési vonatkozásainak összegyűjtése, tananyagba építése

w hagyományok folytatása: ökológiai tábor megszervezése

w drog-prevenciós program folytatása

w életvezetési ismeretek órák

w környezetvédelmi témák osztályfőnöki órák keretében

w szaktárgyi célok: a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre

w kétszintű érettségire való felkészítés

w természetvédelmi versenyekre való felkészítés

w multimédiás lehetőségek alkalmazása

w számítógép felhasználása a szakórákon

w a környezetvédelemmel kapcsolatos állomány bővítése a könyvtárban.

1.12.5 Tanulásszervezési és tartalmi keretek

Tanórai keretek

Hagyományos tanórai foglalkozások

Minden tantárgy tanításához a szaktanárok (munkaközösségek) kidolgozzák a helyi tanterv illetve a tanmenetek mélységében a környezeti nevelési tartalmakat és azok megvalósítására használt tevékenységi formákat, módszereket.

Környezetvédelmi, illetve kémiai gyakorlatok keretében az egyszerű víz-talaj- és levegővizsgálati módszereket tanítunk meg. Kiemelten kezeljük ezek elemzését és a következtetések megfogalmazását.

A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat.

A nem hagyományos tanórai formák

Folyamatosan a szelektív hulladékgyűjtési és energiatakarékossági projektet valósítjuk meg.

A város hulladékos problémáinak feltérképezése (9. osztályosok városi túrája alkalmából).

A 9. évfolyamosok ökológia táborban vesznek részt, ahol megismerkednek a Balaton-felvidék természeti és kulturális értékeivel.

Iskolazöldítés.

Projektek (Takarékoskodj!, savas eső program, zuzmóprogram)

Tanórán kívüli foglalkozások

A kilencedik, tízedik évfolyamosok számára nyári ökológia tábort szervezünk Balatonszepezden. Változó úti céllal külföldi tanulmányutakat szervezünk komplex környezeti nevelési tartalommal (természetismeret, országismeret).

Diákpályázatokon veszünk részt (pl. Élő örökségünk, Földtani örökségünk, Természet Világa diákpályázata).

Környezet- és természetismereti versenyeken, vetélkedőkön indítjuk tanítványainkat (pl. országos: Herman Ottó, Kitaibel Pál, Bugát Pál, Csapody Vera), rajz- és fotópályázatokon veszünk részt.

Idegen nyelvi iskolai versenyeinkben gyakran jelennek meg természetvédelemmel foglalkozó cikkek is.

Nemzetközi programokban részvétel (GLOBE).

A jeles napok megünneplése plakátokon, akciókban, előadássorozatok szervezésével, pl. kiállításokat szervezünk a Föld Napján.

Tanulóink több, környezetvédelemmel foglalkozó csoport akcióiban is részt vesznek: kétéltűek mentése, ürge-monitorozási akció, madárvédelmi akciók.

Osztálykirándulások keretében Magyarország történelmi értékeit, tájegységeit ismerjük meg. A tanulók útinaplóba jegyzik fel az adott régióra jellemző, földtörténeti, kulturális, történelmi, természeti szempontból fontos értékeit.

Az iskolai környezet

Feladatunk a mindennapi iskolai élet „fizikai” és szellemi környezetének átalakítása a környezeti nevelési program szellemében. Fontos megtervezni az iskola mindennapi életének minden mozzanatát, s azt, hogy miként válhat az iskola környezetbarátabbá, miképpen alakíthatja az ott dolgozók és tanulók életmódját környezet-tudatosabbá.

Ehhez járulnak hozzá az alábbiak:

anyag- és energiatakarékos iskolaüzemeltetés és tanórai mozzanatok (rendszeres szellőztetés, villannyal való takarékosság)
pedagógusok, dolgozók példamutatása
a szelektív hulladékgyűjtés következetes megvalósítása
termek, folyosók és az udvar zöldítése, a tantermek organikus díszítése
élősarok (állatház) kialakítása, gondozása
a tömegközlekedési eszközök, a kerékpáros és gyalogos közlekedés népszerűsítése
a büfé árukészletének átalakítása
az ebédlő környezetbarát, egészséges működtetése
az iskolai ismeretterjesztés tanórán kívüli eszközeinek kihasználása (könyvtár, faliújság, iskolaújság, iskolarádió, helyi média)

2 Helyi tanterv

2.1 Kötelező és szabadon választható tantárgyak; óratervek

Az óraterveket az 1. sz., a tantárgyi tanterveket 2. sz. melléklet tartalmazza.

Az emelt szintű képzés nem feltétlenül vonatkozik a gimnáziumi tanulmányok teljes időtartamára, az alábbiakban részletezve.

A nappali tagozaton az osztályhoz kötötten emelt szinten tanulható tantárgyak:

a) emelt szintű („speciális”) angol nyelv (20) B

b) emelt szintű matematika (31) B

c) emelt szintű angol nyelv (32) B vagy D

d) emelt szintű („speciális”) rajz és vizuális kultúra (41) D

e) emelt szintű német nyelv (42) D

f) emelt szintű biológia és kémia + nyelvi előkészítő évfolyam (50) E

g) emelt szintű informatika + nyelvi előkészítő évfolyam (61) F

h) emelt szintű mozgókép és médiaismeret + nyelvi előkészítő évfolyam

(62) F

Az emelt szintű képzés célja: az emelt szintű érettségi vizsga követelményeinek teljesítése.

Ahol a helyi tanterv célkitűzései csak a választható órakeret felhasználásával teljesíthetőek, az óratervből kiderül.

A 9. évfolyamon induló emelt szintű képzésekről a 8. osztályos tanulókat és szüleiket a felvételi kiadványok útján is tájékoztatjuk. A Pedagógiai Program akkor teljesíthető, ha a tanulók a 9. évfolyamtól kezdődően részt vesznek az osztályhoz kötötten emelt szintű képzést biztosító választható foglalkozásokon is.

A helyi tanterv sajátosságai:

w külön tantárgy a ˝ Magyar nyelv ˝ és az ˝ Irodalom ˝, a tanulók mind a kettőből kapnak osztályzatot;

w a ˝ Tánc és dráma ˝ modul az ˝ Irodalom ˝ tantárgyba integrálódik;

w ˝ Történelem˝ integrált tantárgy keretében oktatjuk a történelmet és a társadalomismeret modult;

w ˝Filozófia˝ néven integrált tantárgyként tanítjuk az ˝ Emberismeret és etika˝ valamint a ˝ Bevezetés a filozófiába ˝ tantárgyakat;

w a „Művészetek” modult a 11. osztályban iktatjuk a helyi tantervbe, heti két órában. Többféle programot kínálunk a tanulóknak, és ezek közül egyet kötelező választani. Felvehető a Képzőművészeti technikák, a Művészettörténet, az Ábrázoló geometria illetve a Kóruséneklés, a Zeneelmélet, a Zenetörténet, és a Társas éneklés.

w a mozgókép és médiaismeret modult az utolsó vagy az utolsó előtti évfolyamon teljesítik a tanulók;

w évente 2-3 alkalommal „könyvtárismeret” foglalkozásokon vesznek részt a tanulók a Magyar nyelv és irodalom, az Informatika és az Osztályfőnöki órákon. Így évfolyamonként egyre bővülő, mélyülő ismereteket szereznek, ami az önálló tanulásra neveli őket.

w félévente 3-5 tanítási nap fordítható projekt módszer alkalmazására. Ennek célja egyrészt az emelt szintű tanulmányok elmélyítése (pl. terepgyakorlat, diákcsere, pályázati munka, stb.), másrészt valamely modul követelményeinek teljesítése. A projekt-munka egyik helyszíne az iskola könyvtára;

w nemzeti ünnepeinkhez, történelmi évfordulókhoz kapcsolódó iskolai versenyeket is rendezünk, melyek célja az ismeretek elmélyítése, szintetizálása; egyik helyszíne az iskolai könyvtár.

w a második idegen nyelvet – az E és az F osztály kivételével – a 10. osztálytól kezdve tanulják diákjaink, heti 4 órában. Választható idegen nyelvek: az angol, a francia, a latin, a lengyel, a német, az olasz, az orosz és a spanyol. A csoportok szervezése sávos rendszerben történik. Ezzel biztosítható egyrészt, hogy bármelyik tanulható idegen nyelvet választhatják a tanulók, másrészt több induló csoport esetén szintfelmérés alapján szervezhetőek a nyelvi csoportok.

w azok a tanulók, akik nem magyar anyanyelvűek vagy nem magyar állampolgárok a magyar nyelvet, mint idegen nyelvet tanulhatják;

w a 9. és a 10. osztályban a testnevelés heti 3 óra, a 11-13. évfolyamon heti 2 óra; a heti 2 órán felül biztosított testnevelési óra nem számít bele a tanuló kötelező óraszámába;

Az utolsó két évfolyamon a választható tantárgyak típusai:

ü felkészítés emelt szintű érettségi vizsgára (1)

ü felkészítés középszintű érettségi vizsgára (1)

ü egyéb tanórán kívüli foglalkozások (2)

(1) Az emelt szintű érettségi vizsgára felkészítés az alap és a választható órakeret együttes felhasználásával is szervezhető. („Kiemelt fakultáció”)
Választható tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, biológia, kémia, fizika, földrajz, informatika, ének-zene, rajz és vizuális kultúra, testnevelés. Azokból a tantárgyakból, amelyek oktatása az utolsó évnél hamarabb ér véget: fizika, kémia, földrajz, informatika, ének-zene, rajz és vizuális kultúra, egy vagy két éves középszintű érettségi felkészítést is szervezünk

(2) Ide tartoznak a szakkörök, önképzőkörök, valamint további, igény szerinti fakultációk (pl. környezetvédelem, pszichológia, kulturális antropológia, stb.)

Csoport megfelelő számú jelentkező esetén, az iskolai órakeret figyelembe vételével indítható.

Előrehozott érettségi vizsgára akkor lehet jelentkezni, ha a tanuló az adott tantárgy gimnáziumi követelményeit az osztály (csoport) – amelynek tanulója – helyi tanterve szerint teljesítette.

Ehhez meg kell szerezni a tantárgyból – a helyi tanterv szerint – a következő osztályzatokat:

Magyar nyelv 4 (5)[2] év végi osztályzat

Irodalom 4 (5) év végi osztályzat

Történelem 4 (5) év végi osztályzat

1. idegen nyelv 4 év végi osztályzat

2. idegen nyelv 3 (4) év végi osztályzat

Matematika 4 (5) év végi osztályzat

Fizika 3 év végi osztályzat

Kémia 2 év végi osztályzat

Biológia 3 év végi osztályzat

Földünk és környezetünk 2 év végi osztályzat

Informatika 2 év végi osztályzat

Ének-zene 2 év végi osztályzat

Rajz és vizuális kultúra 2 év végi osztályzat

Mozgókép és médiaismeret 1 év végi osztályzat[3]

Testnevelés 4 (5) év végi osztályzat

w Ha a tanuló nem rendelkezik a kellő számú osztályzattal, osztályozó vizsgát (vizsgákat) kell tennie, és ezt követően jelentkezhet előrehozott érettségi vizsgára. Az osztályozó vizsgán az adott tantárgy követelményei szerint kell a tanulónak beszámolnia, úgy, ahogy a helyi tanterv tartalmazza.[4]

w Ha a tanuló előrehozott érettségi vizsgát tett, dönthet arról, hogy az adott tantárgyat a továbbiakban kívánja-e tanulni. (Pl. ha középszinten tette le az érettségit, a továbbiakban készülhet az emelt szintű érettségire.)

2.1.1 A magyar-olasz két tanítási nyelvű képzés

A két tanítási nyelvű oktatás lényege, hogy a tantárgyak olasz nyelven tanulása által a tanulók nyelvtudása intenzívebben fejlődik, a különböző szakterületek nyelvezetének elsajátítása széleskörű nyelvhasználatra teszi alkalmassá őket. Az ötéves tanulmányok megteremtik annak lehetőségét, hogy a kétnyelvű tanulmányok mellett bármilyen irányú egyetemi továbbtanulásra készüljenek fel a tanulók.

Az olasz nyelven tanult tantárgyak:

történelem 10 –13. osztály

matematika 10 –13. osztály

földünk és környezetünk 10 –11. osztály

művészettörténet 10 –12. osztály

civilizációs ismeretek 12 –13. osztály

Megjegyzés: A művészetek modul beépítve a művészettörténet tantárgyba;

Az olasz nyelven tanult tantárgyak óraszáma az alábbiak szerint alakul:

Tantárgy	9.évf.	10.évf.	11.évf.	12.évf.	13.évf.	Összesen
Történelem		3	4	4	5	16
Matematika		3	3	4	5	15
Művészettörténet		1	1	2		4
Földünk és környezetünk		2	3			5
Civilizációs ismeretek				3	3	6
Olasz nyelv	18 *	7	6	4	5	40
Összesen	18	16	17	17	18	86

* nyelvi és tantárgyi előkészítés

¨ A két tanítási nyelvű tagozaton végzőknek kötelező kétnyelvű érettségit tenni: olasz nyelvből emelt szinten, valamint az öt olaszul tanult tantárgy közül legalább kettőből olasz nyelven tesznek érettségit.

¨ A Szent László Gimnázium által kiadott kétnyelvű érettségi bizonyítvány, a két állam közti megállapodás szerint, olaszországi egyetemeken való továbbtanulásra jogosít. Ugyancsak az egyezmény rögzíti a magyar-olasz két tanítási nyelvű képzés alapelveit.

¨ Az utolsó két évfolyamon a két tanítási nyelvű osztály tanulói – a többiekhez hasonlóan – felvehetnek tantárgyakat a választható órakeret terhére.

¨ Az olasz nyelven tanult tantárgyakat osztálybontásban tanulják.

¨ A 9-10. évfolyamon az olasz nyelvet három csoportban tanulja az osztály (12 óra illetve 7 óra háromszoros bontással).

A fenntartó önkormányzat által biztosított többletórákból a két tanítási nyelvű oktatás osztálybontására fordított órákat foglalja össze az alábbi táblázat:

Tantárgy/évf.	9.	10.	11.	12.	13.
olasz nyelv	30*	14	6	4	5
civilizációs ismeretek				3	3
történelem		3	4	4	5
matematika		2	2
földrajz		2	3
művészettörténet		1	1	2
Mindösszesen	94

* A 9. évfolyamon a célnyelvi előkészítés 30, bontásra felhasznált órájának részletezése:

tantárgy	heti óraszám	+' csoportok	bontásra felh. összes többlet óra
olasz nyelv	12	2	24
történelem	2	1	2
matematika	2	1	2
földrajz	1	1	1
művészettörténet	1	1	1
Összesen	18		30

A célnyelvnél (olasz) háromszoros, a többi tantárgynál kétszeres bontást alkalmazunk.

2.1.2 Az emelt szintű – „speciális” – angol nyelvi képzés

A nyelvtanítás haladó szintről indul, tehát feltételezi, hogy a 9. osztályt megelőző osztályokban is az angol nyelvet tanulták a növendékek.

A 9-10. osztályban emelt szinten tanulják az angol nyelvet a diákok. (heti 6-8 órában) Az óraszám a kötelező, a szabadon tervezhető valamint a fakultatív órakeret egy részének felhasználásával alakul ki. A 11-12. évfolyamon már választhatnak, hogy továbbra is az angol nyelvet tanulják emelt szinten, vagy más tárgyakat. Ekkor a szabadon tervezhető órakeret (2-2 óra) terhére vagy további angol órákat vehetnek fel (pl. a kifejezetten bölcsészérdeklődésű tanulók), vagy pedig kötelezően felvesznek valamit a választható tantárgyak közül.

Cél, hogy a tanulók angol nyelvismerete magas fokú legyen, és az angolszász kultúráról is alapos ismereteket szerezzen

A fenntartó önkormányzat által biztosított többletórák felhasználása osztálybontásra:

Tantárgy/évf.	9.	10.	11.	12.
Angol nyelv	7,5	5,5	6	6
Mindösszesen				25

2.1.3 Az emelt szintű – „speciális” – rajz és vizuális kultúra tantárgy

Cél: az általános képzőművészeti műveltség fejlesztése, az ehhez szükséges készségek kialakítása, képességek fejlesztése, valamint a szerzett ismeretek gyakorlati alkalmazása.

A képzés során megteremtjük a többirányú képességfejlesztés lehetőségét. Képzőművészeti tanulmányok (grafikai, festői, szobrász) mellett négy évig művészettörténet és két évig ábrázoló geometria oktatás folyik.

A 9-10. évfolyamon emelt szintű óraszámban valósul meg a rajz és a műalkotások elemzése tantárgy oktatása, a 11. évfolyamtól pedig a választható órakeret felhasználásával a tanulók döntése alapján. (A művészetek modul a rajz és vizuális kultúra emelt szintű képzésbe integrálódik.)

2.1.4 Nyelvi és informatikai előkészítő osztályok

Az E és az F osztály tanulmányi ideje öt év, nyelvi és informatikai előkészítő osztállyal (9. osztály) indul a képzés. A 9. osztályban heti 12 óra idegen nyelv és 5 óra informatikaoktatás adja a program gerincét. A 12 óra megoszlása: 8 óra angol nyelv (kezdő vagy haladó) és 4 óra második nyelv, amelynek keretében választható a német, a francia, a latin, az olasz, az orosz és a spanyol nyelv. Az angol nyelvet kötelező emelt óraszámban tanulni a 12. osztály végéig, utána a tanuló felvehet felsőfokú nyelvvizsgára előkészítő, szakmai angol ill. civilizációs ismeretek órákat, melyeket a tanév rendjében hírdetünk meg. heti 2-4 órában. Cél, hogy angolból a 12. évfolyam végén közép- vagy emelt szintű érettségit és/vagy középfokú nyelvvizsgát tegyenek a tanulók.

A második nyelv kötelező tanulása is a 12. osztállyal fejeződik be. A 13. évfolyamon érettségire, nyelvcvizsgára felkészítő foglalkozásokat indítunk, érdeklődés szerint.,

A kilencedik évfolyamon az E osztályban a tanulóknak a fennmaradó időben természettudományos készségfejlesztést is folytatunk, ami előkészít a természettudományos tantárgyak emelt szintű tanulására. A természettudományos oktatást a laboratóriumi gyakorlatokon szerzett kísérleti tapasztalatokra építj.

Az F osztályban a fennmaradó időben tanulásmódszertan (heti 1,5 óra) segíti a felkészülést az elkövetkező évekre.

2.1.5 További emelt szintű képzések

Az oktatás célja az emelt szintű érettségi követelmények teljesítése.

A megjelölt osztályokban illetve csoportokban a matematika, a biológia és a kémia, az informatika, valamint a mozgókép és médiaismeret tanulható emelt szinten, a 9-10. illetve a nyelvi és informatikai előkészítővel kiegészített osztályokban, a 10-11. osztályban. Az utolsó két évben a tanuló választása szerint vagy emelt szinten folytatja ezek tanulását, vagy más tárgyat választ helyettük.

Az emelt szintű német nyelvi képzés a D/2 csoportban – a B osztályos angolhoz hasonlóan – haladó szinten indul. A 9-10. osztályban a kötelező órakereten belül valósul meg a német nyelv emelt szintű oktatása, a 11-12. évfolyamon pedig – a tanuló választása szerint – a szabadon választható órakeret terhére.

Az emelt szintű informatikai képzés (F/1 csoport) célja a középfokú programozói szint elérése. A tanulók sajátítsák el a számítógép eszközszintű használatát, hogy később, bármilyen területen tanulnak is tovább, képesek legyenek átlagos programozói, illetve alkalmazói feladatok önálló megoldására.

A tömegkommunikáció szakon (mozgókép és médiaismeret, F/2 csoport) a tanulók középfokú jártasságot szereznek a szakma valamennyi részterületén: fotózás, riportkészítés, filmkészítés illetve újságírás. Mozgókép és médiaismeret emelt szintű érettségire készítjük fel tanítványainkat.

A fenntartó által biztosított többletórák felhasználása az emelt szintű oktatásra:

Tantárgy	kód
matematika	31	14
biológia	50	14
kémia	50	12
mozgókép és médiaismeret	62	13,5
informatika	61	15,5
rajz és vizuális kultúra	41	8
angol nyelv	50	16
angol nyelv	61-62	16
német nyelv	42	12
Mindösszesen:	121

A fenntartó által biztosított teljes többlet óraszám: 94 + 25 + 121 = 240 óra

2.2 Módszerek és eszközök

A Helyi Tanterv melléklete tartalmazza a tantárgyak közép- és emelt szintű, részletes tantervét. A Helyi Tanterv a központi kerettantervre épül, kibővítve a NAT kompetencia alapú oktatásra vonatkozó irányelve szerint.

A TÁMOP 3.1.4 projekt, ami a 2009/2010. tanévben valósult meg intézményünkben, felgyorsította az oktatás modernizálását. A tevékenységközpontú oktatás, a kooperatív módszerek alkalmazását a magyar, a matematika és az angol nyelv tanításában próbáltuk ki, központi tananyagok felhasználásával. Azt is vállaltuk, hogy öt éven keresztül folytatjuk a kísérleti tananyagok alkalmazását. Szándékunk, hogy szorgalmazzuk az új módszerek elterjedését iskolánkban. Meggyőződésünk, hogy az iskolának lépést kell tartania a fejlődéssel, és ehhez módszertani megújulás is szükséges. A diákokat minél jobban be kell vonni már a tanítás során is a tananyag megismerésébe, elsajátításába. Változatosan megfogalmazott feladatokon keresztül, minél gyakrabban csoportmunkában foglalkoztatva őket, remélhető, hogy a tanítás hatékonysága növekedni fog.

A tapasztalatok alapján átalakítottuk a Helyi Tantervet, a pedagógus számára választható megoldásként jelenik meg a 9. évfolyamon a magyar, a matematika és az angol tantárgy tanterve, ahogy a projektben kipróbáltuk. A projektben résztvevő tanárok a következő (10.) évfolyamon folytatják a kísérletet, míg mások – döntésük alapján – választhatnak, hogy a Helyi Tanterv hagyományos vagy hangsúlyozottabban kompetencia alapú tanterve alapján tanítanak. Mindkét tanterv biztosítja a tanulók felkészülését az érettségi vizsgára illetve a továbbtanulásra.

A kilencedik évfolyamon, egy csoportban kipróbált fizika-kémia komplex oktatás kísérletileg folytatódik a tízedik évfolyamon. Az elvi lehetőség adott, hogy bármelyik évfolyamon természettudományos ismereteket tantárgyi bontás nélkül tanítsunk.

A mozgókép és médiaismeret tantárgyat a négy évfolyamos tantervű osztályokban (B,D) a 11. évfolyamon, az öt évfolyamosoknál (A,E,F) a 13. évolyamon tanulják. Az órákat tömbösítjük, mert a – tantervben biztosított – heti egy óra nem alkalmas a tantárgy hatékony oktatására. A tömbösítés egymást követő napokon úgy valósul meg, hogy egyik nap két, a másik nap három tanítási órát tartunk. Így a részletek mellett lehetőség nyílik teljes filmek megtekintésére, és az élmény megbeszélésére. Egy ciklus így öt órát foglal magába, tehát az éves óraszám hét, kétnapos egységgel teljesíthető.

Az éves munkatervben rögzített módon, a heti órarendbe szervezett tanításba erőteljesebben tevékenységközpontú programokat iktatunk:

- évente egy alkalommal, egy három hetet meghaladó projektet;

- témahetet, amikor egy hétig, egy adott téma mind teljesebb feldolgozásával foglalkozunk.

A három hetet meghaladó projektben, a témahétben csoportok, osztályok működhetnek együtt, de szólhat a projekt, a témahét egy-egy évfolyamnak, szekciónak vagy az egész iskolának. A megvalósítás különböző tanórákon, tanórán kívüli foglalkozásokon, illetve öntevékeny módon történik. A munka eredményét hozzáférhetővé tesszük iskolai kiállításon, az iskola honlapján vagy nyomtatott formában.

Az informatikai fejlődés eredményeképpen ma már információs és kommunikációs technológiáról (IKT) beszélhetünk, és ennek hatására átalakul az oktatás is. Az informatika alapjainak oktatása mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap az IKT alkalmazása a tanórákon. Egyrészt az ismeretszerzésben (internet használata), másrészt az ismeretek feldolgozásában (informatikai alkalmazások használata), harmadsorban a tanórákon IKT eszközök (kivetítő, interaktív tábla) használata. Részletesen a gimnázium IKT stratégiájában illetve a tantárgyi tantervekben kidolgozva.

Gyakorlatunkban a tevékenységközpontúság korábban is fontos tényező volt. Régebben a tagozatok, azután a speciális illetve a különböző emelt szintű képzések egy-egy területen megvalósították azt, amit ma a pedagógia új irányzata általánossá kíván tenni az oktatásban. A hagyományos – elsősorban frontális vagy „kérdve kifejtő” – módszerek mellett (és nem helyettük) kívánunk nagyobb hangsúlyt fektetni azokra a módszerekre és eszközökre, amelyek diákokat jobban képesek bevonni az iskolai munkába.

Nem elhanyagolható ezen a téren, hogy diákjaink részt vehetnek különböző nemzetközi projektekben (Comenius és egyéb), valamint pályázatokon, ahol természetszerűleg a tevékenységközpontú és kooperatív munkaformák dominálnak.

2.3 A tankönyvek és segédletek, valamint a tanuláshoz szükséges eszközök kiválasztásának elvei

Tankönyvek és segédletek esetében:

Tartalmi szempontok:

A tankönyv témafeldolgozása, feladatrendszere lefedi-e az adott tantárgy tantervi anyagát;

Mennyire igényes szemléltető anyagot tartalmaz;

Figyelembe veszi-e a korosztály megismerő tevékenységének életkori jellemzőit, fejlődési, fejlesztési szükségleteit;

Milyen oktatási stratégiát képvisel;

A feladatok mennyire változatosak tartalom, típus, nehézségi fok, funkció tekintetében.

Formai szempontok:

Milyen a tankönyv nyelvi megformáltsága;

Milyen az ábrakészlet, betűtípus;

Eligazodik-e a korosztály a jelrendszerében.

Egyéb szempontok:

Szükséges-e kiegészítő könyv;

Mekkora anyagi terhet ró a könyv megvásárlása a szülőre;

Eszközök esetében:

Funkció, használhatóság, szükséges pontosság, esztétikai szempontok, beszerezhetőség, fogyasztói ár. A tankönyvek és segédletek beszerzése nem róhat a családokra az átlagosnál lényegesen nagyobb terhet. Ha az iskola drágább tankönyvet, segédletet választ, akkor a tankönyvtámogatási keret terhére biztosítja azokat.

A munkaközösségek javaslata alapján – a tanári szabadság lehető legkisebb korlátozásával – az ismertetett szempontok alkalmazásával készíti el az iskolavezetés a tankönyvrendelést és terjeszti az iskolaszék elé jóváhagyásra.

Tanév közben vagy áthúzódó tananyagnál nem lehet taneszközt váltani, még tanárváltozás esetében sem.

2.4 A beiskolázás

A nyolcadik osztályos tanulók felvétele a „Tanév rendjében” szabályozott időbeosztás szerint történik. Részt vesz az iskola a központi írásbeli felvételin, amelynek tantárgyai magyar (szövegértés) és matematika. Ezen kívül az alábbi tantárgyakból tartunk felvételit:

w a „B” és a „C/2” osztályban illetve csoportban angol nyelv (szóbeli);

w a „D/1” csoportban rajz (írásbeli alkalmassági vizsga);

w a „D/2” csoportban német nyelv (szóbeli);

w az „E” osztályban biológia, kémia (szóbeli);

w az „F/2” csoportban szövegértés és kommunikáció (szóbeli)

A felvételi pontszám 30 %-át az általános iskolai eredmények, 70 %-át a felvételi vizsgán elért eredmény adja.

Az iskola minden évben matematika tanulmányi versenyt szervez, és a versenyen legjobb eredményt elérő diákok felvételt nyernek a „C/1” (emelt szintű matematika) illetve az „F/1” (emelt szintű számítástechnika) csoportokba, a többi osztályban pedig felvételi kedvezményben részesülnek.

Tehetséggondozó szakköröket szervezünk – elsősorban a kőbányai tanulóknak – matematikából, biológiából, kémiából, rajzból, valamint német és angol nyelvből. Az általános iskolások számára tehetséggondozó programot dolgoztunk ki, ami a mellékletben található.

2.5 Az iskola magasabb évfolyamába lépés és az átjelentkezés feltételei

A tanuló akkor léphet a következő évfolyamba, ha tanulmányi kötelezettségeit minden – kötelező és szabadon választható – tantárgyból (beleértve annak meghatározott részegységeit is^{^[5]}) valamint modulból legalább elégséges minősítéssel teljesítette.

Az egyes tantárgyak követelményeit és az értékelés elveit az egyes tantárgyak helyi tanterve tartalmazza.

Aki egy vagy két tantárgyból eredménytelenül zárja az adott tanévet, javítóvizsgára bocsátható. Sikeres javítóvizsga esetén magasabb évfolyamra léphet.

Évfolyamismétléssel folytathatja tanulmányait az, akinek javítóvizsgája nem sikerül, és az is, aki 3 vagy ennél több tantárgyból elégtelen osztályzatot kap.

Akinek igazolt és igazolatlan mulasztásai meghaladják a tanévi 250 órát, illetve aki egy-egy tantárgyból az évi óraszám 30 %-án nem vett részt, annak továbbhaladásáról a tantestület

A közoktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. MKM rendelet alapján dönt.

Ha a tanuló teljesítette a tantárgy gimnáziumi követelményeit és osztályozó vizsgát tett, előrehozott érettségi vizsgára jelentkezhet.

Idegen nyelvnél a gimnáziumban teljesített 444 óra kiváltja az osztályozó vizsgát, a tanuló közép- vagy emelt szintű érettségire egyaránt bocsátható.

Átjelentkezéshez – az iskola más osztályából vagy másik iskolából – különbözeti vizsgákat kell tenni a tagozatos (emelt szintű) tantárgyakból valamint magyar nyelv és irodalom, matematika és az első idegen nyelv tantárgyakból. A különbözeti vizsgák egy része vagy egésze alól – indokolt esetben – az igazgató felmentést adhat.

2.6 Értékelés az iskolában

2.6.1 Az iskolai számonkérés követelményei és formái

Közoktatási Törvény 12.§.

„A tanuló kötelessége különösen, hogy…

b) eleget tegyen — rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően — tanulmányi kötelezettségeinek,”

A pedagógus folyamatosan figyelemmel kíséri a tanulók előrehaladását, fejlődését.

Az iskolai beszámoltatás célja:

· a pedagógus információhoz jusson arról, mennyire teljesítette a tanuló az adott tanítási egység követelményeit, milyen fokon sajátította el a tananyagot;

· a tanuló visszajelzést kap tanulásának eredményességéről, ezzel segítséget ahhoz, hogy tanulási módszerét tökéletesítse, és önértékelése fejlődjön;

· a tanulócsoport eredményei alapján a pedagógus képet alkothasson a tanítás hatékonyságáról;

· ellenőrizhető legyen a tanterv teljesítésének mértéke.

Az iskolai beszámoltatás követelményei:

· a beszámoltatás rendszere ösztönözze folyamatos tanulásra a tanulót;

· a nagyobb tantervi egységet átfogó számonkérések segítsék elő a megtanultak rendszerezését, valamint a felkészülést az érettségi vizsgára;

· az ismeretek számonkérése a helyi tantervben megfogalmazott tantárgyi követelmények alapján történik;

· a számonkérés szervesen illeszkedjék a tanítás-tanulás folyamatába — ne legyen öncélú —, a számonkérés rendszere legyen világos, áttekinthető a tanulók számára;

· a számonkérés legyen minél változatosabb, ezáltal fejlessze a tanulók szóbeli és írásbeli kifejezésmódját, lényeglátását, szintetizáló készségét;

Az ismertetett célok és követelmények érvényesülését az éves munkatervben nyomon követhetően kell rögzíteni

Az ismeretek számonkérésének formái:

Szóbeli — tanórai felelet, tanórán kívüli beszámoló, vizsga[6]

Írásbeli — házi feladatok, témaközi és témazáró dolgozatok, évközi és év végi
felmérések, vizsgák

Gyakorlati feladatok végrehajtása

(pl. idegenvezetés, testnevelés, számítástechnika, mozgókép és médiaismeret tantárgyak területén, illetve laboratóriumi gyakorlatok, tereptani feladatok, stb.)

A tanuló teljesítményének értékelési, minősítési formái:

1. szóbeli teljesítménymérések:

· szóbeli szintfelmérés - osztályozás nincs

· szóbeli feleltetés

· szóbeli évközi vizsga

2. írásbeli teljesítménymérések:

· írásbeli szintfelmérés - osztályozás nincs

· írásbeli feleltetés

· írásbeli házi dolgozat

· írásbeli dolgozat

· írásbeli témazáró dolgozat

· írásbeli évközi vizsga

3. gyakorlati munkák (számítógépes programok, fényképek, filmek, laboratóriumi és tereptani munka, stb.)

Az évközi vizsga tantárgyai[7]:

B, D, E, F osztályok[8]:

10. évf. matematika (csak írásbeli)

irodalom

egy természettudományos tantárgy a földrajz, a kémia és a fizika közül

11. évf. magyar nyelv (csak írásbeli)

történelem (csak szóbeli)

egy idegen nyelv (írásbeli és szóbeli)

Magyar-olasz két tanítási nyelvű (A) osztály:

9.évf. olasz nyelv

10. évf. matematika (csak írásbeli)

magyar nyelv

11. évf. irodalom

történelem (olaszul)

12. évf. olasz nyelv

Egy választott tantárgy az olasz nyelven tanultak (földrajz, biológia, művészettörténet) közül

A házi feladatok célja a gyakorlás, a tanultak alkalmazása, új ismeretek szerzése (házi dolgozat, gyűjtőmunka, stb.) vagy valamely, a tantárgy természetéből adódó produktum (rajz, modell, fénykép, videofilm, stb.) elkészítése. A házi feladat értékelése, ellenőrzése a pedagógus döntése.

A felméréseket, vizsgákat az éves munkatervben szabályozott módon kell szervezni és lebonyolítani.

Ha értékelés céljából tartunk szóbeli számonkérést, annak befejeződése után azt azonnal értékelni kell, és az értékelést a tanulóval kötelező haladéktalanul ismertetni.

Témaközi írásbeli dolgozat bármikor íratható.

A témazáró dolgozatok időpontját legalább egy héttel a dolgozatírást megelőzően közölni kell a tanulócsoporttal.

A témaközi dolgozatok javítását és értékelését, valamint az értékelés nyilvánosságra hozását, az íratást követő tizenkét munkanapon belül, de legkésőbb a téma összefoglalása előtt el kell végezni.

Az írásbeli munkákat értékelés után a tanulók megtekintik, a javítással és az értékeléssel kapcsolatos észrevételeiket — megfelelő formában — a pedagógussal egyeztetett módon tehetik meg.

A tanulók fejlődésének folyamatos értékelése érdekében tantárgyanként, havonta legalább egy osztályzatot kell kapnia minden tanulónak.

A tanuló teljesítményének értékelési, minősítési korlátai:

· témazáró dolgozatot a szaktanár addig nem írathat, amíg a korábbi részdolgozatokat nem értékelte;

· a tanulókkal a szaktanárok egy napon kettőnél több dolgozatot nem írathatnak;

· a szaktanárnak haladéktalanul a tanuló tudomására kell hoznia osztályzatait, egyéb minősítéseit.

A témazáró dolgozatokat a tanév végéig (augusztus 31.) a pedagógus megőrzi.

A gyakorlati feladatok dokumentálása a tantárgy sajátosságainak megfelelően, a tantervben rögzített módon történik.

A szaktanár a tanév elején minden csoportjában ismerteti a tantárgyi és formai követelményeket, a teljesítmények és az érdemjegyek közötti összefüggéseket (egy-egy anyag számonkérése, vagy a tanév egészére vonatkozóan) a számonkérések várható számát, az értékelés módját, a hiányzás vagy rossz teljesítmény esetén a pótlási vagy javítási lehetőségeket. A fentiek meghatározása a munkaközösség érvényes hatáskörébe tartozik.

2.6.2 A magatartás és a szorgalom értékelése

A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelési, minősítési formái:

1. szóbeli értékelés az osztályközösséggel egyeztetve (osztályfőnöki óra keretén belül)

2. írásbeli minősítés a félévi tájékoztatóban és az év végi bizonyítványban - az osztályközösséggel egyeztetve és az osztályban tanító tanárok véleményének kikérésével

3. dicséretek:

· szaktanári dicséret

· osztályfőnöki dicséret

· igazgatói dicséret

· nevelőtestületi dicséret

4. jutalmazások:

· oklevél

· jutalomkönyv

· pénzjutalom

· anyagi támogatás bel- vagy külföldi utazáshoz, táborozáshoz

· tanulmányi ösztöndíj

5. fegyelmező intézkedések:

· szóbeli figyelmeztetés

· írásbeli figyelmeztetés (osztályfőnöki, szaktanári)

· írásbeli intés (osztályfőnöki, szaktanári)

· szóbeli igazgatói figyelmeztetés

· írásbeli igazgatói figyelmeztetés

· írásbeli igazgatói intés

6. fegyelmi büntetések:

· fegyelmi vétség esetén az osztályfőnök vagy tanár illetve a diákközösség által adott megbízás visszavonható

· megrovás

· szigorú megrovás

· kedvezmények megvonása

· áthelyezés másik osztályba

· áthelyezés másik iskolába

· eltiltás a tanév folytatásától

· kizárás az iskolából[9]

A magatartás és szorgalmi jegyek elbírálásának minősítési rendszere

A magatartás és szorgalom elbírálásának minősítő rendszere a tanulói jogok és kötelességek, az iskolai munkarend betartása figyelembevételével történik.

1. Nem lehet példás a tanuló magatartása, ha a szóbeli figyelmeztetésnél súlyosabb fegyelmező intézkedéssel elmarasztalták.

2. Ha a tanuló fegyelmi büntetésben részesült (ld. III./2. és 3.b) (2)-(8) fejezet pontjai), csak rossz magatartási minősítést kaphat.

3. A közbülső magatartási jegyek minősítéséről az osztály diákbizottságának javaslata alapján, a konferencia véleményének figyelembe vételével az osztályfőnök dönt.

1. Annak a tanulónak a szorgalmi jegye példás, aki képességeinek megfelelően maximálisan teljesít, otthoni feladatait hiánytalanul határidőre elvégzi, s legalább jó rendű tanulmányi eredménye van.

2. Általában hanyag a szorgalmi jegye annak a tanulónak, aki mélyen képességei alatt teljesít, vagy valamely tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.

3. A szorgalmi jegyek közbülső minősítéseiről az osztály diákbizottságának javaslata alapján, a konferencia véleményének figyelembe vételével az osztályfőnök dönt.

2.7 A középszintű érettségi vizsga követelményei

A középszintű érettségi vizsga követelményeit a 40/2002.(V.24.) OM rendelet ( és annak folyamatos módosításai) határozza meg.

2.8 Alkalmazott módszerek a tanulók fizikai állapotának mérésére

I. Fiúk:

1. Kondicionális képességek mérése

a. Gyorsaság : 60 m síkfutás

b. Állóképesség : Cooper-teszt (12 min síkfutás)

c. Erő-erőállóképesség : - fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás

- korláton támaszban karhajlítás-nyújtás

- húzódzkodás, ill. függeszkedés kötélen

- felülés időre

d. Gyorserő, robbanékonyság (explozív erő) : helyből távolugrás

súlypont emelkedés

2. Kondicionális és koordinációs (komplex) felmérések

a. Magasugrás : flop és lépő technikával

b. Távolugrás : lépő technikával

c. Sportág specifikus mozgásanyagok ( labdajátékok, torna)

II. Lányok:

1. Kondicionális képességek mérése

a. Gyorsaság : 60 m síkfutás

b. Állóképesség : 600, ill. 1200 m síkfutás

c. Erő-erőállóképesség : - fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás

- felülés időre

d. Gyorserő, robbanékonyság (explozív erő) : helyből távolugrás

súlypont emelkedés

2. Kondicionális és koordinációs (komplex) felmérések

a. Magasugrás : flop és lépő technikával

b. Távolugrás : lépő technikával

c. Sportág specifikus mozgásanyagok ( labdajátékok, torna)

Felnőttoktatás

3 A felnőttoktatási tagozat nevelési programja

3.1 A nevelés és oktatás általános célkitűzései

A felnőttoktatásra jelentkezők az általános iskola, a szakmunkásképző, a szakiskola elvégzése után általában több éves kihagyással folytatják nálunk tanulmányaikat. Legtöbbjüknél a fő motiváló tényező az egzisztenciális kényszer, mivel a legtöbb munkáltató érettségihez köti a munkahely megtartását. Társadalmilag is sok közöttük a hátrányokkal küszködő (szociális, családi, egészségügyi, stb.), önmagát eleve vesztesnek tartó tanuló.

Ezért igen fontos feladatunk, hogy

· az általános iskolában, a szakmunkásképző és más szakiskolákban, a munkahelyen és egyéb területeken szerzett ismeretekre és képességekre építve, a tanulók általános műveltségét továbbfejlesszük, gyarapítsuk

· elősegítsük, hogy a tanulók munkahelyi és közéleti tevékenységüket színvonalasabban végezzék, legyenek alkalmasak a pályamódosításra, illetve további képzési folyamatokba kapcsolódhassanak be

· biztosítsuk és megalapozzuk, hogy a tanulók közül a megfelelő képességűek a felsőfokú továbbtanulásra alkalmasak legyenek

Tagozatunk elsődleges feladata

· a középszintű érettségi vizsgára való felkészítés

· az általános műveltség megalapozása, fejlesztése

Ennek biztosítása érdekében a tanulócsoportok sajátosságait megismerve felzárkóztató, fejlesztő programokat készítünk a reáltárgyakból és magyar nyelvből.

Felkészítjük a tanulókat arra, hogy találják meg helyüket a munkaerőpiacon alkalmazkodva annak változásaihoz.

A tanulók azzal a céllal választják a gimnáziumot, hogy leérettségizzenek, és nem csak egy alapvizsgát szerezzenek. Ezért alapvizsgára nem készítünk fel.

Emeltszintű érettségire tagozatunkon nem lesz felkészítés. Az ezt igénylő tanulókat átirányítjuk egy másik, az emelt szintű érettségire való felkészítést felvállaló iskolába. Tagozatunkon belül is sajátos csoportot alkotnak a fegyházban lévő osztályok, ahol elítélteket tanítunk. Ezeknél a tanulóknál az érettségire való felkészítés mellett fontos cél még egyfajta társadalmi igényesség, asszimilációs készség fejlesztése. Itt fokozottabb, nagyobb hangsúlyt kell fektetni a nevelésre, mivel a elítéltek személyiségeinek, a világról alkotott képeinek kialakulásában nagyon nagy felelősség hárul a tanárokra.

Célunk, hogy

· a korábbi iskolában, a munkahelyen és egyéb területeken szerzett ismeretekre és képességekre építve a tanulók általános műveltségét továbbfejlesszük, gyarapítsuk;

· biztosítsuk számukra a továbbtanulás lehetőségét;

· közéleti aktivitását, társadalmi beilleszkedését;

· tegyük képessé a tanulókat az esztétikum befogadására és igénylésére;

· alakítsuk ki, illetve erősítsük a tanulókban az önnevelés, önművelés, önmegvalósítás igényét és képességét;

A felnőttoktatás céljából és feladataiból következnek a személyiségformálás általános feladatai:

· A tanulók sajátítsák el a megismerés újabb módszereit, fejlődjön gondolkodásuk, problémafelismerő, problémamegoldó és ítélőképességük. Legyenek képesek fejlődésre, illetve továbbfejlődésre, állandó önművelődési igény alakuljon ki bennük. Tudják önállóan, alkotó módon feldolgozni a tantervekben rögzített művelődési anyagot. Igénybe vehetik az iskolai könyvtár szolgáltatásait. Az iskolai könyvtár bemutatása a 9. osztályban, egy tanóra keretében történik;

· Az erkölcsi nevelés érdekében fokozottan törekedjünk arra, hogy a tanulók viselkedését tudatosság, meggyőződés, a közösség iránti felelősségérzet hassa át. Értsék a tanulással és munkával kapcsolatos munkaerkölcs és kultúra tartalmát, jelentőségét, becsüljék a minőségi munkát mind a tanulásban, mind a munkahelyen;

· A gimnáziumi nevelés során alakítsuk ki a tanulókban az esztétikum befogadásának és értékelésének igényét, érjük el, hogy megnyilatkozásaikban és magatartásukban, az ottani, a munkahelyi és iskolai környezetükben értékesnek és követendőnek tekintsék az esztétikus formákat.

3.2 Helyi tanterv

A felnőttoktatási tagozaton egységes óratervet használunk.

Felmenő rendszerben áttérünk a heti kétnapos oktatásra, heti 16 órában. A tantárgyak heti óraszáma és a heti összes óraszám megfelel a Nemzeti Alaptanterv útmutatásának.

Az óratervről készített táblázat a mellékletben található.

A NAT-ra épülő kerettanterveket alkalmazzuk:

§ A kötelező érettségi tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv; a kötelezően választható érettségi tantárgyak: fizika, kémia, biológia, földrajz, informatika

§ A magyar nyelv, irodalom, történelem, matematika és az idegen nyelv tantárgyakat négy éven keresztül tanítjuk, a választhatóakat két évig. Azokat a tantárgyakat, amelyeket ténylegesen kiválasztanak a tanulók, a tizenkettedik évfolyamon további heti két órában tanítjuk.

§ Az egyes tantárgyak helyi tanterve tartalmazza, hogy mely ismereteket kell a tanulóknak egyéni felkészülés keretében elsajátítaniuk.

Az osztályokat a tanult idegen nyelv szerint osztjuk be:

A osztály - angol -német (ha van kellő számú jelentkező)

B osztály - angol-angol

F osztály - angol-német (kellő számú jelentkező esetén)

A tankönyveket a helyi tanterv követelményének megfelelően a munkaközösségben egyezetve választják ki a szaktanárok. Többségüket az Oktatási Minisztérium által minden évben kiadott jegyzékről.

A tankönyvek kiválasztásánál különösen fontosnak tartjuk, hogy

- megfeleljenek a helyi tantervben meghatározott és az érettségi követelményeknek

- tudják a tanulók önálló tanulásra használni

- felmenő rendszerben alkalmazható legyen

3.3 Beiskolázás

Tagozatunk kilencedik osztályába az a nem tanköteles korú személy vehető fel, aki az első nyolc osztályt eredményesen elvégezte, vagy akinek azzal egyenértékű iskolai végzettsége van. Felvételi tesztet csak angol nyelvből kell írnia (a csoportbeosztás miatt), ha korábban tanulta a nyelve

A tagozat magasabb osztályába való felvételt csak annak a tanulónak kell kérnie, aki az előző osztályt más iskolában végezte, vagy aki tanulmányait az igazgató/tagozatvezető hozzájárulása nélkül szakította meg.

1) Ha

a) más gimnáziumban szerzett, vagy

b) szakközépiskolai, vagy

c) szakmunkás, vagy

d) külföldön szerzett bizonyítvány* alapján jelentkezik a tanuló, mindazon tantárgyak anyagából, melyeket tagozatunk alsóbb osztályaiban tanítanak, de ő az előző iskolájában nem tanulta, különbözeti vizsgát kell tennie.

* az Országos Fordító Iroda által kiállított hiteles fordítás szükséges.

2) Egyéb oktatási intézményben megkezdett tanulmányok alapján a tagozatra való felvétel feltételeit egyéni elbírálás alapján a tagozat vezetője állapítja meg.

3.4 Értékelés az iskolában

3.4.1 Az iskolai számonkérés követelményei és formái

A tanítási-tanulási folyamat kezdetén, közben és végén egyaránt nagy jelentőségű és szükséges, hogy ellenőrizzük és értékeljük a tanulók teljesítményét. Ez egyértelműen tájékoztatja a tanulókat és a pedagógust arról, amit a tanítással és a tanulással valóban elértek, és amit még tenniük kell. A helyesen motivált folyamatos értékelés a tanulókat vezesse rá az önértékelésre, ösztönözze a teljesítményüket, ébresszen tanulási kedvet.

A tudásellenőrzés (számonkérés) célja, feladata

A tudásellenőrzés

· célja, hogy

- pedagógus képet kapjon arról, hogy a tanuló mennyire sajátította el a tananyagot,
mennyire felelt meg a követelményeknek

- a tanuló visszajelzést kapjon arról, hogy milyen eredménnyel járt a tanulása

· feladata

- a tanulók rendszeres, folyamatos tanulásának elősegítése; teljesítményeinek
értékelésével

- az elért eredmények megerősítése,

- a hiányosságok felszámolására irányuló ösztönzés.

· formái:

- iskolai és házi dolgozatok

- beszámolók

- vizsga

· fajtái:

- osztályvizsga

- osztályozó vizsga

- javítóvizsga

- különbözeti vizsga

A beszámolók és az év végi vizsgák a szaktanár előtt folynak.

A beszámolók rendjéről készített táblázat a mellékletben található.

Valamennyi évfolyamon a javító, a különbözeti és az osztályozó vizsgákat vizsgabizottság előtt kell letenni.

A beszámolókon az írásbeli dolgozatokban egy-egy negyedév, az év végi vizsgán az egész év tananyagát kérjük számon. A dolgozatok időtartama magyarból, idegen nyelvből és matematikából kettő, a többi tantárgyból egy tanítási óra. A dolgozatokat a szaktanár a szóbeli vizsga időpontjáig kijavítja és a szóbeli vizsgán a tanulónak megtekintésre átadja.

A szóbeli beszámolókon és vizsgákon a tanulók tétellapot húznak. Minden tétellapnak több kérdést kell tartalmaznia, és alkalmat kell adni - a tantárgy természetétől függően – a problémák, feladatok önálló megoldására is.

Az elmulasztott vagy megszakított beszámoló utólagos letételére - a tanuló kérelme alapján - a tagozat vezetője adhat engedélyt.

A következő beszámolóra bocsátás feltétele a megelőző beszámoló teljesítése.

Annak a tanulónak, aki beszámolási kötelezettségnek a beszámoló időszakában, illetve az elhalasztott beszámolóra előírt határidőig nem tesz eleget, tanulói jogviszonya megszűnik.

3.4.2 Osztályvizsga

Az a tanuló, aki az évközi beszámolási kötelezettségének eleget tett, év végén osztályvizsgát tesz. Az osztályvizsga írásbeli és szóbeli részből áll, kivéve a matematikát, amelyből csak akkor kell szóban vizsgáznia, ha az írásbeli dolgozata elégtelen.

Az osztályvizsga anyaga a tantárgy megfelelő évfolyamának teljes törzsanyaga.

Ha a tanuló az osztályvizsgán betegség vagy egyéb elfogadható ok miatt nem vehet részt, a legközelebbi vizsgaidőszakban osztályozó vizsgát tehet.

3.4.3 Javítóvizsga

· Az a tanuló, aki a tanév végi vizsgán legfeljebb két tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, augusztus utolsó hetében javítóvizsgát tehet. Több tárgyból csak kivételes esetben a tagozat vezetőjének engedélyével lehet javítóvizsgát tenni.

· A javítóvizsga helye az az iskola, amelyben a tanuló eredménytelen osztályvizsgát tett.

· A javítóvizsgát vizsgabizottság előtt kell tenni. A vizsgabizottság elnöke, a tagozat vezetője, tagjai: a kérdező tanár, és még egy - azonos vagy rokon szakos - tanár. A javítóvizsga írásbeli és szóbeli részből áll, kivéve a matematikát, amelyből csak akkor kell szóban vizsgáznia, ha az írásbeli dolgozata elégtelen.

· Sikeres javítóvizsga után a tanuló felsőbb osztályba léphet, sikertelen javítóvizsga esetén tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja.

· Az a tanuló, aki az augusztusi javítóvizsgán igazolt ok miatt nem tudott részt venni, októberben tehet javítóvizsgát. A javítóvizsgáig a tanuló a magasabb osztály foglalkozásait feltételesen látogathatja. Ha a javítóvizsgája sikertelen, a tanulmányait csak az osztály megismétlésével folytathatja

3.4.4 Osztályozó vizsga

· Osztályozó vizsgát tehet az a tanköteles koron túli személy, aki:

- tanulmányait a felnőttoktatási tagozaton egyéni tanulással kívánja folytatni

- tanulmányait csak az osztály megismétlésével folytathatja

- az osztályvizsgán önhibáján kívül nem jelenhetett meg

· Az osztályozó vizsga ideje:

- augusztus utolsó hete - a javító vizsgák idején

- február második hete - a második beszámoló idején

- június első hete - az év végi vizsgák idején

· Az osztályozó vizsgára az Osztályvizsgánál leírtak érvényesek.

· Az osztályozó vizsgát vizsgabizottság előtt kell tenni, melynek tagjai a tagozat vezetője és az általa kijelöl kérdező tanárok.

· Ha a tanuló az osztályozó vizsgán egy vagy két tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, az osztályozó vizsga követelményei szerint javító vizsgát tehet a legközelebbi vizsgaidőszakban. Ennek ideje:

- augusztus utolsó hete

- október második hete

- február második hete

Javítóvizsgára j abban az iskolában kell jelentkezni, amelyben a tanulót javító vizsgára utalták.

3.4.5 Különbözeti vizsga

· Különbözeti vizsga sikeres letételével folytathatja tanulmányait a gimnázium magasabb osztályában az a tanuló, aki:

- más középfokú iskolából kíván a levelező tagozatra átlépni

- külföldön megkezdett középiskolai tanulmányait kívánja a felnőttoktatási

tagozaton folytatni.

A különbözeti vizsga azokra a tantárgyakra terjed ki, amelyeket a tanuló az érvényes tantervi követelmény és bizonyítványának egybevetése alapján megállapíthatóan az előző osztály(ok)ban nem tanult.

· A különbözeti vizsgát vizsgabizottság előtt kell tenni. Ennek elnöke a tagozat vezetője, tagjai az általa kijelölt tanárok és a jegyző.

· Különbözeti vizsgát februárban, júniusban, augusztusban és októberben lehet tenni.

· A sikertelen különbözeti vizsga egy ízben javítható a legközelebbi vizsgaidőszakban.

· Az a tanuló, aki októberben tesz javító különbözeti vizsgát, addig a magasabb évfolyam foglalkozásait feltételesen látogathatja. A javítóvizsga sikertelensége esetén tanulmányait az alacsonyabb évfolyamon folytathatja.

· A különbözeti vizsga eredményét hazai bizonyítvány esetén a tanuló bizonyítványába kell bejegyezni. A külföldi és a szakmunkás bizonyítvány alapján különbözeti vizsgát tett tanulónak új bizonyítványt kell kiállítani a különbözeti vizsga eredményének bejegyzésével.

Az a tanuló, aki a tanév törzsanyagából sikeres vizsgát tesz, a magasabb évfolyamba léphet.

A 12. osztály eredményes elvégzése után a tanulók a 100/1997.(VI.13.) Kormányrendelet előírásai szerint érettségi vizsgát tehetnek.

A középszintű érettségi vizsga követelményeit a 40/2002.(V.24.) OM rendelet ( és annak folyamatos módosításai) határozza meg.

3.5 Felnőttoktatás óraterve

Heti négy tanítási nap)

Tantárgy	Heti óraszámok
	2008/2009-től	2008/2009-től	2009/2010-től	2010/2011-től	Összesen:
	9.	10.	11.	12.
Magyar irodalom(múv.ism.)	3	2,5	3	3,5	12
Magyar nyelv	0,5	0,5	1	1	3
Történelem-társ.ism.	2	2	2	2	8
Idegen nyelv	3	3,5	4	4	14,5
Matematika	3	3	3	3,5	12,5
Fizika	1,5	1,5			3
Kémia	2	1			3
Biológia		1	2		3
Földrajz	1	1			2
Informatika			2		2
Filozófia				1	1
Érettségi előkészítő				2	2


Összesen	16	16	17	17	66

A középszintű érettségire való felkészítés a kötelező tantárgyakból a megadott órakeretben történik, a biológia, a földrajz és az informatika tantárgyakból pedig heti 2-2 óra áll rendelkezésre.

Mivel elég sokan tesznek előrehozott érettségit földrajzból és informatikából, e két tantárgyból a 11. évfolyamon heti két órát biztosítunk a felkészítésre.

Beszámolók rendje 2008/2009-től Kimenő rendszerben (heti három tanítási nap)

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

II.

III.

II.

III.

Magyar irodalom

í, sz

Magyar nyelv

í, sz

Történelem

í, sz

Matematika*

Fizika

í, sz

Kémia

í, sz

Biológia

í, sz

Földrajz

í, sz

Filozófia

í, sz

Informatika

í, sz

Idegen nyelv

í, sz

Beszámolók rendje 2008/2009-től Felmenő rendszerben (heti két tanítási nap)

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

II.

III.

II.

III.

II.

III.

II.

III.

Magyar irodalom

í, sz

Magyar nyelv

í, sz

Történelem

í, sz

Matematika*

Fizika

í,sz

í, sz

Kémia

í, sz

Biológia

í, sz

Földrajz

í, sz

Filozófia

í, sz

Informatika

í, sz

Idegen nyelv

í, sz

* elégtelen írásbeli beszámoló esetén szóbeli vizsga (kivéve az első beszámolót).

4 Záró rendelkezések

A Pedagógiai Program határozatlan időre szól.

A Szent László Gimnázium és Szakközépiskola Pedagógiai Programját – első ízben – az iskola nevelőtestülete 2005. augusztus 24-én fogadta el.

A Pedagógiai Program felülvizsgálatát minden olyan esetben el kell végezni, amikor törvényi változás azt indokolja.

Ezen kívül a Pedagógiai Program felülvizsgálatát kezdeményezheti:

o a fenntartó

o az iskola tantestülete

o az iskolaszék

A Pedagógiai Program módosítását az iskola tantestülete fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

A módosított Pedagógiai Programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni.

A Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása

A Pedagógiai Programot az iskolai diákönkormányzat 2008. április 18. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta.

Budapest, 2008. április 18.

…………………………………

az iskolai diákönkormányzat

elnöke

A Pedagógiai Programot az iskolaszék 2008. április 8. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta

Budapest, 2008. április 8.

……………………………….

az iskolaszék elnöke

A Pedagógiai Programot a tantestület a 2008. április 24. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta.

Budapest, 2008. április 24.

……………………………..

igazgató

5 Függelék

Kulcskompetenciák

A kulcskompetenciákra épülő kiemelt fejlesztési feladatok a

A MAGYAR NYELVTAN

tantárgy keretében

Budapest, 2008. május 6.

Összeállította: ...............................................................

Oravecz Barna

munkaközösség-vezető

Ellenőrizte: ....................................................................

Teremy Krisztina

szaktanár

Kulcskompetencia: anyanyelvi kommunikáció

Kiemelt fejlesztési feladatok:

Igény az anyanyelv megismerésére, használatára, fejlesztésére

Szövegértés és szövegalkotás

Normatív és kreatív nyelvhasználat

Énkép, önismeret

Hon- és népismeret

Együttműködés a történelem és az idegen nyelv tantárgyakkal

Kulcskompetencia: digitális

Kiemelt fejlesztési feladatok:

Tájékozódás a világhálón

A digitális feladatok elvégzésében való jártasság

Az SDT megismertetése, használatában való jártasság

Új feladatok létrehozásának készsége

Kreativitás

Együttműködés az informatika tantárggyal

Kulcskompetencia: hatékony, önálló tanulás

Kiemelt fejlesztési feladatok:

Kitartó tanulás

Az egyéni vagy csoportos tanulás megszervezése

Az idővel és információval való hatékony gazdálkodás

A szükségletek és lehetőségek felismerése

A tanulás folyamatának ismerete: új ismeretek szerzése, feldolgozása, beépítése és útmutatások keresése, alkalmazása

Motiváció, magabiztosság

Kulcskompetencia: szociális

Kiemelt fejlesztési feladatok:

Közösségi beilleszkedés

Harmonikus életvitel

Hatékony együttműködés másokkal

Együttműködés a filozófia tantárggyal

Kulcskompetencia: kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

Kiemelt fejlesztési feladatok:

A tágabb környezet megismerése

Képesség a lehetőségek megragadására

Tudás, kreativitás, újításra való beállítódás

Kockázatvállalás

Tervek készítése és végrehajtása

Kulcskompetencia: etikai-művészeti, kifejezőképességbeli

Kiemelt fejlesztési feladatok:

Esztétikai megismerés, ill. elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezésének fontosságát elismerni

A tradicionális művészetek nyelvének ismerete, használata

A média nyelvének ismerete, használata

Modem művészeti kifejezöeszközök ismerete, használata

Együttműködés az irodalom, ének-zene, táncdráma, rajz és vizuális kultúra, média tantárgyakkal

Kulcskompetencia: idegen nyelvi

Kiemelt fejlesztési feladatok:

Más kultúrák megértése

Nyelvi különbözőségek és egyezések megismerése, felismerése

Igény más nyelvek megismerésére

Kulcskompetencia: matematikai

Kiemelt fejlesztési feladatok:

Nyelvi folyamatok és tevékenységek fontossága

Modellek, struktúrák alkalmazása, ill. ezek alkalmazására való törekvés

Kulcskompetencia: természettudományos

Kiemelt fejlesztési feladatok:

Az emberi tevékenység okozta változások megértése

A fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség

****

A magyar nyelv tantárgy tanítása során valamennyi kompetencia fejleszthető, habár nem egyenlő mértékben. Leginkább az anyanyelvi kommunikáció, valamint (az irodalom tantárggyal való koncentrációja miatt) az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciáinak fejlesztésére alkalmas.

Az anyanyelvi kompetencia lényege: a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megfelelő kifejezése és értelmezése — szóbeli és írásbeli formában. Ugyanakkor magában foglalja a normatív és kreatív nyelvhasználatot a kiemelkedőbb társadalmi és kulturális tevékenységek során, tehát az oktatásban és a képzésben, a hivatalokkal való kapcsolatokban. A sztenderd nyelvváltozat birtoklása legtöbbször valóban tudatos és kitartó tanulás eredménye.

Az anyanyelvvel való tartalmas foglalkozás természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez is. A megfelelő szókincs, a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismeretét igényli. Másfelől viszont segít az ilyen ismeretek gyarapításában. Mindez a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, a különféle irodalmi és nem irodalmi szövegek, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét és felismerését jelenti különböző helyzetekben. Törekedni kell arra, hogy a tanuló rendelkezzen azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben megfelelően kommunikáljon szóban és írásban, mások és saját kommunikációját figyelemmel kísérje, és a helyzetnek megfelelően alakítsa. Szükséges képesség különféle típusú szövegeket megkülönböztetni és felhasználni; információkat megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni; különböző segédeszközöket használni; saját érveket a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni — szóban és írásban.

Az anyanyelvhez való pozitív attitűd kialakítása fontos. Ennek lényege: a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvés, az esztétikai minőség tisztelete és mások megismerésének igénye. Mindehhez fontos, hogy a tanulók ismerjék a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag legelfogadottabb nyelvváltozat jelentőségét — a normáktól eltérő nyelvváltozatok elítélésétől, morális megbélyegzésétől azonban tartózkodnia illik mindenkinek. Semmiképp sem cél, hogy bármelyik tanulóban szégyenérzet alakuljon ki saját, „nem tökéletes” nyelvhasználata miatt — melyikünké tökéletes?

A nyelvek tanítása, taníthatósága részben hasonló; ugyanakkor az idegen nyelv nem anyanyelv (reflexnyelv) volta miatt eltérések is mutatkoznak. Ezek tudatosítása fontos feladat. Az idegen nyelvek ismeretével, más kultúrák megismerésével a saját kultúránk megismerése iránti igény erősödhet meg. Az anyanyelv gazdagításában való részvétel (hagyományos nevén: nyelvművelés) az énkép reális alakulását is segítheti. A nemzetbe tartozás átélése, az egyéni és közösségi kötelezettségek, feladatok tudatos vállalása bizonyos mértékben vissza is hathat a nyelvhasználatra.

Motiválnunk kell a tanulókat a nyelvi ismeretek, készségek fejlesztésére. A szövegértési és szövegalkotási feladatok erre is alkalmasak.

A tanulók — otthon, az utcán, kortárs csoportokban és természetesen az iskolában — folyton különféle (nem kizárólag szépirodalmi) szövegeket értelmeznek. Tudniuk kell ezeket transzformálni. Időhöz, helyhez, alkalomhoz alakítani. A szövegalkotás terén is készülnek jövendő társadalmi szerepükre.

A diákokban ebben az életkorban általában erős az önkifejezés vágya is. Részben ennek fejlesztése is lehet az iskola feladata. (Nem csak tanórákon: szakköri foglalkozásokon, diáklapokban is.)

A tömegkommunikáció alkalmazására, alakítására is fel kell készülniük a tanulóknak. A tanítási módszerek közül kiemelkedik az internet használata. A Sulinet Digitális Tudásbázis meglévő anyagai, az önállóan elkészíthető, bővíthető ilyen természetű anyagok mind tanári, mind tanulói (akár egyéni, akár páros, akár csoportos, akár frontális) tanításra-tanulásra alkalmazhatók.

A többi tantárggyal való együttműködés alapfeltétel..

A szaktanárok az életkori sajátosságoknak megfelelően igyekeznek fejleszteni a fenti kompetenciákat. A magyar nyelv tantárgyi követelményeinek elsajátíttatása során többféle módszer, ill. a tananyagok különböző sorrendjének megválasztása lehetséges.

A kulcskompetenciákra épülő kiemelt fejlesztési feladatok a

MAGYAR IRODALOM

tantárgy keretében

Budapest, 2008. május 6.

Összeállította: ...............................................................

Oravecz Barna

munkaközösség-vezető

Ellenőrizte: ...............................................................

Borbáthné Bánhegyi Judit

szaktanár

Kulcskompetenciák, illetve kiemelt fejlesztési feladatok

Kulcskompetencia: anyanyelvi kommunikáció

Kiemelt fejlesztési feladatok:

A filozófia területéről vett szövegek segítségével a szöveg- és szakszövegértés fejlesztése.

A szövegekben rejlő gondolatmenetek rekonstruálása.

Az implicit és az explicit szövegelemek, információk megkülönböztetése.

Kiselőadások, hozzászólások, vitaindítók előkészítése, bemutatása, megvitatása különböző témakörökben.

Érvek és ellenérvek hatékony összegyűjtése viták során.

A retorika, a logika és a műveltség összefüggésének felismerése, közös működtetése.

Idegen szavak jelentésének felismertetése (és meghatározása) a kontextus segítségével.

Egyéni véleményt is igénylő szövegalkotási feladatok segítségével a világos és áttekinthető fogalmazás elősegítése, a már meglévő képességek fejlesztése.

Kulcskompetencia: digitális

Kiemelt fejlesztési feladatok:

Tájékozódás a világhálón, adatgyűjtés, prezentáció készítése filozófiai művek elemzésére és értelmezésére..

Szakszerű és szakszerűtlen anyagok elkülönítése a világhálón. A megbízható források körének meghatározása. (Dokumentáltság, lábjegyzetek, forráshivatkozások, fordítók, szakszavak pontos vagy felületes használata, stb.)

Infokommunikációs eszközök használatának elsajátítása (pl. aktív tábla)..

Kulcskompetencia: hatékony, önálló tanulás

Kiemelt fejlesztési feladatok:

Az egyéni vagy csoportos tanulás megszervezése a filozófiai művek megismerése és értelmezése során (csoportmunka, fórum, vita).

Az információ megosztásának képessége a szövegértelmezésben, forráselemzésben..

Reflektív tanulási szokások kialakítása.. (Itt különösen fontos!)

Kulcskompetencia: szociális

Kiemelt fejlesztési feladatok:

Konfliktusok felismerése és elemzése, értelmezése a filozófiai álláspontok közötti vitákban..

Az együttműködést és vitakultúra fejlesztését szolgáló feladatok együttes alkalmazása..

Egyén és közösség viszonyának felismerése, értelmezése egyes filozófiai, félfilozófiai művek segítségével. A társadalomfilozófiai témakörön belül: megismerkedés különböző társadalmi berendezkedésekkel.

Az egyéni felelősség felismerése a társadalmi és közösségi folyamatokban.

Annak számbavétele, hogy milyen szerepet vállalunk saját életünk alakulásában.

Az önálló, kritikus gondolkodás és véleményformálás elősegítése.

A meggyőzés és a másik legyőzése közötti különbség felismertetése.

A másik véleményének tiszteletben tartására való igény erősítése.

Kulcskompetencia: kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

Kiemelt fejlesztési feladatok:

Az egyéni és csapatmunkában (pl. projektfeladat) történő munkavégzés modellezése.

Kulcskompetencia: esztétikai-művészeti, ill. kifejezésbeli

Kiemelt fejlesztési feladatok:

A filmnyelv, az irodalmi nyelv és a filozófiai nyelv közötti hasonlóságok és különbségek megismertetése, megértetése.

A képibb-metaforikusabb irodalmi nyelv és a fogalmibb jellegű filozófiai szakszöveg különbségeinek felismertetése.

Kulturális kódokkal, szimbólumokkal való ismerkedés.

Az eltérő kultúrák megismerése, megértetése, elfogadása.

A boldogságfogalom szubjektivitásának, kultúránkénti változásának felismerése.

A filozófia határterületein mozgó művészeti alkotások felvillantása, egyes esetekben elemzése (filozófia - irodalom, filozófia - film, filozófia - színház, filozófia - képzőművészet, filozófia - zene)

Kulcskompetencia: idegen nyelvi kommunikáció

Kiemelt fejlesztési feladatok:

A filozófiai (és irodalmi) szövegek lefordíthatóságának kérdése.

A kulturális és a nyelvi különbözőségek megértetése.

A motiváció fenntartása, növelése az idegen nyelvek elsajátításához.

A filozófiai művek eredeti és fordításnyelvi változatainak összevetése (elsősorban műrészletek segítségével)..

Kulcskompetencia: matematikai

Kiemelt fejlesztési feladatok:

A logika alapelemeinek elsajátítása.

A logikus érvelés módszereinek, eszközeinek elsajátítása és alkalmazása.

A logikusságot nélkülöző vagy logikai hibát vétő gondolatmenetek felismertetése, a hiba kiküszöbölése.

Azon témák számbavétele, amelyek esetében szükség lehet matematikai lépésekre, logikai elemekre.

Észérvekkel, logikai elvekkel nem, vagy csak nehezen megoldható filozófiai problémák listába vétele. Annak megvilágítása, hogy miért ilyen jellegűek ezek a tételek (pl. a kanti antinómiák).

A szövegértés és a logika összefüggéseinek megmutatása gyakorlatok segítségével.

Az igaz/hamis és az értékállítások megkülönböztetése. A logikus, analitikus gondolkodásmód fejlesztése.

A terméketlen gondolatmenetek jellegzetességeinek megtapasztalása, ill. megtapasztaltatása.

A hatékonyságra, logikusságra, tömörség való törekvés igényének kialakítása.

A "csúsztatásokra" való érzékenység kifejlesztése.

A logikus érvelés folyamatának megismerése és alkalmazása a szóbeli és írásbeli szövegalkotásban.

Rendszerező táblázatok, modellek, struktúrák alkalmazása a szövegértelmezésben és szövegalkotásban (pl. fogalmak és fogalmi csoportok viszonya, egy érvrendszer kifejlődése, ok-okozati viszonyok)

Kulcskompetencia: természettudományos

Kiemelt fejlesztési feladatok:

A természettudományos és a filozófiai kérdések összefonódásának felismertetése.

A természettudományos gondolkodás kialakulásának megismertetése, e gondolkodásmód sajátosságainak számbavétele.

A tudomány lehetőségeinek és határainak, esetleges veszélyeinek felismertetése.

Az emberi felelősség és a tudomány kapcsolatának megvitatása.

Etikai kérdések értelmezése a tudományos-filozófiai fejlődés és az emberi tényező kölcsönhatásában (pl. utópia-ellenutópia)..

***

Összefoglalás:

A filozófia tantárgy oktatása során az adott, heti 2 órában bizonyos fokig a fent megnevezett kompetenciák mindegyikét lehet fejleszteni. (Az érettségire is felkészítő fakultációk lehetőségei már jelentősebbek.)

Akár rövidebb filozófiai, akár filozófiai problémákat is rejtő szépirodalmi szövegek segítségével a szövegértés, lényegkiemelés, gondolatmenet-rekonstruálás képességei javíthatóak. A viták során előtérbe kerül a szóbeli kommunikáció, az egymásra figyelés szociális kompetenciája, a saját vélemény tudatosítása és vállalása, a logikus érvelés igénye és megvalósítása.

A szövegalkotási feladatok során megvilágítható, hogy fontos elválasztani a saját véleményt mind mások véleményétől, mind a szerzői állásponttól.

A filozófiának jelentős területe a társadalomfilozófia. Itt a tanulók megismerkedhetnek a különböző társadalmi berendezkedésekkel, azok problematikus és felvillanyzó oldalaival. Ezek ismeretében megítélhetik saját jelenlegi társadalmukat.

Az önálló gondolkodás fejlesztésével és hangsúlyozásával elérhető a médiához való tudatos, kritikus viszony kialakítása.

A XX. századi utópiák és antiutópiák megismerésén keresztül a tanulók észrevehetik a társadalom átalakítását célzó törekvéseket, azok lehetőségeit és zsákutcáit. Kialakítható az építő, de kritikus, önálló gondolkodás. Lényeges, hogy lássák az összefüggést a korábbi és a mostani társadalmi berendezkedések között.

Egyes filozófiai gondolatmenetek kifejezetten igénylik a matematikai-logikai tudást és kompetenciát; e képességek (amennyiben a tanár is birtokában van ezeknek az ismereteknek, ami esetemben nem mondható el) alkalmazhatók és javíthatók a filozófiaórákon. Fontos lenne annak felismertetése is, hogy meddig terjed a matematika érvényessége és határa: hol lehet és hol nem lehet matematikai, ráción alapuló érveket felhozni.

Ugyanígy alkalmas a filozófia tantárgy oktatása a tudomány lehetőségeinek, haladásának és határainak megismertetésére. A természettudományokról való beszélgetésnek hangsúlyos része a tudomány és az emberi élet közötti bonyolult kapcsolat kérdéseinek számbavétele.

Összefoglalás/2:

Mindezek a szempontok a filozófia fakultáció (vagyis az elvileg közép- és emelt szintű érettségire való felkészítés) kapcsán a továbbiakkal bővülnek ki.

Az anyanyelvi kompetencia kiemelt fejlesztése rendkívüli fontosságú a tantárgy tanítása tekintetében. De fordítva, mint azt gondolni szokták. A tantárgyat a magyarban több, mint 100 év alatt kialakult szaknyelven tanítjuk; ez a szövegfajta hátrányára tér el mind a hajlékony, kifejező, metaforikus irodalmi nyelvtől, mind az egyes tantárgyak tankönyveinek kényszerűen leegyszerűsített, kilúgozott fogalmazásmódjától. Nehéz, problémás szövegfajta. De nincs más út, nincs más nyelv. Heideggert és társait nem lehet pusztán a „Kötelezők röviden” módján átírt szöveggel bemutatni, szükséges és kikerülhetetlen az eredeti szövegekkel való találkozás is: ez pedig csak ténylegesen magas fokú szakszövegértési és -alkotási képességek birtokában lehet eredményes. A tantárgyak tehát ne várják el tőlünk, hogy mi alájuk dolgozzunk (ez már késő, és időnk sincs rá): inkább nekünk lenne szükségünk jól megalapozott szövegbírású tanulókra, akiket az ilyen típusú szövegekkel megterhelhetünk.

A digitális kompetencia különösebb fejlesztésére sincs idő és alkalom, bár a tartalomfejlesztési programok nyújtotta lehetőségeket a tanórán kívüli tanulási folyamatban ki lehet használni. Én egyelőre (ez persze a közeljövőben jelentősen megváltozhat) nem is tartom ésszerűnek a könyvekkel szemben a net favorizálását a filozófia tanulmányozásában. A wikipedia idevágó magyar anyagai egyelőre jelentős százalékban ostobák. Tény, hogy nagyon sok tartalmi kivonat is kering odafenn; ezeket jórészt vizsgára készülő, legyünk-túl-ezen-a-vackon-típusú, nem szakos, kényszertanuló egyetemisták tákolják össze. Vizsgájuk aztán elfelejtődik, de a hulladék fennmarad. Életveszélyesek. A kevés számú igényes portál pedig tájékozatlanok számára megtalálhatatlan, ill. (másik végletként) szaknyelvibb, nehezebb még a primer szövegeknél is.

Hatékony, önálló tanulást biztosító kompetenciafejlesztésre a fentiekből fakadóan nagy szükség van. Az egyéni, páros és csoportmunka, vitafórumok és projektfeladatok használata rendkívül hasznosak. Az internet használata is bekapcsolható persze kellő óvatossággal: pl. forrásszövegek, szóetimológiák keresésére megfelelő..

Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség néhány filozófus megismerése során viszonylag hatékonyan fejleszthető. Vannak ugyanis kitűnően író, élvonalbeli írókat megszégyenítő kifejezőképességű gondolkodók (Nietzsche, Platón, Schopenhauer, Hume, a magyarok közül Hamvas Béla). Velük kapcsolatban a szakmaiság és a kifejezéskényszer feszültsége az, ami tanulságos. A többség példáján inkább csak az tanulmányozható, hogy jelentős szellemi erővel bíró személyek valamilyen szinten biztos, hogy ki tudják fejezni magukat: reménytelen helyzet tehát nincs.

Az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztésének kézenfekvő lehetősége a filozófia tanításában, hogy egyes szövegtöredékek eredeti nyelvi világával is megismertetjük a tanulókat, majd ezeket összevetjük a fordítással (olykor fordításokkal). De maguknak az idegen nyelvi terminusoknak a jelentésvilága és jelentésgazdagsága, olykor a puszta etimológiája is rendkívül tanulságos.

A matematikai kompetencia (a filozófia esetében tényleg helyesebb lenne logikai-rendszerező kompetenciának nevezni) fejlesztése elsősorban az elemző, értelmező, rendszerező tanítási és tanulási folyamatban lehet eredményes. Ennek megfelelően pl. a korszakbevezetők, szövegelemzési gyakorlatok során a logikus gondolkodás és rendszerező modellek, vázlatok, ábrák, diagramok, folyamatábrák felhasználásával formálható és mindenképpen formálandó ez a kompetencia. Az érettségi vizsgára való felkészülésnek pedig elengedhetetlen feltétele a szinte folyamatos rendszerezés.

A természettudományos kompetencia fejlesztése csak közvetetten valósítható meg a filozófia tanításában. (Vannak átfedések, de minimálisak. Legalábbis én azok közé tartozom, akik határozottan elkülönítik egymástól a szaktudományokat a filozófiától.) A tananyag kronologikus tárgyalása azonban az európai nézőpontú művelődéstörténeti és kulturális korszakolás elemeinek figyelembevételével megkerülhetetlenül érinti a társtudományok egyes mozzanatait is.

A kulcskompetenciákra épülő kiemelt fejlesztési feladatok az

IDEGEN NYELV

tanításában

Budapest, 2008. május 6.

Összeállította: ...............................................................

Borbáthné Bánhegyi Judit

Ellenőrizte: ……………………………………………

Hofgard Gáborné

Az idegen nyelvi kompetenciák kapcsolata a kulcskompetenciákkal

Az idegen nyelvi kompetenciák

szövegértés és szövegalkotás idegen nyelven szóban és írásban
a kommunikációs szándékok megértése és kifejezése
a célnyelvhez kapcsolódó szociokulturális ismeretek alkalmazása

szorosan kapcsolódnak a kulcskompetenciákhoz.

Az anyanyelvi kommunikáció kompetenciája

Az idegen nyelvű kommunikációs kompetencia feltételezi az anyanyelvi kommunikációs kompetenciát. A nyelvtani szerkezetek tanításakor rendszeresen kell élnünk a két nyelv struktúrájának összehasonlításával, a hasonlóságok és különbségek kontrasztív vizsgálatával a pontos megértés érdekében. Ez a fordítási feladatok megoldásában elkerülhetetlen, de a nyelvoktatásnak minden más területén (fonetikai rendszer, intonáció, szórend stb.) is állandóan támaszkodnunk kell az összehasonlító elemzésre. A tanulók anyanyelvi tudatosságát is fejleszti a kontrasztra fordított figyelem.

A matematikai kompetencia

A logikus gondolkodás fejlesztésében a nyelvi órán az érvelés, meggyőzés, vita technikáinak gyakorlása segít. A nyelvtani struktúrák, pl. mondatszerkezet elemzése szintén mozgósítja a tanulók logikai készségeit.

A természettudományos kompetencia

Az általános és emelt szintű tantervű nyelvi csoportok szókincs-témaköreinek, nyelvkönyvi olvasmányainak is tárgya a természettudomány, a technika, az emberi test, az egészséges életmód stb.

A természettudományos nyelvi előkészítő osztályban (E)

kiemelten fontos a szaknyelv elemeinek elsajátítása, szakcikkek, tudományos témájú értekezések olvasása. A természettudományos munkaközösségek szakkönyvtárában található folyóiratok, ismeretterjesztő filmek felhasználásával nyelvi elemző munkára is sor kerül.

A digitális kompetencia

Az általános és speciális tantervű csoportok projektfeladatinak állandóan használt eszköze az internet, a számítógép. Az otthoni munkák, házi feladatok elkészítésében is rendszeresen élnek a tanulók ezekkel a lehetőségekkel. Az internetes keresőprogramok, szótárak gyakran olyan nyelvi elemek (szókincs, idiómák) értelmezésében segítenek, amelyek a nyomtatott szótárakban még meg sem jelennek.

Az idegen nyelv tanulását érdekesebbé teszik a speciális nyelvtanuló honlapok is, amelyek alkalmat adnak az önálló on-line gyakorlásra, segédanyagok letöltésére is.

A célnyelv kultúrájához (zene, irodalom) is elsősorban ezen a csatornán férnek hozzá a diákok.

Az informatika-tömegkommunikációs nyelvi előkészítő osztályban (F)

természetesen kiemelt szerepe van ennek a kulcskompetenciának. Az informatika területén fontos, hogy az idegen nyelvű eszközökkel, anyagokkal is megismerkedjenek a diákok, a tömegkommunikációs oktatásban pedig korlátlan lehetőségei vannak az internetes médiumok megismerésének (internetes folyóirat, vitafórum, klipek, filmrészletek stb. stb.)

A hatékony, önálló tanulás kompetenciája

Az idegen nyelvtanításban több évtizedes hagyománya van a csoportmunka, pármunka, önálló kiselőadás, írásbeli és szóbeli feladatok napi gyakorlatának. Mivel a nyelvtanítás során a tananyag elsajátítása nem cél, hanem eszköz arra, hogy a tanuló kommunikációs kompetenciája az anyanyelvin kívül más nyelvek használatával is kiszélesedhessen, kiemelten fontos az, hogy az önálló, élethosszig tartó tanulásra készítsük fel a diákokat. Olyan stratégiákat kell a kezükbe adni, amelyekkel meglévő tudásukat állandóan fejleszteni, az adott kommunikációs helyzetekre alkalmazni tudják majd.

A szociális és állampolgári kompetencia

Mivel a nyelvtanítás központi kategóriája a kommunikáció, egyértelmű, hogy bármilyen kommunikációs készséget fejlesztünk, egyúttal elősegítjük azt is, hogy a tanulók megtanuljanak együttműködni egymással (pármunka, csoportmunka), meghallgatni és értékelni egymás véleményét (vita, érvelés), kompromisszumot kötni, megegyezni. A nyelvórán nélkülözhetetlen az elfogadó, barátságos légkör kialakítása, amelyben könnyebb megszólalni, véleményt nyilvánítani, ahol lehet hibázni és a hibát barátságosan korrigálni.

Az esztétikai kompetencia

A célnyelvi kultúra megismertetésének alapja a műalkotások (szépirodalmi művek - novellák, regényrészletek, versek, dalszövegek, drámák, filmalkotások stb.) bevonása az oktatási folyamatba. Az emelt szintű idegen tantervű osztályokban rendszeres a nyári olvasmányok közös feldolgozása.

Az informatika-kommunikációs előkészítő osztályban (F)

különösen nagy szerepet kap az újságcikkek, riportok, kritikák elemzése és elkészítése, tv- és rádióműsorok megismerése és elkészítése, filmalkotások elemzése.

Az idegen nyelv oktatása tehát számos olyan tanulási formát, kommunikációs helyzetet és alkalmat teremt, amelyben a kulcskompetenciák szinte mindegyike sikerrel fejleszthető.

A kulcskompetenciákra épülő kiemelt fejlesztési feladatok a

MATEMATIKA

tantárgy keretében

Budapest, 2008. május 6.

Összeállította: ...............................................................

Failné Sebestyén Ágnes

Ellenőrizte: ..............................................................

Káldosné Kiss Hajnalka

Az Európai Unióban széleskörű egyetértés alakult ki arra vonatkozóan, hogy a gazdasági fejlődés kulcsfontosságú tényezője a rendelkezésre álló humán erőforrások minősége. Ennek a felismerésnek a jegyében a közösségi, valamint a nemzeti oktatáspolitikák fő célkitűzése a tudásalapú munkaerő számarányának növelése a munkaerőpiacon. A feladat megvalósítására irányuló programok legtöbbje nem kerülheti el, hogy a tudás eredetének - a tanulásnak - a kérdéskörével foglalkozzék.

A kompetencia egy kiterjesztett nevelési és oktatási célrendszert jelent, amelyben erőteljes szerepet kap az ismeretek alkalmazhatósága. A kompetencia az ismeretek, képességek és attitűdök egysége. Tárgyi tudás nélkül nem lehet képességeket fejleszteni. A logikus gondolkodás a cél. A diákoknak problémát jelent az, hogy a tanult ismereteket más szituációban alkalmazzák. Így elsősorban az a feladat, hogy minél több területen alkalmazzunk egy adott ismeretet.

Matematika órákon külön hangsúlyt fektetünk a hétköznapi élet problémáinak felismerésére, ezek megfogalmazására a matematika nyelvén, a feladat helyes megoldására, az eredmény értelmezésére, majd a hétköznapi probléma megoldásának megfogalmazására.

A mindennapi élet problémáinál a legtöbbször előforduló anyagrészek:

- Aritmetika és algebra

- Geometria

- Logika

- Statisztika

- Kombinatorika és valószínűségszámítás

Alapvető dolog, hogy a diákok felismerjék, hogy az adott probléma milyen tananyaghoz kapcsolódik, és hol kell keresni a megfelelő összefüggéseket.

Aritmetika és algebra

· Fontos a lexikális tudás, az összefüggések és képletek biztos ismerete. Ezek elsajátításához szükséges a gyakoroltatás mind az órákon, mind házi feladatokban. A cél a gyakorlatban való alkalmazás.

· Termékek árának változása %-ban ill. arányosan megadva, amortizációs költségek, áruforgalmi adók kiszámítása.

· Pénzügyi befektetések esetén a hozam meghatározása, törlesztési részletek ill. kamatok kiszámítása – a mértani sorozatnál tanult ismeretekkel.

· Nagyobb létesítmények befogadóképességének meghatározása – a számtani sorozatnál tanult ismeretekkel.

· Természettudományos számítások: fizikai számítások, anyagmennyiségi feladatok kémiából, kormeghatározás, gyógyszerek dózisának ellenőrzése.

· Számítások a hétköznapokban: piaci vásárlás, pénzváltás, sütési receptek módosítása, havi költségvetés.

Geometria

· A geometria alapvető ismerete nélkül sokszor kerülhetünk kényelmetlen helyzetbe életünk során. Pl. a mértékegységek átváltásánál.

· Gyakorlatban az építkezési anyagszükséglet kiszámítása: felületek, tömeg, térfogat, szállítási költségek, munkadíj, anyagveszteség kiszámolása.

· Felújítás során felületszámítás, csempézéskor, tapétázáskor.

· Lakás berendezésének tervezésénél – hasonlóság használata.

Logika

· A logikus gondolkodás segít a nyelvtani szabályszerűségek megismerésében, a szövegértésben, a történelmi folyamatok feldolgozásában, a munkaszervezésben, a jogok, kötelességek megértésében és elfogadásában.

· A „tiszta” logika segít az új típusú elvárások, a rohamos fejlődés miatt egyre bonyolultabbá váló életünk irányításában.

Statisztika

· A statisztikai adatok értékelése, táblázatok ill. grafikonok elkészítése és értelmezése nagyon sok területen előfordul. Pl. közvélemény-kutatások, felmérések, összehasonlítások korok, országok, sportteljesítmények stb. között.

· Fontos az átlagok kiszámítása, az átlagtól való eltérések ismerete

Kombinatorika, valószínűségszámítás

· A lehetőségek felmérése, kiszámítása.

· Az öröklődésnél ennek segítségével számolnak biológia órán.

· Esélyek kiszámítása játékokban ill. a hétköznapi helyzetekben.

Munkánk során a matematikai készségek, képességek fejlesztése mellett az attitűdök fejlesztése kiemelten fontos. A végső cél – amelyet a gimnázium befejezésére minden tanulónak el kellene érnie – a komplex problémamegoldó gondolkodás elsajátítása.

A kulcskompetenciákra épülő kiemelt fejlesztési feladatok a

FIZIKA

tantárgy keretében

Budapest, 2008. május 6.

Összeállította: ...............................................................

Borbáth Gábor

Ellenőrizte: ...............................................................

Juhász Tamás

A fizika tantárgy órakeretében a legfontosabb fejleszthető kompetenciák a természettudományos kompetencián kívül a matematikai és az anyanyelvi kompetencia. A kiemelt fejlesztési feladatok sorában pedig a tanulás tanításán kívül a környezettudatos neveléshez járulhat hozzá a fizika. A csoportmunkákban, projektekben való részvétel erősíti a kapcsolattartást, kapcsolatépítést és együttműködést, így a szociális kompetenciát fejleszthetjük.

A fizikai gondolkodás rendszerének megismerése, a törvények, módszerek megértése és alkalmazása olyan tanulási technikák megismerését és birtoklását teszi lehetővé, amelyek az élet minden területén alkalmazhatóak. A kreatív megközelítések tanulásának legjobb módja a problémaadó feladatok megismerése, a lehetséges megoldási utak feltárása, értékelése, a szükséges ismeretek megtalálása, a döntés a legalkalmasabbnak tűnő ismerethalmaz mellett, majd a problémamegoldás sikerének értékelése után a folyamat vizsgálata. Így fejleszthető a tanulás kompetenciája, de a folyamat értékelése hozzájárul a helyes önismeret és az énkép kialakításához is. Ezeket az utakat járjuk be a mechanika alaptörvényeinek megismerése során. Itt a köznapi élet kínálta példák és problémák világítanak rá, hogy a megszerzett ismeretek jól szervezett módon alkalmazhatóak. A matematikai kulcskompetencia ezekben a problémákban kiválóan fejleszthető. A munka és energia témakörök nagyon jó példákat adnak arra, hogy törvények és definíciók pontos megfogalmazása nélkül mennyi tévutat járhatunk be – itt az anyanyelvi kompetencia fejlesztésének van ragyogó lehetősége.

A hőtan megismerése, különösen a termodinamika alaptörvényeinek gyakorlati alkalmazása világíthat rá, hogy a környezettudatos viselkedés egészen kis lépésekben is eredményes lehet.
Ténylegesen befolyásolni tudjuk saját lakókörnyezetünk energiafelhasználását, megérthetjük benne a szükséges együttműködés fontosságát.

Itt is fontos tanulság a törvények precíz ismerete (anyanyelvi kompetencia), míg a kalorimetria a matematikai kompetenciafejlesztésére kínál alkalmat.

Az elektromosság és mágnesség tanulása során olyan területet ismerhet meg a fizikát tanuló, mint az informatikai társadalom alapját adó számítógépek, félvezetők működési elve. Ez a digitális kompetencia fejlesztéséhez járulhat hozzá. Itt ismerheti meg a tanuló a civilizáció működését biztosító villamos gépek –generátorok és motorok működését, valamint a mindennapi élet minden percét meghatározó rádió, televízió és mobiltelefon működési elvét. Megértheti az elektromos rendszerek energiaellátásának, az elektromos energia tárolásának problémáját, a jelenleg használatos energiatárolók akkumulátorok és telepek veszélyeit a környezetre és környezetkímélő használati módjukat. A nemzetközi energiaellátó és informatikai rendszerek megismerése rámutat az együttműködés fontosságára.
Az elektromos hálózatok leírása során mód nyílik a matematikai kompetencia fejlesztésére. A rendszer-kapcsolatok megértése, az összehangolás, illesztés szükségessége fejleszti az analitikus gondolkodást és megerősíti a szintézis szükségességét.
Az új fizikai világkép, amely a modern fizika létrejöttével átalakította a mikro és mikrovilágról addig vallott felfogást, olyan új megközelítést igényel, ahol a közvetlen érzékszervi tapasztalatszerzés már nem működik. Itt egy új, absztrakt gondolkodásra van szükség. Ennek megismerése a természettudományos kompetencia egyik legfontosabb eleme.
Az atomfizika és magfizika megismerése, alkalmazásainak lehetőségei az energiatermelésre új távlatokat jelent az emberiségnek. Az atomenergia felhasználásának tanulságai kiemelkedően fontosak a környezettudatos viselkedésre nevelés során.

A tudománytörténet vizsgálata, benne a fizikatörténet kiemelkedő alakjainak megismerése alkalmat ad a honismeret bővítésére, ha a fizikai felfedezések és technikai találmányok kiemelkedő magyar gondolkodóit vesszük sorra, de lehetőség nyílik az európai távlatok bemutatására is, ha az európai kultúrtörténet hatásait vizsgáljuk a világ tudományos gondolkodására a középkortól kezdve. A mai kutatások nemzetközi együttműködést igénylő modellje pedig az európai együttműködés szép példáit adhatja.

A természettudomány megismerése lehetőséget ad arra, hogy különbséget tegyünk a felelős környezetvédő magatartás és az áltudományos, tudomány- és technikaellenes nézetek között.
A jól alkalmazott tudás az egyéni döntéseket is segítheti, amikor eszközt vásárolunk, vagy lakás és házépítés során kell a megfelelő tervek közül választani, vagy állampolgári jogaink gyakorlása során egy- egy helyi kérdésben kell állást foglalni.

A kulcskompetenciákra épülő kiemelt fejlesztési feladatok a

KÉMIA

tantárgy keretében

Budapest, 2008. május 6.

Összeállította: ...............................................................

Hanga Ildikó

Ellenőrizte: …………………………………………….

Sóskuthyné Kovács Erzsébet

Kulcskompetenciák

I. Anyanyelvi kommunikáció

Tegyük képessé a tanulót, hogy ismeretszerzési tevékenységében használni tudja a nyomtatott, illetve az elektronikus információhordozókat és értse az életkorának, szellemi fejlettségének megfelelő szintű ismeretterjesztő könyvek, cikkek, elektronikus médiumok kémiával kapcsolatos információit. A különböző forrásokból szerzett ismereteit tudja összevetni.

Segítsük a tanulót, hogy a megfigyelései, vizsgálatai, kísérletei során szerzett ismereteit – a legfontosabb szakkifejezések helyes használatával – tudja megfogalmazni, előadni és írásban, ill. grafikusan rögzíteni.

Mindezek alapján tudjon akár önállóan akár csoportmunkában kísérleteket végezni (pl. project munka keretében) szóbeli kiselőadásokat tartani, házi dolgozatokat, posztereket készíteni és bemutatni.

A fentiek alapján látható, hogy az anyanyelvi kommunikáción belül van lehetőség a digitális kompetencia fejlesztésére is.

II. Matematikai kompetencia

A kémia tantárgy oktatása során, nemcsak a számolási feladatoknál (közép és emelt szinten eltérő mélységben) van elengedhetetlenül szükség a matematikai ismeretek alkalmazására.

Fontos az is, hogy tegyük képessé a tanulókat arra, hogy az ismeretek elsajátítása folyamán logikus összefüggésekben, rendszerekben gondolkodjanak:

Pl.:- Mutasson rá az elemek elektronszerkezete és kémiai tulajdonságai közti összefüggésekre.

- A kémiai kísérletek kapcsán legyen képes megállapítani, hogy mely tényezők milyen változása hogyan befolyásolja a folyamatok végbemenetelét ill. a végeredményt.

Tudják rendezni a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatokat és értelmezni azokat. Mindehhez szerezzenek jártasságot a kémia tananyagában szereplő mérhető mennyiségek mértékegységeinek és azok többszöröseinek használatában.

El kell érni, hogy képesek legyenek a kémiai jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos diagramok, grafikonok, ábrák megszerkesztésére, információtartalmának leolvasására, értelmezésére. A fentiek alapján látható, hogy a matematikai kompetencia keretein belül is van lehetőség a digitális kompetencia fejlesztésére.

A modellek használata a kémiában elengedhetetlen. A modellezés segít megérteni a bonyolultabb térbeli viszonyokat, fejleszti a térlátást, és nagyon szívesen végzik a gyerekek. Az összetettebb molekulák modelljeinek elkészítése izgalmas kihívás számukra.

III. Természettudományos kompetencia

Az iskolánkban működő emelt biológia-kémia óraszámú osztály miatt kiemelt hangsúlyt fektetünk a természettudományos szemlélet kialakítására. Köszönhetően a jó tárgyi és személyi feltételeknek és lehetőségeknek ezt nem csak a tagozaton, a fakultáción tudjuk megtenni, hanem az alapórákon is.

Legfontosabb célunk olyan természetszemléletet és műveltséget kialakítani, melyben a szerves és szervetlen, élő és élettelen világ változatossága, sokfélesége, jelentősége alapvető. A kémia szoros egységet alkot a többi természettudományos tárggyal. Az egyes tudományágak között talán csak a megismerés szempontjaiban és módszereiben van különbség.

Nagyon fontosnak tartjuk nyomon követni, értelmezni, megvitatni a kémia tudományában történő új felfedezéseket, változásokat, eljárásokat és azok társadalmi, környezeti hatását.(pl. vegyipar, biokémia, zöld kémia, globalizáció)

Keltsük fel a tanulók érdeklődést a kémiai jelenségek, folyamatok, tudományos igényű megfigyelésére. Tudjanak egyszerűbb vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni, értékelni. Végül pedig mindezek alapján alakuljon ki bennük az önálló ismeretszerzés igénye.

Tegyük képessé a tanulót arra, hogy magyarázni tudja a megismert jelenségekhez, folyamatokhoz hasonlókat is, és a kémiai művelődési anyag elsajátítása során szerzett jártasságait, képességeit, készségeit alkalmazza a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában.

Végül, célunk az is, hogy más szaktárgyakat tanító pedagógusokkal együttműködve, felkészítsük diákjainkat az áltudományos gondolkodás felismerésére, a nyomtatott, sugárzott és digitális média információinak, a különböző véleményeknek kritikus fogadására.

Kiemelt fejlesztési feladatok

I. Környezettudatos szemléletmód, nevelés

Célunk, hogy a diákok átlássák az élővilág egységét és tudják elhelyezni az embert a földi élővilág evolúciójában és rendszerében. Váljon nyilvánvalóvá számukra, hogy Földünk globális problémáinak megoldásáért a kémiai ismeretek birtokában minden embernek tudatosan tennie kell. Tudjanak az egyén, a család, a társadalom, lehetőségeiről, felelősségéről a mindennapi életet illetve a jövőt érintően

A diákoknak látniuk kell, hogy a környezeti problémák hátterében a tudományos-technikai fejlődés, ipari-, gazdasági-, társadalmi folyamatok állnak; és kérdéses, hogy a társadalom meg tudja-e oldani ezeket a gondokat a tudomány segítségével.

Törekedjünk arra, hogy a tanuló értse, és a gyakorlatban is alkalmazza a környezet és természetvédelem legfontosabb alapelveit, a megelőzésében aktív szerepet vállaljon. Jelenjen meg mindennapi életükben a környezettudatos életvitel minél több eleme (pl. szelektív hulladékgyűjtés, takarékosság az árammal, a vízzel stb.).

A tagozatos osztályok számára szervezett terepgyakorlatok (kémiai minőségvizsgálatok), a természetes környezet szépségére, értékeire, védelmére hívják fel a figyelmet. A Föld Napja és az iskolai egészségnap kapcsán tartott előadások és vizsgálatok szintén az egészséges életmód és a környezetvédelem fontosságát hangsúlyozzák.

II . Gazdasági nevelés

A világ, gazdaságának jelentős része alapul kémiai ismereteken. A társadalom növekvő igényei egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a vegyiparra, ugyanakkor fokozódik a „kemofóbia” jelensége.

Lényeges, hogy a tanulók kémiai tanulmányaik során megismerjék a gazdaságilag fontos anyagokat, vegyületeket; megismerkedjenek a különböző gyártási folyamatokkal, technológiákkal. Ugyanakkor legyenek tudatában annak, hogy az egyes kémiai eljárások milyen környezeti következményekkel járnak, mennyire felelnek meg (pl. környezetvédelmi- energiatakarékossági szempontból) a hazai és európai uniós elvárásoknak

A tagozatos osztályok üzemlátogatások során nemcsak ismereteiket bővíthetik, hanem a pályaválasztáshoz is segítséget kapnak.

III. Egyén és társadalom

Gyorsuló világunkban egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni az emberek egymás közti együttélési szabályainak megértésére. Ebben segíthet a kémia etikai és társadalmi kérdésekkel való kapcsolatának megismerése is. Pl. a diákok anyagismerete gimnáziumi tanulmányaik során egészül ki a szerves anyagok tulajdonságaival. Megismerik az egészségkárosító szenvedélybetegségek kulcsvegyületeit (alkohol, nikotin, koffein, drogok), a különböző gyógyszerhatóanyagokat, élelmiszer adalékokat, stb. és ezek az egyénre gyakorolt biológiai, valamint társadalmi hatását. Ezzel kapcsolatban egyre nagyobb szükség és igény van – az iskolai órákon kívül is kötetlen formában- drog prevencióra, táplálkozási tanácsokra, szexuális felvilágosításra, tudatos családtervezési- életviteli modellek megismertetésére.

Csoportos tevékenységekkel fejleszteni lehet az együttműködésre vonatkozó készségeket, szűkebb és tágabb környezetben is. A tagozatos osztályoknak lehetősége van bekapcsolódni hazai és nemzetközi programokba is (pl.Globe-program), ahol a saját környezetükről feljegyzett adatokat összevethetik pl. más európai országban mért adatokkal. Fokozódik érzékenységük szűkebb és tágabb környezetük problémái és azok megoldása iránt.

Tudatosítsuk, hogy a kémiai ismeretek fejlődése a különböző népek, országok tudósai, kutatói egymásra épülő munkájának eredménye, s ebben a munkában jelentős szerepet töltöttek és töltenek be a magyar tudósok, kutatók is.

A fejlesztési feladatokat az emelt és középszintű érettségi követelményrendszerével összehangoltan határoztuk meg.

A kulcskompetenciákra épülő kiemelt fejlesztési feladatok a

BIOLÓGIA

tantárgy keretében

Budapest, 2008. május 6.

Összeállította: ...............................................................

Hanga Ildikó

Ellenőrizte: …………………………………………….

Endresz Gábor

Kulcskompetenciák

I. Anyanyelvi kommunikáció

Tegyük képessé a tanulót, hogy ismeretszerzési tevékenységében használni tudja a nyomtatott, illetve az elektronikus információhordozókat és értse az életkorának, szellemi fejlettségének megfelelő szintű ismeretterjesztő könyvek, cikkek, elektronikus médiumok biológiával kapcsolatos információit. A különböző forrásokból szerzett ismereteit tudja összevetni.

Mindezek alapján tudjon akár önállóan akár csoportmunkával (pl. project munka keretében) szóbeli kiselőadásokat tartani, házi dolgozatokat, posztereket készíteni és bemutatni.

II. Matematikai kompetencia

Tegyük képessé a tanulókat arra, hogy az ismeretek elsajátítása folyamán logikus összefüggésekben, rendszerekben gondolkodjanak:

Pl.:- Mutasson rá az ökológiai rendszerek működésébenben felismerhető lényeges ok-okozati összefüggésekre.

- A biológiai kísérletek kapcsán legyen képes megállapítani, hogy mely tényezők milyen változása hogyan befolyásolja a folyamatok végbemenetelét ill. a végeredményt.

Tudják rendezni a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatokat és értelmezni a vizsgálatok, kísérletek eredményeit. Mindehhez szerezzenek jártasságot a biológia tananyagában szereplő mérhető mennyiségek mértékegységeinek és azok többszöröseinek használatában.

El kell érni, hogy képesek legyenek a biológiai jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos diagramok, grafikonok, ábrák információtartalmának leolvasásában, értelmezésében.

Szükség van egyszerűbb matematikai számítások felhasználására is pl. a genetika tananyagnál ill. az élettan bizonyos témaköreinél.

III. Természettudományos kompetencia

Legfontosabb célunk olyan természetszemléletet és biológiai műveltséget kialakítani, melyben a különböző szerveződésű és életműködésű élőlények és életközösségek változatossága, a biológiai sokféleség jelentősége alapvető.

Ugyanakkor nagyon fontosnak tartjuk nyomon követni, értelmezni, megvitatni a biológia tudományában történő új felfedezéseket, változásokat, eljárásokat és azok társadalmi, környezeti hatását.(pl. géntechnika, zöld kémia, globalizáció)

Keltsük fel a tanulók érdeklődést a biológiai jelenségek, folyamatok, tudományos igényű megfigyelésére. Tudjanak egyszerűbb vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni, értékelni. Végül pedig mindezek alapján alakuljon ki bennük az önálló ismeretszerzés igénye.

Tegyük képessé a tanulót arra, hogy magyarázni tudja a megismert jelenségekhez, folyamatokhoz hasonlókat is, és a biológiai művelődési anyag elsajátítása során szerzett jártasságait, képességeit, készségeit alkalmazza a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában.

Végül, célunk az is, hogy más szaktárgyakat tanító pedagógusokkal együttműködve, felkészítsük diákjainkat az áltudományos gondolkodás felismerésére, az információk, a különböző vélemények kritikus fogadására.

Kiemelt fejlesztési feladatok

I. Környezettudatos szemléletmód

Célunk, hogy a diákok átlássák az élővilág egységét és tudják elhelyezni az embert a földi élővilág evolúciójában és rendszerében.

Váljon nyilvánvalóvá számukra, hogy Földünk globális problémáinak megoldásáért a biológiai ismeretek birtokában minden embernek tudatosan tennie kell.

Törekedjünk arra, hogy a tanuló értse, és a gyakorlatban is alkalmazza a környezet és természetvédelem legfontosabb alapelveit, valamint tegyük képessé a tanulót arra, hogy mikrokörnyezetében a szennyező anyagok káros mértékű felhalmozódásának megelőzésében aktív szerepet vállaljon.

Ismerjék és értsék a különböző környezettudatos előállítási (pl. alternatív energiaforrások), felhasználási (pl. környezetbarát gyártási technológiák,), feldolgozási eljárásokat (pl. szelektív hulladékgyűjtés), lehetőségeket. Tudjanak az egyén, a család, a társadalom, lehetőségeiről, felelősségéről a mindennapi életet illetve a jövőt érintően.

II . Testi, lelki egészség

Fontosabb feladatunk, hogy a tanulók megismerjék az emberi szervezet önfenntartó és szabályozó folyamatait, amelyek lehetővé teszik a változó környezetben a test belső egyensúlyának fenntartását.

Ehhez kapcsolódóan kiemelt fontosságúnak tartjuk a megelőzéshez az egészséges életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot.

Törekednünk kell arra, hogy a tanuló fizikai és pszichés egészségének megőrzését tekintse értéknek. Egyre nagyobb szükség és igény van – az iskolai órákon kívül is kötetlen formában- drog prevencióra, szexuális felvilágosításra, tudatos családtervezési modellek megismertetésére.

III. Egyén és társadalom

Gyorsuló világunkban egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni az emberek egymás közti, együttélési szabályainak megértésére. Ebben segíthet a biológia etikai és társadalmi kérdésekkel való kapcsolatának megismerése is.

Csoportos tevékenységekkel fejleszteni lehet az együttműködésre vonatkozó készségeket.

Érjük el annak magától értetődő elfogadását, hogy az emberi faj rasszai értelmi és érzelmi fejlődésre való képességükben nem különböznek egymástól.

Tudatosítsuk, hogy a biológiai ismeretek fejlődése a különböző népek, országok tudósai, kutatói egymásra épülő munkájának eredménye, s ebben a munkában jelentős szerepet töltöttek és töltenek be a magyar tudósok, kutatók is.

A fejlesztési feladatokat az emelt és középszintű érettségi követelményrendszerével összehangoltan határoztuk meg

A kulcskompetenciákra épülő kiemelt fejlesztési feladatok a

FÖLDRAJZ

tantárgy keretében

Budapest, 2008. május 6.

Összeállította: ...............................................................

Tandory Gábor

Ellenőrizte: ...............................................................

Müller Ágnes

I. Anyanyelvi kommunikáció

A földrajz tantárgy elsődleges célja, hogy olyan ismeretekhez segítse hozzá a tanulót, amelyek segítik abban, hogy képes legyen eligazodni, tájékozódni a bennünket körülvevő földrajzi környezetben. Az ismeretek átadása ill. elsajátítása természetesen nem ragadható ki a nyelvi környezetből, feltételezi azt.

Az oktatás folyamán törekedni kell arra, hogy a tanuló földrajzi témákhoz kapcsolódó szókincsét fejlesszük, bővítsük. Ehhez elengedhetetlen, hogy a tanulók lehetőséget kapjanak arra, hogy ezt a szókincset ne csak passzívan fogadják be, hanem használják is. Az írásbeli és szóbeli számonkéréseken túl ehhez jó lehetőséget nyújt a pármunka ill. a csoportmunka, ahol a feladatok keretében a tanulók megtehetik mindezt. Ezen kívül, a lehetőségekhez mérten, törekedni kell arra is, hogy a tanulók kiselőadások, prezentációk, projektmunkák során is fejleszthessék kifejezőkészségüket.

Mindig szem előtt kell tartani, hogy a tudás és az ismeretek átadásának, bővítésének, fejlesztésének egyetlen közvetítő eszköze anyanyelvünk.

II. Matematikai kompetencia

A földrajz részben természettudomány, így a földrajzi ismeretek elsajátítása mindenképpen feltételezi, hogy a tanulók képesek legyenek logikus összefüggésekben, rendszerekben gondolkodni. Ha a tanuló erre nem képes, nem értheti meg mindannyiunk lakóhelyének – a Földnek – ennek a rendkívül komplex rendszernek a működését. Ezért fontos, hogy a tanórákon, bármelyik témakörről is legyen szó, mindig rá kell mutatni a témakörön is túlnyúló összefüggésekre (pl. atmoszféra – hidroszféra – litoszféra kapcsolatok), és ezeket „láttatni” is kell a tanulóval rajzok, ábrák, fényképek, ideális esetben számítógépes programok segítségével. Ha a tanuló elsajátítja a rendszerekben gondolkodás képességét, később is képes lesz arra, hogy önállóan bővítse ismereteit a média, a könyvek, az internet segítségével.

Szintén fontos, hogy a tanulók tudják értelmezni, rendezni és kezelni az eléjük tárt természet- vagy társadalomföldrajzi adatokat, jártasságot szerezzenek a diagramok, ábrák értelmezésében, ill. képesek legyenek a szükséges információk leolvasására, a lényegtelen információk kiszűrésére. Gyakorlati jellegű órákon egyszerűbb ábrák ill. diagramok készítése is cél lehet.

Az új érettségi követelményeknek megfelelően, a tanórán számítási feladatokat is megoldanak a tanulók bizonyos témakörökben – pl. napsugarak hajlásszögének kiszámítása, helyi- ill. zónaidő számítás, demográfiai számítások stb.

III. Természettudományos kompetencia

Iskolánkban elsődleges célunk, hogy tanulóink a földrajz órákon olyan természettudományos szemléletet sajátítsanak el, amely a későbbiekben is felvértezi őket a felelős gondolkodás képességével.

Az ok-okozati összefüggéseknek azért is nagy a jelentősége a földrajz oktatásban, mert a tanulónak fel kell ismernie, hogy nem elszigetelt élőlényként él ezen a bolygón, hanem tettei, sőt, puszta jelenléte is hatással vannak a földrajzi környezetére. Mindez pedig felelősségérzetet kelt a tanulóban, mert megérti, ő is tehet valamit, sőt, neki is tennie kell valamit a környezetünk megóvása érdekében. A környezettudatos magatartás kialakítása akkor lehet sikeres, ha maximálisan megpróbáljuk kihasználni a különféle módszerek és eszközök által nyújtott lehetőségeket – személyes motivációt elősegítő feladatok, beszélgetések, vizuális eszközök, számítógépes programok, ismeretterjesztő filmek, fakultációs órák keretében tanulmányi kirándulások stb.

Szintén nagyon fontos, hogy a tanuló a természettudományokat ne tőle távoli, nehezen megérthető, bonyolult világként érzékelje, hanem megértse, a természettudományok világa az, amelyben ő maga is él. Ez a leghatékonyabb eszköz a tanuló érdeklődének felkeltésére, és ha ez sikerül, akkor később is igénye lesz arra, hogy természettudományos ismereteit bővítse, képes lesz követni a természettudomány világában zajló változásokat, és meg tudja majd különböztetni tudományos és az áltudományos elméleteket, irányzatokat.

Abban, hogy a tanulókat felvértezzük a természettudományos gondolkodás kompetenciájával, elengedhetetlen a többi természettudományos tantárgyat oktató kollégával való együttműködés, a közösen átgondolt, egy irányba mutató munka.

IV. Digitális kompetencia

A földrajz tantárgy jó lehetőségeket kínál arra, hogy a tanulók számítógépes ismereteiket is bővítsék. Erre elsősorban – eszközök híján – nem a tanórákon kerül sor, hanem az otthoni tanulás keretében. A házi feladatok megoldáshoz, a tanórán tanultak kiegészítéséhez sokszor elengedhetetlen az internet használata. A kiselőadások megtartására való felkészülés során a tanulók maguk is előszeretettel nyúlnak a digitális ismeretterjesztő forrásokhoz. Rendkívül fontos azonban, hogy a tanulók tisztában legyenek azzal, nem minden forrás megbízható szakmailag, és nem minden tényként közölt dolog megbízható. Ideális esetben a tanulók maguk is felismerik, mely lapokat kezeljék fenntartásokkal.

Szintén kívánatos, hogy felhívjuk a tanulók figyelmét azokra az internetes oldalakra, amelyek a földrajzi tudásuk elmélyítését teszik lehetővé. Ezek közül nagyon sok játékos formában tárja fel a felhasználó előtt a különféle ismereteket, ami nagyban segíti a motivációjukat.

V. A hatékony, önálló tanulás kompetenciája

Mivel a földrajzi ismeretek teljes elsajátítása az iskolai keretek között, tanórán természetesen lehetetlen, fontos, hogy a tanulók képesek legyenek önállóan is hatékonyan foglalkozni az ismeretanyaggal. Segíteni kell őket abban, hogy tudják, mit kezdjenek az órán hallottakkal, azt hogyan építsék be a már elsajátított ismereteik szövevényes rendszerébe. Fontos, hogy a tanulók kapjanak olyan házi feladatokat, amelyek mindezt lehetővé teszik, ill. lehetőséget adnak további, önállóan megszerzett ismeretanyag feldolgozására.

Mint az már korábban elhangzott, elsődleges célunk az, hogy a tanulót hozzásegítsük ahhoz, hogy az ismeretek megszerzése számára öröm legyen, s ezzel arra ösztönözzük, hogy a későbbiekben is igénye legyen földrajzi ismereteinek bővítésére. Tanulóinkat ezzel tudjuk felkészíteni az élethosszig tartó tanulásra és önfejlesztésre.

VI. A szociális és állampolgári kompetencia

A tanórán pár- és csoportmunka keretében fejleszthetjük a tanulók szociális kompetenciáját. Az állampolgári kompetenciák fejlesztésére a társadalomföldrajzi tananyag ideális lehetőséget kínál. A népességföldrajz témakörén belül a demográfiai ismeretek, a népesség kor, nem, emberfajták és vallások szerinti megoszlásáról tanultak, a különféle országokról, országcsoportokról, az Európai Unióról és Magyarországról szóló ismeretanyag, valamint a gazdasági ismeretek nagy mértékben hozzásegítik a tanulókat, hogy megértsék a társadalom működésének alapvető vonásait, törvényszerűségeit és mozgatórugóit. Mindez abban is segít, hogy tanulóink megértsék és szépnek találják a világ sokszínűségét, megtanulják elfogadni mások kultúráját, életmódját, gondolkodását.

VII. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

Ezen kompetenciák elmélyítéséhez is jó lehetőséget kínál a földrajz tantárgy. Az általános gazdaságföldrajzi tananyag keretében a tanulók megismerkedhetnek a különféle gazdasági rendszerekkel, a gazdaság működésének alapvető feltételeivel, a pénz gazdasági szerepével, a bankok, tőzsdék működésével, a különféle vállalkozási formákkal. Mindez hozzásegíti a tanulókat, hogy eligazodjanak napjaink pénzügyi-gazdasági környezetében.

A párban és csoportban végzett feladatok ugyanakkor hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a későbbiekben sikeresek legyenek a csapatmunkában történő munkavégzésben.

A kulcskompetenciákra épülő kiemelt fejlesztési feladatok a

INFORMATIKA

tantárgy keretében

Budapest, 2008. május 6.

Összeállította: ...............................................................

Kovács Ágnes

Ellenőrizte: ...............................................................

Papp László

Az informatikai kompetencia

A digitális írástudás Európai Unió által megfogalmazott követelményei[10]:

ü különböző médiumokhoz illeszkedő tanulási stratégiák felismerése és alkalmazása

ü az eredményes együttműködéshez szükséges szabályok, normák ismerete és használata valós és virtuális tanulási és munkakörnyezetekben

ü a hálózati környezetben megjelenő információk és tartalmak megbízhatóságának és minőségének megítélése

ü intelligens keresőrendszerek és személyes digitális asszisztensek hatékony használata

ü az egész életre kiterjedő tanulás igénye és képessége.

Az informatikai kompetencia az előbbiekben felsoroltak alapján a következő 3 fő területre terjed ki Kárpáti és Ollé (2007)[11] szerint:

1) Technikai IKT kompetencia

· hardveres kompetencia (felhasználói szintű hardver és szoftver telepítői és üzemeltetői ismeretek)

· alkalmazói kompetencia (irodai programcsomag használata, információkeresés, internet használat)

· programozási kompetencia (algoritmikus gondolkodás fejlesztése)

2) Kommunikációs IKT kompetencia

· információk közötti eligazodás képessége

· információ-szűrés készsége

· régi és új ismeretek integrálásának képessége

· az információ–feldolgozás, értékelés, elemzés képessége az információk prezentálásának képessége.

3) Demokratikus, etikus, biztonságos IKT használata

· az információs társadalom kompetenciája (e-kormányzati szoftverek ismerete)

· digitális jogok ismerete és tiszteletben tartása (szerzői jogok, adatvédelem)

· médiakompetencia (médiaismeret, médiahasználat)

· a tartalmak kritikus értelmezésének készsége

· médiumok kreatív használatának képessége (képfeldolgozás, átalakítás, képalkotás)

Helyi tanterv

A számítógép és az internet-használat terjedésével a tanulók ismeretei egyre szélesednek és differenciálódnak, ezért munkánk során figyelembe kell venni a diákok előzetes tudását és az általuk tapasztalható pozitív attitűdöt a tanításban ki lehet és ki is kell használni. Fontos szem előtt tartani, hogy a gyakorlati életben hasznosítható tudást adjunk át a diákoknak, azaz a mindennapi életben felmerülő problémák megoldásához szükséges kompetenciák fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. Iskolánkban a tantárgyi órakeret nem egységes, ezért az osztályok specialitásához illeszkedő tanterv biztosítja az adekvát képzést. A tantárgy nagy előnye, hogy tanításánál a kulcskompetenciák komplex módon fejleszthetők.

A helyi informatika tanterv kereszt-kompetencia hivatkozásai

Az anyanyelvi kompetencia

A szövegszerkesztés tanításához a minta szövegeket úgy választjuk meg, hogy az illeszkedjen az anyanyelvi tananyaghoz. Ez már az eddigiekben is így történt: gyakorlásként hivatalos leveleket, meghívókat, plakátokat, termékismertetőket készítenek diákjaink, felhasználva a szövegszerkesztő sablonjait, melyek egyben eligazítást adnak a felsorolt dokumentumok tartalmi követelményeit illetően is. A formázás, szövegtípusok, stíluselemek tudatos alkalmazásán kívül ( melyek természetesen a tananyag szerves részei) különös hangsúlyt fektetünk a nyelvhelyesség iránti igényesség kialakítására is.

Matematikai kompetencia

A digitális táblázat, mint eszköz természetes lehetőséget biztosít a matematikához való szoros kapcsolódásra. Segítségével fejleszthető az algoritmikus gondolkodás, a tanult ismereteket valóság-közeli környezetben tudják használni, az alkalmazott feladatok a hétköznapi életből vett példákon keresztül kapcsolódnak a mindennapi élethez. A matematikai modellek alkalmazásával (pl. képletek, függvények, strukturált grafikonok, statisztikai műveletek) fejleszthető az induktív és a problémamegoldó képesség. Az adatbázis-kezelés tanítása lehetőséget ad a logikai műveletek gyakorlati alkalmazása lehetőséget ad az induktív gondolkodás fejlesztésére. A szűrési és keresési feladatok pedig közvetlenné és mindennapossá teszik az információfeldolgozás egyébként nehezen átlátható lépéseit.

Természettudományos kompetencia

A táblázat kezelés itt is számtalan lehetőséget biztosít a szaktárgyakban felmerülő mérési feladatok feldolgozására, összefüggések modellezésére (fizika, kémia, biológia). Az informatika történet tanítása során összekapcsolhatjuk a diákok ismereteit a többi tudomány fejlődéséről tanultakkal. A hardverismeret természetes kapcsolódási pontot jelent a fizika tantárgy megfelelő részeihez (berendezések működési elve, elektronika, optika, mágnesesség).

Digitális kompetencia

A prezentációkészítés ill. web-szerkesztés tanítása során óhatatlanul kapcsolatba kerülnek a diákok a digitális médiával, eközben fejlesztjük az információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása részképességeket. A digitális kommunikáció témaköre lehetővé teszi a projekt és csoportmunkák internetes ill. hálózati megvalósítását és fejlesztését online párbeszédet ill. közös munkafelületet biztosító platformok segítségével (outlook, messenger, skype, groove, share point). Itt térünk ki az informatikán belül megjelenő etikai problémákra (szerzői jog, adatvédelem, plagizálás).

Hatékony, önálló tanulás

Projektmunkák készítés során megismerkednek a diákok a kutatómunka lépéseivel, felhasználva az irodai programcsomag nyújtotta speciális lehetőségeket, pl. források megadása, hivatkozások jelölése, projekttervezés, szemléltetés. Az internettel való ismerkedés biztosítja az e-learning rendszerek megismerését, hozzáférést a digitális tudásbázisokhoz és saját műveik digitális közzétételét, a felmerülő egyéni problémák megvitatásának lehetőségét és személyre szabott orvoslását.

Szociális és állampolgári kompetenciák

Az 5 évfolyamos nyelvi képzés és a fakultációs képzés során lehetőség van az állampolgári kompetencia fejlesztésére. A diákok megismerkednek az e-ügyintézés sajátosságaival (önkormányzati ügyintézés, nyomtatványok le-/kitöltése, e-banking, ebev, e-business, e-bay, elektronikus pályázatfigyelés, munkakeresés, önéletrajz-készítés)

A prezentációkészítés ill. web-szerkesztés során ismereteket szerezhetnek a diákok az Európai Unióról. Az internetes ismeretszerzés pozitív attitűd kialakítását teszi lehetővé a multikulturális Európa iránt.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

A piackutatás a webes keresés egyik összetevője, a táblázatkezelésben megjelennek a pénzügyi függvények, melyek használatát a diákok elsajátítják, az üzleti tervet prezentációban ismertetik, a vállalkozás eszközeinek nyilvántartásához értelemszerűen adatbázis kezelőt használnak, a közös kommunikációs felületek használatával megvalósul az együttgondolkodás készségének fejlődése és az információcsere.

A kulcskompetenciákra épülő kiemelt fejlesztési feladatok a

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

tantárgy keretében

Budapest, 2008. május 6.

Összeállította: ...............................................................

Tóth Zsigmond

Ellenőrizte: ...............................................................

Szabó Gábor

A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait.

A vizuális kultúra tanításának célja hozzásegíteni a tanulókat a látható világ jelenségei, a sajátos képi közlések, vizuális művészeti alkotások mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez, valamint képességek, készségek fejlesztése, ismeretek átadása, amelyek a vizuális kommunikáció magasabb szintű műveléséhez, a látható világ használatához, alakításához, a kreativitás fejlesztéséhez szükségesek. Iskolánkban e műveltségterület oktatása a rajz és vizuális kultúra, a művészettörténet, valamint a mozgókép és médiaismeret tantárgyak keretében történik. Az egyes tanulócsoportok – érdeklődési körüknek megfelelően – különböző óraszámban és mélységben foglalkoznak a tananyaggal, így például az olasz két tannyelvű osztályok a művészettörténet területén, a tömegkommunikációs csoportok a mozgókép és média tantárgyban szereznek a többiekénél alaposabb jártasságot, készségeket, a 11. évfolyam kötelezően választható moduljai további lehetőségeket adnak a művészetek egyes részterületeinek differenciált oktatására.

A vizuális kultúra megfelelő szintű tanítása meghatározó ismeretszerzési és feldolgozási eszközt biztosít a többi műveltségi terület oktatásához, és hatással van azok elsajátításának színvonalára is, ugyanakkor az anyanyelvi, a matematika, a természettudományi tantárgyak a történelem, vagy az ének-zene tantárgy tanulása által szerzett ismeretek készségek, képességek a vizuális nevelés során is hatékonyan alkalmazhatóak.

Az énkép, önismeret fejlesztése a rajzfeladatok problémáinak megoldásakor, a többi tanuló munkáival történő összehasonlításakor teljesülhet, az értékelő – önértékelő tevékenység fejleszti a szociális kompetenciát, szakkifejezéseket és érvelést is tartalmaz, ezzel az anyanyelvi kommunikáció fejlődik. A kultúrált, a másik munkáját megbecsülő, elismerő, a többiek véleményét elfogadó, vagy azzal alátámasztott érvekkel vitázó attitűd a demokráciára nevelés része. A műalkotások elemzése, a művészettörténeti korszakok és korstílusok megismerése az egyetemes kultúra, az európai azonosságtudat fejlesztését teszi lehetővé az esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőkészség fejlesztése mellett. A rajzfeladatok tematikájának céltudatos megválasztása,a népművészeti anyagrész, a tanulmányi kirándulások vizuális kultúrával kapcsolatos élményei, tapasztalatai, az ott látottak a hon- és népismeretet fejlesztik, a természettudományos kompetenciát erősítik, környezettudatosságra nevelnek. A tananyag feldolgozása a tantárgy sajátosságai miatt változatos formában valósul meg: természet megfigyelés, látványélmény elemző tanulmányozása, átírása, művészettörténeti anyag feldolgozása, gondolati tartalmak vizuális megjelenítése, projekt munkák. Ez a sokrétű tevékenység lehetővé teszi a hatékony, önálló elemeket is tartalmazó tanulást. Az egyéni felkészülés során a számítógép alkalmazása révén a digitális kompetenciát tökéletesíthetik, de nem lehet elhanyagolni a hagyományos technikák, vagy könyvtári eszközök használatát sem.

A tantárgy tanításakor lényeges motiváló tényező, hogy az itt tanultak is felkészítenek a felnőtt szerepre direkt vagy indirekt módon az élet számos területén hasznosíthatóak, vagy egy szakirányú terület részproblémájának megoldásaként, vagy azt megalapozó készség formájában, vagy/és egy XXI. századi általánosan művelt emberrel szembeni elvárásokban.

A kulcskompetenciákra épülő kiemelt fejlesztési feladatok a

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA TANTÁRGY

EMELT SZINTŰ SZAKCSOPORTJAIBAN

Budapest, 2008. május 6.

Összeállította: ...............................................................

Szabó Gábor

Ellenőrizte: ...............................................................

Tóth Zsigmond

A vizuális kultúra tanításának a célja, hogy a tanuló kompetens ítéletet alkosson a vizuális világ hétköznapi jelenségeiről, és az egyetemes művészeti alkotások bonyolult jelrendszerét helyesen értelmezze (dekódolja). A befogadói attitűddel szimultán a saját képeségeit felismerve, továbbfejlesztve a kreatív szabadság élményét szerezze meg. Minél több, a vizuális kultúra területéhez tartozó feladatokban „amatőr” gyakorlatot szerezzen:

· belső építészet, ábrázoló geometria

· tárgy tervezés, funkcionáló tárgyak

· képző- és iparművészeti ágazatok segítségével a középiskolás diák közérzeti problémáját tudja megfogalmazni

· saját értékeinek felismerésével tudja a gimnáziumot követő életet elindítan

Esztétikai tudatosság kompetenciája

Az európai kultúra sokszínűségének elfogadására és a távolabbi kultúrák művészeti alkotására nyitott tanulói magatartás a cél. A magyar kulturális értékek és a ránk ható más kulturális produkciókat nem alá-fölé rendelő viszonyba, hanem egymás melletti, színes kölcsönhatásban lelje örömét tanulónk.

Természettudományos kompetencia

Az anyagi világ mikro- és makro struktúráit elemző módon megismerve, a nemes anyagok és a szintetikus anyagokat differenciált módon alkalmazva a manualitás élményén keresztül jusson el a tanuló elméleti felismerésekhez.

Szociális kompetencia

Az egyéni célok és társadalmi lehetőségek összehangolásával, individuális és közösségi feladatokkal, felelősséggel végzett munkákkal találja meg helyét a munkamegosztás társadalmi hierarchiájában. A környezetvédelem hangsúlyos feladata a vizuális kultúrának.

Digitális kompetencia

Az elektronikus képalkotás digitális fényképezéssel és az otthoni gyakorlati feladatok eredményét rajzórai konzultációkkal lehet és kell közös élménnyé tenni.

Felkészülés a felnőtt szerepre

A pályaorientáció állandó feladata a vizuális képzésnek, de helytelen lenne a szakképzés elvárásait magunkra vállalni („művészképző”). Az alkalmazott vizuális kommunikációs munkák folyamán felnőtt korban is a spontán örömszerző forrás és a napi felelősséggel végzett feladatteljesítés két pólusa közötti igen váltakozó életvitelt jelent.

A kulcskompetenciákra épülő kiemelt fejlesztési feladatok az

ÉNEK-ZENE

tantárgy keretében

Budapest, 2008. május 6.

Összeállította: ...............................................................

Bartha Tibor

Ellenőrizte: ……………………………………………

Bartháné Ábrahám Katalin

A gimnáziumba érkező diákjaink énekhangi adottságaik, zenei képzettségük, tudásbeli felkészültségük szempontjából szélesen eltérő, és szinte személyre szabottan különböző képet mutatnak. A lányok még őrzik a gyermeki évek hangmagasságait, de fiú tanulóink esetében – mutálásuk miatt - nem követelhetjük a hang tökéletes visszaadását sem, s ez legtöbb esetben gátlásos, visszahúzódó magatartást, vagy éppen ellenkezőleg nagyon erős tiltakozást vált ki belőlük. Az énekórákon való közös énekeltetés emiatt nehezen koordinálható, kivéve azokat az osztályokat, ahol a jó közösség, az egységesebb baráti kötelékek feledtetik a zenei hiányosságokat,s az imént felsorolt gátlások is eltörpülnek. Így hát az éneklésre való buzdítás eszközeiként a gimnáziumi kórus fellépéseire való invitálás, egyéb iskolai rendezvényen elhangzó kórusművek meghallgatása nagyon fontos lehet.

A kórus szerepe a zenetanítás,a zenei példamutatás terén is kimagasló. Az osztálytársak, barátok részvétele, munkája jó irányba mozdíthat szándékokat, zenei útkereséseket azok számára is, akik addig talán zenével nem nagyon foglalkoztak, talán szüleik hibájából, figyelmetlenségéből adódóan nem tanultak sem hangszeren, sem pedig nem vettek részt még olyan hangversenyen,amely ösztönözte volna zenei érdeklődésüket. A zenei alapműveltség hiánya – beleértve itt az adott énekes kultúránk szövegi részét is – fokozottan kezelendő a középiskolás évek során. A közös éneklés élményét még nem ismerő diákok számára is új utakat mutatva fejleszthetjük ki bennük a zene szeretetének, ismeretének különös világát, hiszen későbbi felelősségvállaló, szülői szerepükben is hasznát vehetik ennek.

Az éneklés mellett a hangszeres területen is kiemelt figyelemmel, különös körültekintéssel járhatunk el, hiszen a klasszikus zene tisztaságát, eredetiségét a mai zenei környezetben nem lehet eleget hangsúlyozni. A médiák otthonokba varázsolt megkeresései, a különböző internetes elérhetőségek mind-mind az élő hangversenyektől való - átmenetileg talán kényelmesebb – távolmaradást hangsúlyozzák, a tökéletesebbnél tökéletesebb hangrendszerek csak látszólag adnak felülmúlhatatlan zenei élményt. Az adott hangversenyterem akusztikáját meg sem közelítő hangélmény pedig egyenesen félrevezeti tanuló ifjúságunkat, ezért fontos a komolyzenei programok ismertetése, a koncertek közös látogatása, nem utolsósorban ennek közösségformáló ereje, mely ugyanúgy visszahat ének-zene óráink hangulatára, az ott kifejtett együttes munkára is.

Az órákon túl az iskolai programokba tudatosan beépített koncertek is fontosak lehetnek mindennapjaink helyszínén, abban az oktatási intézményben, ahol rendszeresen tevékenykedünk. Nagyon sok népzenei produkció, közös táncház, zenés színházi darabok megjelenítése, meghívása iskolánkba, valamint megfelelő létszámú, erre alkalmas tanítvány esetén ezek önálló színpadra állítása nagyon komoly, a közös munkában edződő közösséget, életre szóló élményt is nyújthat tanítványaink számára. Nem elhanyagolható az a tény, hogy diákjaink önálló, közös munkája hangsúlyozott visszajelzés lehet a szülők, a hozzátartozók, egész társadalmi környezetünk számára az iskolában folyó zenei munkáról, hasznos tevékenységről.

A kulcskompetenciákra épülő kiemelt fejlesztési feladatok a

MOZGÓKÉP ÉS MÉDIASMERET

tantárgy keretében

Budapest, 2008. május 6.

Összeállította: ...............................................................

Szabados Péter

Ellenőrizte: ...............................................................

Papp László

munkaközösség vezető

A módosított Nemzeti Alaptantervben (2007) kiemelt szerepük van a kulcskompetenciáknak.

A fejlesztési területek, melyek minden kompetencia részét képzik a következők:

1. kritikus gondolkodás

2. kreativitás

3. kezdeményezőképesség

4. problémamegoldás

5. kockázatértékelés

6. döntéshozatal

7. érzelmek kezelése

A mozgókép és médiaismeret tantárgy a fent felsorolt összetevőkhöz szorosan kapcsolódik azzal a szándékkal, hogy a médiaszöveg értést megkönnyítse. Médiaszövegen a tömegkommunikációs folyamatba bekerülő valamennyi produktumot értjük, mely egyre inkább megszabja a közbeszéd tárgyát, kijelölve, hogy miről folyjon a társadalmi diskurzus.

Kritikus gondolkodás

Azt, hogy milyen mértékben szólunk bele a demokrácia vérkeringésébe nagyrészt azon múlik, mit értünk meg a különböző médiumokon keresztül felénk áramló információkból. Ahhoz, hogy aktív állampolgárok lehessünk, el kell tudnunk igazodni az audiovizuális információk sűrűjében, vagy ahogy Karinthy Frigyes 1926 –ban már megfogalmazta: „… minden másképpen van, mint ahogy tudni véljük.”, tehát a média üzeneteivel szemben támasztott egészséges kételyt szeretnénk elhinteni a diákok tudatában.

Kreativitás

A mozgókép és médiaismeret tantárgy gyakorlati oldala ugyanolyan súllyal van jelen az oktatásban, mint az elméleti háttér. A diákok először az írott sajtó különféle oldalaival (lapszemle, sajtófotó), majd az elektronikus média főbb ágazataival (rádió, televízió) ismerkednek meg a gyakorlatban. A tanár által javasolt vagy „hozott” témát dolgoznak ki, rendszeresen készítenek rádió-, ifjúsági televíziós magazin műsorokat, melyet az adásba kerülés előtt részletesen a szaktanárral elemeznek. Az önkifejezés életük részévé válik. A kész médiaszöveget legtöbbször a diáktársakkal közösen elemzik, mely nagyban segíti a kommunikációs készséget, ráadásul minden alkotás valahol egy személyes vallomás is. A feldolgozás milyensége sokat elárul a készítőnek saját magáról is, ily módon erősítve az önismeretét, énképét.

Kezdeményezőképesség – felkészülés a felnőtt lét szerepeire

Továbbra is a tantárgy gyakorlati részénél maradva, egy-egy interjú, riport elkészítése megkíván bizonyos fokú talpraesettséget. Ezek a helyzetek – bár a diákok ezt nem sejtik – már a felnőtt világ helyzeteit szimulálják: fontos, hogyha végig kell vinnünk egy projektet, megfelelően tudjuk kifejezni magunkat, legyen elég bátorságunk ahhoz, hogy verbálisan felvállaljuk, amit akarunk. Ennek alapvető kritériuma a megfelelő tervezés, szervezés.

Problémamegoldás, kockázatértékelés, döntéshozatal

Itt érhető tetten, hogy mennyire átfedik egymást a különféle kompetencia területek. Mindhárom elem fontos részét képezi a tantárgynak. Ahhoz, hogy a diákok gyakorlati munkájukban tudatosan kezeljék a mozgókép kifejezőeszközeit (pl.vágás, kameramozgás, elbeszélő szerkezet), ismerniük kell a főbb filmes stílusokat, műfajokat, azok jellegzetes vonásait, egymásra hatását. Itt találkozik a tantárgy elmélete és gyakorlata. A fent megnevezett három szegmenssel egy „média iparos” (vagy ha úgy tetszik szakmunkás) nap mint nap szembetalálkozik. A diákok egy – egy nagyobb feladat után munkanaplót írnak, ami egyfajta önreflexiója saját munkájuknak, az eredeti elgondolás mikor merre miért változott meg. Ez sem más, mint az énképben és az önismeretben való egészséges eligazodás fejlesztése.

A fent megjelölt területek másfajta értelmezését sugallja a tantárgy azon célja, hogy a diákokat megismertesse a piaci alapon működő médiával, mely ma már elengedhetetlen ismeretanyag egy fogyasztói társadalomban felnövő generációnak. A megszerzett ismeretek hozzásegítik a diákokat egy környezettudatos szemlélethez, mely a fenntartható fejlődés egyik kulcsa.

Érzelmek kezelése

A tantárgy egyik nagyon fontos oldalága iskolánkban az a filmtörténeti kurzus, mely a 10. évfolyam órarenden kívüli „kötelező szakköre”. Első félévben egy filmtörténeti „gyorstalpaló” keretében megismerkednek a főbb stílusokkal, műfajokkal, alapvető mozgóképi kifejezőeszközökkel, majd a második félévben ők maguk hoznak olyan filmeket, amik valamilyen módon közel állnak hozzájuk. Mindenki a saját filmjét ajánlja a többieknek, majd a legvégén a szaktanár egészíti ki néhány lényeges információval.

Maga a bevezető fejleszti a kommunikációs készséget, ugyanakkor kis segítséggel azt is meg tudják fogalmazni, hogy miért tetszett a választott film, mitől volt ilyen vagy olyan, hogyan érte el azt a konkrét érzelmi hatást. A kedvenc film bemutatása valahol egy lelki kitárulkozás is a többiek előtt, vagyis nagyban segíti az érzelmek kezelését.

A fent felsorolt területek természetesen kisebb-nagyobb arányban egymásba fonódnak.

A mozgókép és médiaismeret tantárgynak elsődleges célja iskolánkban, hogy az innen kikerülő diákok ne habzsolják kritikátlanul a feléjük toluló médiaszövegeket és ne is nézzenek úgy a médiára, mint a fő gonoszra, mely folyamatosan mételyez bennünket. A 21- századi média nem más, mint a tömegdemokrácia „elektronikus folklór”-ja, amelynek ha az eszközrendszerét, eredetét megismerjük máris kiismerhető társsá válik.

A kulcskompetenciákra épülő kiemelt fejlesztési feladatok a

TESTNEVELÉS

tantárgy keretében

Budapest, 2008. május 6.

Összeállította: ...............................................................

Deák Ferenc

munkaközösség-vezető

Ellenőrizte: ...............................................................

Nagyné Vas Erika

testnevelő

A Nemzeti Alaptanterv alapelvei alapján gimnáziumunk helyi tantervében a következő területek, kulcskompetenciák fejlesztését tartjuk fontosnak a testnevelés és sport tantárgyban:

Anyanyelvi kommunikáció

Ezen a műveltségterületen elsősorban a sportszaknyelv megismerését és helyes használatát jelenti. A kétszintű érettségi bevezetése óta a megnövekedett számú közép- és emelt szintű testnevelés érettségi fokozottan igényli a sportszaknyelv ismeretét és használatát. A nevelés-oktatás folyamatában elsősorban a gyakorlati képzés során kell a diákokat megismertetni a megfelelő szaknyelvvel, melyet később az önálló gyakorlás és tanulás folyamán is magabiztosan tudnak használni. A testnevelés interdiszciplinális jellegéből adódóan ez jelenti az emberi test, a minket körülvevő természetes és mesterséges környezet, a különböző testgyakorlatok, a sportágak speciális nyelvezetének ismeretét, értelmezését és megfogalmazni tudó képességét is.

Természettudományos kompetencia

Ez a kompetenciaterület több ponton is nagy feladatot jelent az oktatás, nevelés területén.

Valamennyi mozgásforma, sportág eredményes végrehajtása, illetve űzése feltételezi az alapvető biológiai, anatómiai, élettani, egészségügyi, fizikai, biomechanikai ismereteket. Ezek megtanítása központi feladat kell hogy legyen az oktatási folyamatban.

A természetben űzhető sportágak (futás, úszás, természetjárás, téli sportok, stb.) szintén igénylik a természettudományos ismeretek minél alaposabb elsajátítását.

Napjaink technikai fejlettsége komoly műszaki műveltséget igényel a különböző sportágakban, feltételezve ezen műveltség gyakorlatias módon történő használatát is. Az iskolai testnevelésnek e területen is részt kell vállalni a képzésben (felszerelések, sportszerek, műszaki segédeszközök megismertetése).

A természettudományos kompetencia-napjainkban különösen- magában foglalja az etikai kérdések iránti érdeklődést is. A testnevelés és sport műveltségterületen ez a különböző teljesítményfokozó szerek hatásainak és következményeinek megismerését jelenti.

Digitális kompetencia

A testnevelés és sport tantárgy elméleti ismereteinek megszerzése során (mind a későbbi gyakorlati alkalmazás, mind az érettségire való felkészítés, felkészülés szolgálatában) nagyon fontos és megkerülhetetlen az információs társadalom technológiáinak (IST) magabiztos használata. Elsősorban az önálló információkeresést, - gyűjtést és –feldolgozást jelenti ez.

Hatékony, önálló tanulás

A testnevelés és sport tantárgy oktatási, nevelési folyamatában központi szerepet kell kapnia azon készség, képesség kialakításának, hogy a diákok önállóan is képesek legyenek mozgást tanulni, később gyakorolni, edzeni. A rendszeres és folyamatos testgyakorlás egy egész életen át tartó igényükké váljon.

Szociális kompetencia

A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét.

A testnevelés óra és a szakórán kívüli sporttevékenységek segítségével erősíteni kell a diákokban a személyes és szociális felelősséget, a nemek közötti különbségek, ugyanakkor egyenlőség felismerését. A különböző játékok, csapatsportok, egyéni és csapatversenyek mint eszközök segítségével az egyén tájékozódása magabiztosabb lesz a szűkebb és tágabb környezetében.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

Játékos mozgásformák valamint a folyamatos versenyeztetés segítségével olyan készségeket, képességeket fejlesztünk az iskolai és iskolán kívüli sporttevékenységekkel, melyek tudást, kreativitást, az újításra való beállítódást és adott esetben a kockázatvállalást jelentenek a diákok számára.

Esztétikai, művészeti tudatosság és kifejezőképesség

A testnevelés és sport tantárgyban az esztétikum elsősorban az esztétikus test, a szép, bio-mechanikailag helyes testtartás kialakítása és fenntartása formájában jelentkezik. Ebben a gimnasztika, a sporttorna jelent eszközt a testnevelő számára.

Az érettségire való felkészülésben a művészetek és sport történelem során kialakult kapcsolatának megismerése az esztétikai érzék fejlesztésének irányában hat.

A kulcskompetenciákra épülő kiemelt fejlesztési feladatok az

OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKÁBAN

Budapest, 2008. május 6.

Összeállította: ...............................................................

Menyhárt Krisztina

munkaközösség-vezető

Ellenőrizte:…………………………………………….

Szendrei Péter

igazgatóhelyettes

Kulcskompetenciák az osztályfőnöki órák tematikájában

Az osztályfőnök feladata az osztályban folyó oktató-nevelő munka összehangolása, a kulcskompetenciák használatának gyakoroltatása lehetőleg valós élethelyzetekben, a problémák megoldásában. Ezért valamennyi kulcskompetencia fejlesztése része az osztályfőnök nevelő munkájának.

Az osztályba járó diákoknak az egymással és a tanáraikkal való interakcióikban fejlődik anyanyelvi kompetenciájuk. Megtanulják, hogy a különböző szituációkban úgy fejezzék ki gondolataikat, érzéseiket, véleményüket - szóban és írásban-, hogy az a helyzet által megkövetelt legcélravezetőbb nyelvi megoldás legyen. Törekednünk kell arra, hogy a helyes nyelvhasználatot az iskolán kívül a szabadidős tevékenységekben is a megtanultak szerint alkalmazzák.

Az iskola alapfeladata a tanulás tanítása, ami magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlesztését. Az érdeklődés felkeltését, a tananyag elsajátításával, szerkezetével kapcsolatos útbaigazításokat elsősorban a tanár végzi, de az elsőéveseknek az iskolapszichológusok is segítenek a tanulás-módszertani foglalkozásokon. A könyvtár használatán kívül egyre nagyobb a szerepe az ismeretszerzésben a digitális kompetenciának, hiszen az internet korlátlan lehetőségeket kínál. Az osztályfőnök az iskolán kívüli tanulás megszervezésében vesz részt pl. múzeum-, kiállítás-, művészi előadás megtekintése.

A napi problémák megoldása során fejlődik szociális és állampolgári kompetenciájuk, ekkor gyakorolhatják a másikra figyelést, az empatikus viselkedést, a hatékony érdekérvényesítést, vagy ha kell a kompromisszumra való képességet. Az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak ismeretén alapul a problémák demokratikus megoldása. Közben fejlődik önismeretük, magabiztosságuk, konfliktus- és stresszkezelésük, a sokféleséget pedig egyre inkább elfogadják.

Az osztály életében adódó, a közösen kitűzött célok elérése érdekében vállalt különböző feladatok (osztálypénz kezelése, ebédfelelősség, diák önkormányzati munka, kirándulásszervezés, a társak korrepetálása stb. ) erősítik a matematikai, a digitális, a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetenciáikat.

A többnapos kirándulásokra fölkészülnek az adott térség történelmi, építészeti, természeti értékeiből, ezzel is fejlődik hon- és népismeretük, esztétikai és művészeti tudatosságuk és az önálló tanulás képessége. E célokat szolgálják még a színházi előadások, aktuális kiállítások, koncertek.

A kirándulások adják a legjobb esélyt ahhoz is, hogy az iskolán kívül hozzájáruljunk a természettudományos kompetencia fejlesztéséhez. E kompetencia magában foglalja az ismeretek sokaságának felhasználásával a következtetések levonását, az emberi tevékenység okozta változások megértését és a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget lokálisan és globálisan egyaránt. A környezettudatosságra nevelés szorosan ide kapcsolható, aminek során környezetmegóvó, az élő természet fennmaradását eredményező, kreatív és aktívan cselekvő magatartásformát alakítunk ki diákjainkban.

Iskolánkban már hagyomány, hogy külföldi diákcseréken vehetnek részt a diákok, amiknek során óhatatlanul használniuk kell idegen nyelvi kompetenciájukat, méghozzá valós élethelyzetekben.

Ezek az élmények erősítik európai azonosságtudatukat, motiválják őket az egyetemes kultúra megismerésére, a nemzetközi kapcsolatok ápolására. Emellett informálódnak az emberiség globális problémáiról és az ezek kezelésére létrejött nemzetközi együttműködésekről. Nyitottá és megértővé válnak más kultúrák, életformák, vallások iránt, amiben az évente megrendezett UNESCO-műsorok is segítenek.

Évfolyamonként kiemelt fejlesztési terület a testi és lelki egészségre nevelés. Segítenünk kell azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a betegségek megelőzéséhez, a fiatalok egészséges életviteléhez vezetnek. Be kell láttatnunk: az egészség öröm és érték is egyben. Fejlesztenünk kell a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. A drogprevenciós órákon a megelőzésért küzdünk, hogy ki se alakuljanak a függőséghez vezető szokások. Foglalkozunk a szexuális kultúra és magatartás kérdésével, a felelős, örömteli párkapcsolatra neveléssel is.

Valamennyi évfolyam osztályfőnöki tantervében szerepel az etikai és gazdasági nevelés, hiszen ezen kompetenciák nélkül nem képzelhető el sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Tudatos fogyasztókká kell váljanak, a rendelkezésükre álló erőforrásokkal – akár a pénzzel is -, tudniuk kell bánni és mérlegelniük kell a döntéseikkel járó kockázatokat.

A felnőttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció, ami a tanulók iskola- és pályaválasztását segíti elsősorban az önismeret fejlesztésével, valamint a legfontosabb foglalkozási ágak és a feléjük vezető utak, lehetőségek megismertetésével. Sokat segítenek ebben a” volt Lászlósok”, ma már mint szülők, vagy egyetemisták, főiskolások.

Elengedhetetlen, hogy tanulóink ismerjék népünk kulturális örökségének nagy múltú értékeit, kiemelkedő magyar személyiségeket; gyakorolják azokat a tevékenységeket, melyek lakóhelyük, hazájuk megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. A hon- és népismereti nevelésre az ünnepeinkről történő megemlékezések és a kirándulások (városok, falvak, skanzenek) nyújtanak lehetőséget.

Összegezve: az osztályfőnökök által koordinált nevelőmunka valamennyi kulcskompetenciát fejleszti összhangban az iskolai élet összes színterével, a tanórai és órán kívüli foglalkozások köreivel - az életkori sajátosságok figyelembe vételével.

[1] Lengyel nyelvet középiskolában alig tanítanak az országban, ez iskolánk egyik különlegessége, amit a lengyel állam is elismer.

[2] A zárójelben az öt éves képzésekhez tartozó adat szerepel

[3] Az F/2 csoport az emelt szintű mozgókép és médiaismeret tantárgy helyi tanterve szerint

[4] Emelt szintű érettségire felkészítő oktatás (fakultáció) esetén az emelt szintű követelmények szerint kell osztályozó vizsgát tenni. A két tanítási nyelvű tagozaton, amennyiben középszintű előrehozott érettségire jelentkezik a tanuló, a tantárgy középszintű követelményei szerint kell olasz nyelven osztályozó vizsgát tenni.

[5] A részegységek lehetnek témák témazárókkal, gyakorlati és projekt feladatok.

[6] A 10. évfolyamtól kezdve, kivéve a végzős évfolyamot, minden évfolyamon ún. évközi vizsgákat szervezünk. E vizsgák tantárgyi eredménye az év végi osztályzatot legfeljebb ± 1 jeggyel módosíthatja. A vizsgák pontos rendjét az iskola éves munkatervében határozzuk meg.

[7] Ahol a képzés öt éves, ott a 11-12. évfolyamon tartunk évközi vizsgát.

[8] Az E és az F osztályokra kifutó rendszerben érvényes

[9] Az utolsó három tanköteles tanulóra nem alkalmazható

[10] Kárpáti Andrea (2007 november): Informatikai „kereszttanterv” a számítógéppel segített tanítás és tanulás új paradigmája. www.isze.hu

[11] Kárpáti Andrea-Ollé János (2007): Tanárok informatikai képességeinek és pedagógiai stratégiának integrált fejlesztése Iskolakultúra 4. szám