|
A Szent
László Gimnázium |
|
Szervezeti
és Működési Szabályzata |
Tartalom
A
szervezeti és működési szabályzat hatálya
Szervezeti
felépítés és irányítás
A
szülői szervezet, az iskolaszék és a DÖK
A
vezetők, az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat közötti
kapcsolattartás formái
A
közalkalmazottak munkarendje
Külső
kapcsolatrendszer formája és módja
Az
intézmény gazdasági szervezetének felépítése, működése
A Budapest Főváros
X. kerület Kőbányai Önkormányzat Szent László Gimnázium Szervezeti és
Működési Szabályzatát (a továbbiakban SZMSZ) a Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai
Önkormányzat Képviselő-testülete hagyja jóvá. A gimnázium igazgatójának
előterjesztése alapján az SZMSZ tervezetét a nevelőtestület elfogadja, az
iskolaszék és a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. Az SZMSZ a
fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól.
A SZMSZ határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti
felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a belső és külső
kapcsolatok rendszerét.
Az intézmény tevékenységét meghatározó főbb
jogszabályok
az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról
az 1990. évi LXV. Törvény a helyi önkormányzatokról
249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet
a többször módosított 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet
az 1992. évi XXII. tv.: A munka törvénykönyve
az 1992. évi XXXIII. tv.: Kjt.
a 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet: A Kjt. végrehajtása közoktatási
intézményekben
a 3/2002. (II.15.) OM rendelet: A közoktatás minőségbiztosításáról
és minőségfejlesztéséről.
a
292/2009. (XII.19.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről
Az SZMSZ valamint az intézmény többi alapdokumentuma (3.1.)
megismerhető az alábbiak szerint:
az iskolai könyvtárban a könyvtári nyitva tartás idejében;
az igazgató valamint az igazgatóhelyettesek fogadóóráin;
az igazgatónál, előzetesen egyeztetett időpontban;
a gimnázium titkárságán, munkaidőben;
a gimnázium belső számítógépes hálózatán;
a *-gal jelölt dokumentumok elérhetőek a gimnázium
számítógépes honlapján is.
Az SZMSZ, a pedagógiai és nevelési program, a házirend
részleteivel kapcsolatban tájékoztatás kérhető az igazgatótól, személyesen
(fogadóóráján) vagy e-mailben (sarkpet@szlgbp.sulinet.hu
címen).
Az SZMSZ személyi hatálya a mellékletét képező belső
szabályzatokkal együtt az iskola valamennyi dolgozójára és tanulójára kiterjed.
Az SZMSZ tárgyi hatálya az intézmény működési területére terjed
ki.
Elnevezése: Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai
Önkormányzat Szent László Gimnázium
(rövid név: Szent
László Gimnázium)
Címe: 1102 Budapest, Kőrösi Csoma Sándor út 28-34.
Székhelye: megegyezik a gimnázium címével
Típusa: gimnázium
OM azonosítója: 035236
Az intézménybe felvehető tanulók maximális létszámát,
valamint az iskolai évfolyamok, osztályok számát a képviselő-testület az
intézmény hatályos alapító okiratában határozza meg.
Az intézményben dolgozó közalkalmazottak létszáma: a felügyeleti
szerv által jóváhagyott és érvényben lévő rendelete szerint.
Pedagógusok létszáma: a felügyeleti szerv által jóváhagyott
és érvényben lévő rendelete szerint.
Az intézmény önálló
jogi személy, gazdálkodása megszervezésére tekintettel önállóan működő és gazdálkodó – az előirányzatok felhasználási
módja szerint teljes jogkörrel rendelkező – költségvetési szerv.
BUDAPEST FŐVÁROS X. KERÜLET KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT
1102 Budapest, Szent László tér 29.
BUDAPEST FŐVÁROS X. KERÜLET KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT
KÉPVISELŐ-TESTÜLETE
Budapest, Szent
László tér 29.
száma: K/5230/2008/II.
kelte: 2009. október 1.
Középiskolai nevelés és oktatás, melynek keretében – a
tanulók érdeklődéséhez, tehetségéhez igazodóan – felkészít az érettségi
vizsgára és a felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére, valamint a
társadalomba való beilleszkedésre.
A gimnázium vállalkozási tevékenysége nulla százalék.
Az intézmény
fenntartási és működési költségeit a naptári évre összeállított és a fenntartó
által jóváhagyott költségvetésben irányozza elő.
Az alapfeladatok
ellátásához szükséges pénzeszközökről a fenntartó gondoskodik.
|
A feladatmutatók megnevezése és köre: |
nappali és esti rendszerű, az általános műveltséget
megalapozó iskolai oktatás, intézményi vagyon működtetése, iskolai, intézményi étkeztetés |
az iskola tanulói és tanulócsoportjai; az iskola tanulói, dolgozói; az étkezést igénybe vevő tanulók és dolgozók; az
élelmezési napok száma |
|
Az intézmény számlaszáma: |
11784009 – 15510141 |
OTP, 1054 Budapest, Báthory u. 9. |
|
Adóigazolási szám: |
15810141-2-42 |
|
|
KSH: |
510141 802132 201 |
|
|
Az intézmény az általános forgalmi adónak: |
alanya |
|
A bélyegzők
használatának joga elsősorban az aláírási joghoz kapcsolódik:
-
a (2) bélyegzőt az igazgató és a
nappali tagozat három igazgatóhelyettese, valamint a
a gazdasági vezető
használhatja;
a (3) bélyegzőt a
felnőttoktatási tagozat igazgatóhelyettese használhatja;
az (1) bélyegző
használatára az iskola pedagógusai és adminisztratív dolgozói – munkaköri
feladataiknak megfelelően – jogosultak.
(TEAOR szerint,
illetve az államháztartási szakágazati besorolás és szakfeladat száma szerint):
Szakágazat: 853100 általános középfokú oktatás
TEÁOR 85.31
Szakfeladatok
Alap szakfeladatok:
85311 Gimnáziumi
oktatás 9-12/13. évfolyamon
853111 Nappali
rendszerű gimnáziumi oktatás
853112 SNI
tanulók nappali rendszerű gimnáziumi
oktatása (gyógytestnevelés)
853113 Kéttannyelvű
oktatás
853114 Gimnáziumi
felnőttoktatás
Az intézmény további szakfeladatai:
8901 Esélyegyenlőség
és egyenlő bánásmód megvalósulását célzó tevékenység
89011 Esélyegyenlőség
elősegítését és az egyenlő bánásmód megvalósulását célzó tevékenységek és
programok
890111 Esélyegyenlőség
elősegítését célzó általános, komplex tevékenységek és programok
890112 Az
egyenlő bánásmód megvalósulását célzó általános tevékenységek és programok
890115 Speciális
tehetséggondozó programok hátrányos helyzetű fiatalok részére
931204 Iskolai,
diáksport-tevékenység és támogatása
562917 Munkahelyi
érkeztetés
562913 Iskolai
intézményi étkeztetés
Az alaptevékenységhez kapcsolódó kisegítő és kiegészítő
tevékenység:
812100 Általános
épülettakarítás
813000 Zöld terület
kezelése
682002 Nem
lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése (iskolai büfé)
811000 Építmény
üzemeltetése
Nappali tagozat
4 évfolyamos gimnáziumi képzés
(évfolyamonként két osztályban[1])
5 évfolyamos (nyelvi előkészítő
osztállyal kiegészített) gimnáziumi képzés, évfolyamonként két osztályban
Két tanítási nyelvű tagozat
évfolyamonként egy osztályban 5
évfolyamos magyar-olasz két tanítási nyelvű képzés
Felnőttoktatási tagozat
esti rendszerű gimnázium
Az intézmény egyéb feladatai:
iskolai könyvtárat működtet,
melynek szolgáltatásait a tanulók és az intézmény dolgozói minden munkanapon
igénybe vehetik.
biztosítja a mindennapos
testedzés lehetőségét.
megszervezi a hátrányos helyzetű
tanulók felzárkóztató foglalkozását.
gyógytestnevelést biztosít.
az intézményben dolgozók és
tanulók részére étkezést biztosít.
működteti az intézményi vagyont.
A gimnázium tagja az UNESCO társult
iskolák szervezetének.
Az intézmény a Vöröskereszt bázis
iskolája.
Az intézmény az ELTE
gyakorlóhelye.
Az alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenysége:
Helyiségek bérbeadása.
hosszú bélyegzője (1):
nappali tagozat nagy körbélyegzője (2):
felnőttoktatási tagozat nagy körbélyegzője (3):
A gimnázium törvényes működését az alábbi – a hatályos
jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg:
alapító okirat
SZMSZ
pedagógiai program*
minőségirányítási program
gazdasági szervezet ügyrendje
házirend*
éves munkaterv (benne: a tanév
fontosabb eseményei*)
közalkalmazotti szabályzat
kollektív szerződés
Az intézmény egy tanévre szóló
helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg, a tanévnyitó
értekezleten. Az éves munkaterv elfogadásakor egyetértési jogot gyakorol a
diákönkormányzat és az iskolaszék.
A munkaterv melléklete tartalmazza:
a tanév fontosabb eseményeinek,
tevékenységeinek megnevezését;
az események dátumát, az
elvégzendő feladatok határidejét;
a felelősök megnevezését.
Tanügyigazgatási dokumentum,
amelyben rögzítésre kerülnek
az óraterv alapján tartandó
tantárgyak, foglalkozások;
a tanulócsoportok és a
csoportbontások;
név szerint, az alkalmazott
pedagógusok és feladataik;
mindezek intézményi szintű
összesítése.
A kötelező óraszámba beszámítható
feladatok összegzésével meg kell, hogy feleljen a fenntartó által engedélyezett
időráfordításnak, meghatározva ezzel a pedagógus álláshelyek számát.
Az órarend a tantárgyfelosztás
alapján előírja a pedagógusok és a diákok heti kötelező időbeosztását. Az
órarend készítésénél törekedni kell a tanulók napi változatos tanóra
összeállítására és heti egyenletes terhelésére, valamint a pedagógusok
beoszthatóságára, egyenletes terhelésére.
Tömbösített tanórák esetén
ugyanannak a tantárgynak az órái egymás utáni két nap oly módon kerülnek az
órarendbe, hogy egyik nap legalább kettő, másik nap legalább három tanóra
kövesse egymást.
Rendkívüli órarend szerint
folyhat a tanítás – az éves munkatervben rögzített módon – témahét, tömbösítés,
tanórai keretek közé nem szorítható projekt, ünnepségek és megemlékezések, évközi
vizsgák vagy egyéb, az iskolai élettel összefüggő esemény illetve tevékenység
céljából.
A heti órarendet terembeosztás
egészíti ki, ami kijelöli a tanítási órák, foglalkozások pontos helyszínét.
Az ügyeleti rend célja a
biztonságos intézményi környezet és az egészségvédelem megvalósítása. A diákok
− életkoruktól függő mértékben − korlátozottan felelősek
cselekedeteikért, csökkent belátásúak. A felügyeleti beosztás az órarendhez és
a pedagógusok épületen belüli munkahelyéhez igazodik. Elkészítésének elveit a
közalkalmazotti tanács és az iskolavezetés együttesen határozza meg.
Az intézmény szervezeti felépítését és vezetési rendjét az
SZMSZ 1. sz. melléklete tartalmazza.
A gimnázium egyszemélyi felelős vezetője: az igazgató. Az
igazgató az intézményt teljes felelősséggel vezeti és képviseli. Döntési jogköre
a jogszabályi keretek közötti.
az általános igazgatóhelyettes
a nevelési igazgatóhelyettes
a felnőttoktatási tagozatvezető (igazgatóhelyettes)
két tanítási nyelvű tagozat
vezetője (igazgatóhelyettes)
a gazdasági vezető – igazgatóhelyettes
között, ami viszont a felelősségét nem érinti.
Jogállásukat tekintve az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a
tagozatvezető és a gazdasági vezető magasabb
vezető beosztású dolgozók.
A vezetők közti feladatmegosztás a mindenkor érvényes
munkaköri leírásokban rögzítésre kerül.
Az igazgató kizárólagos jogkörében gyakorolja az intézmény
dolgozói feletti munkáltatói jogkört, valamint a kötelezettségvállalási jogkört.
Hatásköréből átruházza a gazdasági vezetőre a munka- és
tűzvédelmi feladatok közvetlen irányítását és ellenőrzését, a felnőttoktatási
tagozat vezetőjére az iskola képviseletét a felnőttoktatással kapcsolatos
ügyekben.
felelős az intézmény személy- és
munkaügyi döntés előkészítő feladatainak, és a kapcsolódó nyilvántartások
vezetésének ellátásáért;
felelős a tantárgyfelosztás elkészítéséért,
szervezi fakultatív, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokat;
koordinálja a hozzá tartozó
munkaközösségek tevékenységét;
felelős a túlóra összesítés
elkészítéséért a pedagógusok által leadott munkaidő elszámolás alapján;
felelős az adatszolgáltatási
kötelezettségek teljesítéséről;
felelős az érettségi vizsgák
megszervezéséért, intézi a negyedikesek továbbtanulási ügyeit;
felelős az intézményi
minőségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenység felügyeletért, koordinálásáért.
felelős a tanulók jogainak
maradéktalan érvényesítéséért;
felelős a diákok szociális
ügyeinek intézéséért;
felelős a kapcsolattartásért
a
diákönkormányzat képviselőivel;
a Szent
Lászlós Öregdiákok Baráti Körével;
képviseli az igazgatót a Szent
László Gimnázium DSE vezetésében;
felelős a diákönkormányzat
működési feltételeinek biztosításáért;
koordinálja a hozzá tartozó
munkaközösségek tevékenységét valamint az iskolai rendezvényeket;
felelős a beiskolázás, különösen
a nyolcadikosok felvételi vizsgáinak és az évközi vizsgáknak a
megszervezéséért;
felelős a kapcsolattartásért a
határon túli testvériskolákkal;
felelős az évkönyv, az iskolai
értesítő szerkesztéséért, kiadásáért, .
felelősen irányítja a
felnőttoktatási tagozat működését az éves munkaterv alapján;
részt vesz a gimnázium
tantárgyfelosztásának elkészítésében;
felelős a tagozaton az évközi és
év végi vizsgák, valamint az érettségi vizsgák megszervezéséért, lebonyolításáért;
felelős a felnőttoktatási
tagozaton a tankönyvrendelésért.
irányítja a magyar-olasz két
tanítási nyelvű tagozat működését;
felügyeli az idegen nyelvi
munkaközösségek munkáját, a munkaközösségbe nem szerveződő idegen nyelvek
oktatását – a tantárgygondozók segítségével;
felelős az emelt szintű érettségi
vizsgák megszervezéséért;
felelős az egyetemi tanítási
gyakorlat megszervezéséért, kapcsolatot tart a felsőoktatási intézményekkel;
intézi a második nyelvi csoportok
megszervezésével kapcsolatos ügyeket;
felelős a tankönyvrendelésért,
megszervezi a nappali tagozatos tanulók tankönyvellátását.
A gazdasági vezető
irányítja a gazdasági, és a technikai munkakörökben foglalkoztatottak munkáját.
Felelős:
a tervezéssel;
az előirányzatok
felhasználásával, az előirányzat módosításával;
az üzemeltetéssel, fenntartással,
működtetéssel;
a beruházással, a
vagyonhasználattal, a vagyonhasznosítással;
a beszámolási kötelezettséggel,
az adatszolgáltatással;
a munka- és tűzvédelmi, valamint
az ÁNTSZ előírások megtartásával kapcsolatos feladatok ellátásáért.
Részletesen „Az intézmény gazdasági szervezetének
felépítése, működése” fejezetben
A 2007. évi CLII. tv. III-V. szakasza szerint azoknak a
vezető beosztású közalkalmazottaknak, akik a pénzügyi folyamatok
lebonyolításában részt vesznek, kétévente vagyonnyilatkozatot kell tenniük.
Abban az esetben, ha az intézmény közbeszerzésben vesz részt, évente kötelező a
vagyonnyilatkozat-tétel.
Az intézményben az alábbi munkakörökben dolgozókra kötelező:
az igazgató
az általános igazgatóhelyettes
a gazdasági vezető
a számviteli csoportvezető
Az intézményben – nem munkajogi értelemben – vezetőnek
minősülnek:
az igazgató,
az igazgatóhelyettesek,
a tagozatvezető,
a gazdasági vezető,
az igazgatótanács tagjai,
a közalkalmazotti tanács vezetője,
a diákönkormányzatot segítő tanár.
Az intézmény szűkebb iskolavezetősége:
-
igazgató
-
igazgatóhelyettesek
-
a két tagozatvezető
-
gazdasági vezető
Az igazgatótanács az intézmény vezető testülete;
Az igazgatótanács tagjai a szekciók vezetői. Az
igazgatótanács javaslataival, véleményével segíti az operatív irányítást,
közreműködik a közép- és hosszú távú tervezésben.
Az igazgató, az igazgatóhelyettesek, az igazgatótanács
tagjai, a diákönkormányzatot segítő tanár és a közalkalmazotti tanács vezetője
hetente üléseznek, meghatározott időben. Üléseire — a napirendtől függően —
meghívható a diákönkormányzat elnöke és az iskolában működő érdekképviseleti és
szakmai szervek képviselői.
A szűkebb iskolavezetés tagjai naponta kölcsönösen
tájékoztatják egymást a végzett munkáról és feladatokról, hetente egyszer ülést
tartanak.
A szakmai vezetőség (kibővített iskolavezetés) véleményező,
javaslattevő és döntés-előkészítő testület.
A nappali tagozat szakmai vezetőségének tagjai:
az igazgató,
az igazgatóhelyettesek,
a két tanítási nyelvű tagozat
vezetője, igazgatóhelyettes
az igazgatótanács tagjai,
a diákönkormányzatot segítő tanár
a közalkalmazotti tanács elnöke
a munkaközösség-vezetők.
A felnőttoktatási tagozat szakmai vezetőségének tagjai:
a tagozatvezető,
igazgatóhelyettes
a munkaközösség-vezetők.
A szakmai vezetőségek évente legalább három alkalommal
üléseznek, az igazgató által meghatározott munkaprogram szerint:
—
a tanév megkezdése előtt;
—
a félévi értekezlet előtt;
—
a szorgalmi időszak végén.
Üléseit, amelyre a napirendtől függően meghívhatók a
diákönkormányzat elnöke és az iskolában működő érdekképviseleti szervek
képviselői, nappali tagozatnál az igazgató, a felnőttoktatási tagozatnál a
tagozatvezető hívja össze.
A szakmai vezetőség – az igazgató előterjesztése alapján –
javaslatot tesz az éves munkatervre, amit a tantestület a tanévnyitó
értekezleten fogad el. Javaslatokat tesz az intézmény gazdálkodására,
működésére vonatkozóan. Megtárgyalja, véleményezi az igazgatói
előterjesztéseket, beszámolókat.
Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel helyettesíti az
általános igazgatóhelyettes. Az igazgató tartós távolléte[2]
esetén a vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad
felhatalmazást.
A vezetők akadályoztatása esetén a helyettesítés sorrendje a
következő:
az általános igazgatóhelyettes;
a nevelési igazgatóhelyettes;
a két tanítási nyelvű tagozat
vezetője, igazgatóhelyettes;
a felnőttoktatási tagozat
vezetője, igazgatóhelyettes;
az osztályfőnöki munkaközösség
vezetője;
megbízott pedagógus;
A felnőttoktatási tagozat vezetőjét távollétében a
felnőttoktatási tagozat humán munkaközösségének vezetője helyettesíti.
A közalkalmazottak
munkavégzésével kapcsolatos kötelességeket és jogokat a Közalkalmazotti törvény
(Kjt.), a Munka törvénykönyve (Mtv.) és a közoktatási törvény (Ktv.)
szabályozza. Az oktató-nevelő munkát végző pedagógusok mellett az iskola további
szervezeti egységeinek dolgozói az oktató-nevelő munkát közvetlenül vagy
közvetve segítik.
Az alkalmazotti
közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi,
javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg.
Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel jogviszonyban
álló közalkalmazottakat és közösségeiket. A döntést hozó személynek (közösségnek)
az írásban beadott javaslatra, véleményre írásban kell válaszolnia.
Az egyetértési jog az intézkedés
meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója csak olyan rendelkezést hozhat,
vagy intézkedést tehet, amellyel az egyetértésre jogosult személy vagy közösség
ténylegesen egyetért.
A döntési jog a rendelkező személy vagy
testület számára biztosított kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok
biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel
egy személyben, testületi jogkör esetén a testület az abszolút többség (50 % +
1 fő) alapján dönt. Döntést hozó testület kétharmados jelenlétnél
határozatképes.
A nevelőtestület a
gimnázium pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az iskola
legfőbb tanácskozó és határozathozó szerve.
A nevelőtestület
tagja a gimnázium valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja,
gazdasági vezetője, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő
felsőfokú végzettségű alkalmazottjai.
A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik:
-
a nevelési, illetve a pedagógiai program és
módosításának elfogadása;
-
a szervezeti és működési szabályzat és módosításának
elfogadása;
-
a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének
elkészítése;
-
a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó
elemzések; értékelések, beszámolók elfogadása;
-
a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus
kiválasztása;
-
a házirend elfogadása;
-
a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása;
-
a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók
osztályozóvizsgára bocsátása
-
az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési
programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása;
-
jogszabályban meghatározott más ügyek;
-
az IMIP elfogadása, módosítás elfogadása.
A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot
tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi
kérdésben.
A nevelőtestületnek döntési joga van az 1993.LXXIX. tv.57.§
(1)b) alapján az szmsz elfogadása, módosítás elfogadása, az 57.§ (3) alapján az
elfogadás megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset
benyújtásáról.
Ki kell kérni a
nevelőtestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes
pedagógusok külön megbízatásainak elosztása során, valamint az igazgatóhelyettesek
megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt.
A nevelőtestületi vélemény az igazgatóra nem kötelező
jellegű.
A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére és eldöntésére tagjaiból − meghatározott időre vagy
alkalmilag − bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek
gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre, az iskolaszékre vagy a
diákönkormányzatra.
Az egyes feladatok elvégzésére történő megbízást a gimnázium igazgatója
is megteheti.
A megbízott a rábízott feladatot legjobb tudása szerint köteles ellátni.
Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles –
a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az
ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár.
A nevelőtestület a szakmai munkaközösségekre ruházza a következő
feladatok ellátását:
-
a pedagógiai program helyi tantervének részbeni kidolgozása;
-
a taneszközök kiválasztása;
-
javaslattétel továbbképzésre, átképzésre;
-
javaslattétel a munkatervhez.
A nevelőtestület a tantárgyfelosztás véleményezésének
jogkörét a szakmai munkaközösségre ruházza át.
A nevelőtestület döntési jogkörét a tanulók fegyelmi
ügyeiben a fegyelmi bizottságra ruházza át. A fegyelmi bizottság tagjai:
-
a nevelőtestület választott képviselői, az érintett
tanulót, tanulókat tanító tanárok közül;
-
a diákönkormányzatot segítő pedagógus;
-
más pedagógus, akit az igazgató a fegyelmi bizottságba
delegál;
-
a diákönkormányzat képviselője.
A fegyelmi bizottság elnöke az igazgató, vagy az általa
kijelölt iskolavezetőségi tag.
A nevelőtestület a tanév
folyamán rendes és rendkívüli értekezleteket tart.
A nevelőtestület rendes értekezletei:
tanévnyitó értekezlet,
osztályozó értekezletek,
félévi értekezlet,
nevelési értekezletek,
tanévzáró értekezlet,
információs értekezletek.
A tanévnyitó értekezlet dönt az éves munkaterv
összeállításáról, illetve elfogadásáról.
A nevelőtestület értekezleteit az iskola munkatervében
meghatározott napirenddel és időponttal az iskola igazgatója hívja össze.
Az igazgató a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet
összehívásáról és a napirend kihirdetéséről legkésőbb az értekezlet időpontja
előtt egy héttel intézkedik.
A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának
nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása,
valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet tanítási időn kívül, a
kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni.
A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjának tárgyalására
meg kell hívni az egyetértési vagy véleményezési jogkört gyakorló iskolaszék,
illetőleg a véleményezési jogkört gyakorló szülői szervezet, valamint a
diákönkormányzat képviselőjét.
A nevelőtestület döntéseit általában nyílt szavazással hozza. Ha szavazategyenlőség
keletkezik, a határozatot az igazgató szavazata dönti el. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó
ügyeiben az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal.
Titkos szavazás
esetén a nevelőtestület tagjai közül szavazatszámláló bizottságot jelöl ki. A
nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A
határozatokat sorszámozni kell, és azokat nyilvántartásba kell venni.
A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét az iskolatitkár
vezeti. A jegyzőkönyvet az értekezletet követő három munkanapon belül kell
elkészíteni. A jegyzőkönyv hitelesítésére a nevelőtestület két nevelőtestületi
tagot választ. A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és a két
hitelesítő írja alá.
A szakmai
munkaközösség az azonos tantárgyat tanító pedagógusok, illetőleg az azonos
nevelési feladatot ellátó pedagógusok közössége. Szakmai munkaközösség
alakításáról, illetve megszüntetéséről az érintett pedagógusok döntenek. A
szakmai munkaközösségek felsorolását az éves munkaterv tartalmazza.
Módszertani kérdésekben segítséget ad az intézményben folyó
oktatáshoz.
Az IMIP keretén belül részt vesz a pedagógusok
értékelésében.
A szakmai munkaközösség dönt működési rendjéről és
munkaprogramjáról.
Dönt továbbá a továbbképzésekről (figyelembe véve az iskola
érdekeit és anyagi lehetőségeit), valamint az iskolai tanulmányi versenyek
programjáról.
A szakmai munkaközösség vezetőjét az igazgató bízza meg a
szakmai munkaközösség kezdeményezése alapján, öt éves időtartamra. A megbízás
többször meghosszabbítható.
Azon tantárgyak tanításának szakmai, módszertani
irányítását, amelyek tanárai nem szerveződnek szakmai munkaközösségbe, az
igazgató által megbízott tantárgygondozó végzi
A munkaközösség vezető jogait és kötelességeit munkaköri
leírás tartalmazza.
A szakmai munkaközösségek vezetői folyamatos kapcsolatot
tartanak fenn egymással.
A szakmai munkaközösség vezetője tesz javaslatot a
tantárgyfelosztásra.
Szakterületét érintően véleményezi a pedagógiai munka
eredményességét, javaslatot tesz továbbfejlesztésére.
Javaslatot tesz a munkaközösség tagjainak jutalmazására.
A szakmai munkaközösség véleményét – szakterületét érintően
– be kell szerezni
a pedagógiai program
elfogadásához illetve módosításához;
a taneszközök, tankönyvek,
segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásához;
a felvételi követelmények
meghatározásához;
az évközi vizsga részeinek és
feladatainak meghatározásához.
Azon pedagógusok esetében, akik nem szerveződnek
munkaközösségbe, értelemszerűen a megbízott tantárgygondozó tanár látja el a
feladatot.
A pedagógusok minden tanév első félévének végéig írásban
jelzik igényüket az általuk használni kívánt tankönyvekre. A szakmai
munkaközösségek véleményezik az egyes pedagógusok által kiválasztott
tankönyveket. A feladattal megbízott igazgatóhelyettes összeállítja a
tankönyvrendelést, és az iskolaszék számára véleményezésre előkészíti.
Az iskolában működő közalkalmazotti tanács saját működési
szabályzata szerint látja el jogszabályokban biztosított feladatait.
A kapcsolattartásért és a közalkalmazotti tanács működéséhez
szükséges feltételek biztosításáért az igazgató felelős.
Az intézményben működő érdekképviseleti szervezetekkel az
együttműködést az érdekképviseleti szervezetek és az iskola között fennálló
kollektív szerződés határozza meg. A kiemelkedő munkavégzésért járó
kereset-kiegészítés szabályozását a kollektív szerződés tartalmazza.
Az igazgató a dolgozók nagyobb csoportját érintő munkáltatói
intézkedésekről, illetve az iskola alapdokumentumainak módosításáról előzetesen
egyeztet az érdekképviseleti szervezetek helyi képviselőjével.
A közalkalmazotti tanácsnak, illetve az érdekképviseleti
szervezeteknek joga, hogy az iskola dolgozóit a tanári szobában elhelyezett
hirdetőtáblák útján vagy más módon tájékoztassa.
A nappali tagozat pedagógiai szervezeti egysége a szekció,
melyet a különböző évfolyamhoz tartozó, de azonos tantervű osztályok alkotnak.
A pedagógiai program szerint a nappali tagozat hat szekcióból[3]
áll.
„A” magyar-olasz két tanítási nyelvű
„B” emelt szintű – „speciális” – angol tantervű
„C” emelt szintű matematika és emelt szintű angol tantervű
„D” emelt szintű rajz és vizuális kultúra illetve emelt szintű német
tantervű
"E" emelt szintű természettudományi (biológia,
kémia) tantervű
"F emelt szintű informatika illetve emelt
szintű mozgókép és médiaismeret (tömegkommunikáció)
tantervű
A szekciónak tagja minden diák, aki a szekcióhoz tartózó
osztályba jár, az adott osztályok osztályfőnökei, és tagja minden pedagógus,
aki a szekcióhoz tartozó osztályok valamelyikében tanít.
A szekció vezetőjét az igazgató bízza meg. A szekció
vezetője képviseli a szekciót az igazgatótanácsban.
A szekció vezetősége a szekcióvezetőből és a szekcióhoz
tartozó osztályok osztályfőnökeiből áll.
A szekciónak javaslattételi és véleményezési joga van
-
a szekció ügyeit érintő kérdésekben;
-
a szekció helyi tantervének kidolgozásakor.
A szekció vezetősége tesz javaslatot a felvételi
követelmények meghatározására, a felvételi bizottság összetételére. A felvételi
bizottság tesz javaslatot a felvételre.
A szekció vezetősége dönt azoknak a pénzeknek a
felhasználásáról, melyeket a szekció számára szereztek.
A szekcióhoz tartozó osztályok osztályfőnökeinek megbízására
a szekcióvezető tesz javaslatot, az osztályfőnöki munkaközösség vezetője
véleményének meghallgatása után.
A szekció értekezleteit a szekcióvezető hívja össze.
A szekció értekezletein kötelező a részvétel a szekció
vezetőségén kívül minden tanárnak, akit a szekcióvezető meghív.
A szülők jogai különösen:
megismerni a nevelési és
pedagógiai programot és a házirendet;
tájékoztatáshoz való jog;
a részvételhez való jog;
a feltett kérdésre érdemi
válaszhoz való jog.
Az iskolában a szülők törvényben meghatározott jogaik
érvényesítése és kötelezettségeik teljesítése érdekében szervezetet hoznak
létre.
A szülői szervezet iskolai szintű képviselőjével a nevelési
igazgatóhelyettes tart kapcsolatot.
A szülői szervezet képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet
− véleményezéssel érintett − napirendi pontjainak tárgyalásához meg
kell hívni.
A Ktv. vonatkozó bekezdésében biztosított felhatalmazás
alapján a jelen SZMSZ a szülői szervezet részére az alábbi véleményezési
jogkört biztosítja:
a működési szabályzat szülőket is érintő rendelkezéseiben;
a házirend megállapításában;
a szülőket anyagilag is érintő ügyekben;
a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában;
az iskola és a család kapcsolattartási rendjének
kialakításában.
Az iskolában a nevelőmunka elősegítése, a nevelőtestület, a
szülők és a tanulók, az iskolafenntartó, továbbá az iskola működésében érdekelt
más szervezetek együttműködésének előmozdítására iskolaszék működik.
Az iskolaszék a szülők, a nevelőtestület és a diákönkormányzat
azonos számú, (4-4 fő) képviselőjéből áll. A fenntartó egy főt delegál az
iskolaszékbe. Az igazgató tanácskozási joggal tagja az iskolaszéknek.
Az iskolaszék a működési rendjét, működési programját és tisztségviselőit
maga határozza meg.
Az iskolaszék
képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi ülés azon napirendi pontjainak
tárgyalásához, amelyekben az iskolaszéknek egyetértési vagy véleményezési
jogosultsága van.
Az iskolaszék egyetértési jogot gyakorol az alábbi
kérdésekben:
w a
szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor a következő kérdésekben:
-
a működés rendje, ezen belül az épület nyitva
tartásának és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való
benntartózkodásának rendje;
-
a belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik
nem állnak jogviszonyban az intézménnyel;
-
a vezetők és az iskolaszék közötti kapcsolattartás
formája;
-
a külső kapcsolatok rendszere, formája és módja;
-
az ünnepélyek, megemlékezések rendjével, a hagyományok
ápolásával kapcsolatos feladatok;
-
a tanulók távolmaradásának, mulasztásának igazolására
vonatkozó rendelkezések;
-
a térítési díj visszafizetésére vonatkozó
rendelkezések;
-
a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje;
-
az intézmény védelmére, az intézményi vagyon megóvására
vonatkozó előírások;
w mindazokban
a kérdésekben, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a
nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdés, amelyet
jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem
lehet szabályozni;
w a
tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái;
w a diákönkormányzat
munkájához szükséges működési feltételek (helyiségek, berendezések használata,
költségvetési támogatás) biztosítása;
w a
tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje
és formái;
w a
tanulók jutalmazásának elvei és formái;
w a
fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei;
w az
iskolai könyvtár működési rendje;
w a
házirend elfogadása, illetve módosítása.
Ha az iskolaszék az intézmény működésével kapcsolatos
valamely kérdésben véleményt nyilvánított vagy a nevelőtestület hatáskörébe
tartozó ügyekben javaslatot tett, a nevelőtestület tájékoztatásáról, illetőleg
a vélemény vagy javaslat előterjesztéséről az igazgató gondoskodik.
A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók
érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hoznak létre. A diákönkormányzat (a
továbbiakban DÖK) tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.
A DÖK munkáját a tanulók által felkért pedagógus segíti, aki
− a DÖK megbízása alapján – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében
is.
A diákönkormányzat dönt:
-
saját működéséről;
-
saját szervezeti és működési szabályzatáról;
-
dönt a működéséhez szükséges és biztosított anyagi
eszközök felhasználásáról;
-
hatáskörei gyakorlásának rendjéről;
-
egy tanítás nélküli munkanap programjáról;
-
saját tájékoztatási rendszerének működtetéséről
(iskolarádió, iskolaújság, honlap, stb.), valamint a tájékoztatási rendszer
tanulói vezetőinek megbízásáról.
A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat és javaslattal
élhet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.
A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat
érintő következő kérdésekben:
-
a jogszabályban meghatározott ügyek az iskolai SZMSZ
elfogadásakor és módosításakor;
-
az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok
ápolásával kapcsolatos feladatok;
-
a diákönkormányzat valamint az iskolai vezetők közötti
kapcsolattartás formája és rendje, a DÖK működéséhez szükséges feltételek
(helyiségek, berendezések) használata, költségvetési támogatás biztosítása;
-
a mindennapi testedzés formái;
-
a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres
tájékoztatásának elvei;
-
az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök
felhasználása;
-
a házirend elfogadása és módosítása.
-
valamint minden olyan eset, amikor a szabályozás
tanulói jogviszonnyal összefüggő kérdést rendez;
A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a
nevelőtestület hagyja jóvá. Ha a nevelőtestület elé beterjesztett
diákönkormányzati szervezeti és működési szabályzat elfogadása tárgyában a
nevelőtestület 30 napon belül nem nyilatkozik, a diákönkormányzat szervezeti és
működési szabályzatát elfogadottnak kell tekinteni.
A tanulók véleményükkel, javaslataikkal nevelőikhez,
osztályfőnökükhöz, az iskola vezetőihez, az iskola tagjaihoz egyaránt
fordulhatnak, osztályfőnöki órákon, diákgyűlésen. Diákönkormányzati képviselőn
keresztül az iskolaszék, az igazgató fogadóóráin, kérdőíves tájékozódás
alkalmával vagy előzetesen megbeszélt időpontokban is. A számukra szükséges
információkat megkapják nevelőiktől, főként osztályfőnöküktől, az iskola
vezetőitől a különböző órákon, foglalkozásokon, iskolagyűlésen, a
diákönkormányzat gyűlésein.
Informálódhatnak faliújságról, hirdetőtábláról.
Az iskola különböző közösségeinek tevékenységét – a
megbízott pedagógus vezetők, a választott közösségi képviselők segítségével –
az igazgató fogja össze.
A kapcsolattartás rendszeres formái a különböző
értekezletek, fórumok, ülések, nyílt napok, tanácskozások és fogadóórák.
Az iskola közösségeinek kapcsolattartásaiban a rendszeres és
konkrét időpontokat az iskola éves munkaterve tartalmazza, amelyeket az
iskolában mindenki által elérhető helyen ki kell függeszteni.
A szülői szervezet saját munkaterve alapján működik.
Vezetői az iskolával kapcsolatos véleményüket, javaslataikat
eljuttatják az igazgatóhoz, aki azt érdemben áttekinti (30 napon belül
válaszol).
Az igazgató
-
biztosítja a lehetőséget a szülői szervezet törvényben
meghatározott jogainak érvényesítésére;
-
rendszeresen részt vesz a szülői szervezet ülésein,
ahol félévenként átfogó tájékoztatást ad az iskola helyzetéről, munkájáról,
feladatairól, meghallgatja a véleményeket, javaslatokat;
-
aktívan részt vesz az adott témákban rendezett
fórumokon;
-
hetente fogadóórát tart (időpontja évente kerül
meghatározásra, a hirdetőtáblán olvasható);
-
alkalmanként kérdőíves módszerrel tájékozódik a szülők
véleményéről, az eredményről, tapasztalatokról beszámol.
Az iskolaszék saját munkaterve alapján működik.
Az iskola igazgatója az iskolaszék tagja, így annak
munkájában tevékenyen közreműködik, rendszeresen tájékoztatást ad az intézmény
munkájáról, biztosítja az iskolaszék törvényben meghatározott jogainak
gyakorlását.
Az iskolaszéknek a törvényben meghatározott körben
egyetértési, véleményezési joga van, amelyet az adott döntéshozó testület
tanácskozásán képviselője útján juttat érvényre.
Az iskola igazgatója és az iskolaszék képviselője az
együttműködés tartalmát és formáját évente az iskolai munkaterv, illetve az
iskolaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg.
A DÖK egyetértési, véleményezési és javaslattételi jogát
vezető tisztségviselőin keresztül, a nyilvános ülésein kialakított álláspontot
képviselve gyakorolja.
Az igazgató
-
biztosítja a DÖK egyetértési, véleményezési, és javaslattételi
jogának érvényesülését;
-
gondoskodik arról, hogy a DÖK a döntés előtt legalább
15 nappal megismerje az előterjesztést; a DÖK véleményét a nevelőtestületi
értekezleten a DÖK elnöke és/vagy a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli;
-
gondoskodik a működéshez szükséges feltételekről;
-
a rendezvényekhez helyiséget, szükség esetén
felszerelést, felügyeletet
-
a költségvetésből támogatást (összege évente kerül
meghatározásra) biztosít;
-
a diákönkormányzattal elsősorban az azt segítő
pedagóguson keresztül tartja a kapcsolatot, rendszeresen beszámoltatja,
meghallgatja véleményét, javaslatait;
-
a diákképviselők számára évente diákparlamentet szervez,
ahol beszámol a diákjogok érvényesüléséről.
Az iskola szorgalmi időben – általában szeptember 1. és
június 15. között – hétfőtől péntekig 7 órától 21 óráig tart nyitva. Tanítási
szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva az intézmény: szerdai napokon 8
órától 14 óráig.
Szombaton, vasár- és ünnepnapokon a nyitva tartásra, illetve
bármely más napon a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató
ad engedélyt.
A tanítási órák időtartama 45 perc. Rendkívüli esetben az
igazgató rövidített órák tartását rendelheti el.
A tanítás a nappali tagozaton 825-kor kezdődik,
az óraközi szünetek rendjét a házirend tartalmazza.
A felnőttoktatási tagozaton a tanítás hétfőtől csütörtökig,
naponta 1530-tól 2020-ig tart.
Tilos a tanítási órát megzavarni; indokolt esetben az
igazgató vagy helyettesei kivételt tehetnek.
Az óraközi szünetek rendjét és időtartamát a Házirend szabályozza.
0. óra a szülői szervezet és a DÖK egyetértésével szervezhető (730 –
815).
A bejáratnál 810 és 825 között,
illetve az óraközi szünetekben 14 óráig a folyosókon ügyelet működik.
Az oktatás a tantárgyfelosztás alapján készült heti órarend
és terembeosztás szerint folyik. Ettől eltérni kizárólag igazgatósági engedéllyel,
illetve utasításra lehet.
A tanítási órák kezdési és befejezési idején – indokolt esetben – igazgatói
engedéllyel lehet változtatni.
Az órarendben rögzítetteken kívüli, kötelező foglalkozásokat előzetesen be kell
jelenteni az igazgatóság valamelyik tagjának.
A tanuló a tanítás ideje alatt, ha az 730 és 14
óra közé esik, csak osztályfőnöke, távollétében az osztályfőnök-helyettes,
illetve valamelyik igazgatóhelyettes írásos engedélyével hagyhatja el az
iskolát, amit a portán le kell adnia. Az iskolában tartózkodás szabályait a
Házirend határozza meg részletesen.
A nappali tagozatosok hivatalos ügyeinek intézése az
iskolatitkári irodában történik 8 és 16 óra között. Nappali tagozatos tanulók
hivatalos ügyeiket a 15 perces szünetekben vagy a tanítás befejezése után
intézhetik.
A felnőttoktatási tagozaton tanulók hivatalos ügyeiket hétfőn és csütörtökön 16
és 18 óra között intézhetik a felnőttoktatási tagozat titkárságán.
A tanulók szülei, hozzátartozói a hivatalos ügyintézésre
megállapított időben, valamint a számukra szervezett rendezvényeken (fogadóóra,
szülői értekezlet, nyílt napok, stb. vagy a pedagógusokkal való előzetes
megbeszélés alapján) léphetnek be és tartózkodhatnak az iskolában.
A tanítási órák (foglalkozások) látogatására kizárólag a
tantestület tagjai jogosultak. Egyéb esetekben a látogatásra az igazgató ad
engedélyt.
A szaktantermek, laboratóriumok, számítógéptermek
felszereléseiért a foglalkozást vezető vagy szervező szaktanár tartozik
felelősséggel.
A szertárakat az igazgató által megbízott tanárok kezelik.
Azok a további személyek, akik nincsenek jogviszonyban az iskolával, tanítási
idő alatt csak engedéllyel léphetnek be és tartózkodhatnak az épületben. A
portás telefonon kér engedélyt az irodákból, illetve a tanári szobából a
beléptetésre.
Nem vonatkozik ez a tanfolyamok tanulóira és az iskola
épületében tartott rendezvényekre. Az iskolai rendezvények alkalmával eseti
szabályozás érvényes, amelyről a rendezvény szervezésével megbízott
közalkalmazott gondoskodik. Az eseti szabályozást az igazgató hagyja jóvá, és
gondoskodik a szabályozás működtetéséről.
Azokra a mérkőzésekre és edzésekre, amelyeknek a
tornacsarnok ad otthont, a Kőrösi Csoma S. út felőli portán keresztül lehet az
épületbe belépni.
A tanév helyi rendjét az oktatási miniszter rendelete
alapján a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg.
Az éves munkaterv tartalmazza:
-
az aktuális tanév legfontosabb célkitűzéseit,
feladatait;
-
a munkaközösségek működésére valamint az iskolai élet egyéb
területeire (pl. UNESCO, diákönkormányzat, Vöröskereszt stb.) vonatkozó
munkaterveket;
-
az intézmény ellenőrzési tervét;
-
a munkaerő-gazdálkodással összefüggő feladatokat;
-
a pedagógiai munka értékelésével és a
minőségbiztosítással összefüggő feladatokat;
-
a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos
feladatokat;
-
a tehetséggondozással, felzárkóztatással összefüggő
feladatokat;
-
a tanulmányi versenyeket;
-
az iskolai sportrendezvényeket, a mindennapos testedzés
biztosításának módját;
-
az iskolai ünnepélyek időpontját, módját;
-
a tanítás nélküli munkanapok idejét, felhasználását;
-
a tanév fontosabb eseményeit;
-
az információs értekezletek időpontját;
-
a nevelőtestületi értekezletek időpontját, témáját;
-
a nevelőtestület tagjainak megbízatásait;
-
a munka- és tűzvédelmi oktatás idejét és módját;
-
a nappali tagozaton a kis-érettségi vizsgák rendjét
-
az esti tagozaton a beszámolók rendjét;
-
a vezetők benntartózkodásának rendjét;
-
az iskolapszichológus(ok) éves munkatervét.
A tanév helyi rendjét az osztályfőnök az első tanítási napon
ismerteti a diákokkal, valamint részükre munka- és balesetvédelmi oktatást
tart.
A szülők tájékoztatására az első szülői értekezleten kerül
sor.
A tanulók a megállapított szociális támogatásokat (étkezés, tankönyv)
a fenntartó rendelkezései, valamint az iskolaszék által megállapított elvek
alapján vehetik igénybe. A kérelmek elbírálását a diákszociális bizottság végzi, amelynek vezetője az igazgató,
tagjai: a nevelési igazgatóhelyettes, a gyermekvédelmi felelős és a DÖK
megbízottja.
Ha a tanulót – kérelmére – felvették a nem kötelező
foglalkozásra, akkor a tanuló az adott tanévben köteles azon részt venni. Ebben
az esetben a nem kötelező foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás
és a magasabb évfolyamba lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező
tanórai foglalkozás lenne.
A pedagógiai program szerinti, emelt szintű képzések egy
részét – amelyek az adott osztályhoz, csoporthoz kötődnek – a tanuló a
gimnáziumba történő jelentkezésekor választja.
Kötelező tanulmányok a Helyi Tanterv szerint, a gimnáziumi
tanulmányok teljes időtartamára vonatkozóan:
-
az „A” osztályban a két tanítási nyelvű képzés,
-
a „B” osztályban a civilizációs ismeretekkel bővített,
emelt szintű angol nyelvi képzés,
-
a „C/1” csoportban az emelt szintű matematika tantárgy,
-
a „D/1” csoport: emelt szintű rajz és vizuális kultúra,
-
a „D/2” csoportban az emelt szintű német nyelv,
-
az „E” osztályban az emelt szintű biológia és kémia,
-
az „F/1” csoportban az emelt szintű számítástechnika,
-
az „F/2” csoportban az emelt szintű mozgókép és
médiaismeret (tömegkommunikáció).
Az első idegen nyelvet minden tanuló emelt szinten tanulja;
Nem kötelező tanórai foglalkozások:
Az utolsó két évfolyamon a kötelező foglalkozásokat kötelezően
válaszható tanórai foglalkozások egészítik ki. A kötelezően választható
foglalkozásokra az előző tanévben, május 31-ig kell jelentkezni, és a
választott tantárgy, a jelentkezést követő tanévben a tanuló számára kötelező
tanórai foglalkozásnak minősül. A tanuló heti terhelése a kötelezően
választható órákkal együtt sem haladhatja meg a 34 órát (a két tanítási nyelvű
osztályban a 35 órát).
Ha a tanuló a 12. (13.) évfolyamon kapcsolódik be emelt
szintű érettségire felkészítő képzésbe, akkor – a tantárgy sajátossága szerint
– különbözeti vizsgára kötelezhető.
A kötelező és a kötelezően választható tanórai foglalkozások
egyaránt megszervezhetőek osztálykeretben, osztályok csoportbontásával, illetve
évfolyam szinten.
Egy idegen nyelvi csoportban, illetve emelt szintű tantárgyi csoportban
legfeljebb 17 tanuló lehet.
Aki egy tantárgy tantervi követelményeit teljesítette (ld. Pedagógiai Program),
előrehozott érettségi vizsgát tehet. Ha a tanuló középszinten tett előrehozott
érettségi vizsgát, folytathatja a tantárgy tanulását, de ez esetben a
kötelezően választható tantárgyra vonatkozó szabályok érvényesek rá.
Az iskola a tanórai foglalkozások mellett a tanulók
érdeklődési igénye szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez a mindenkori
órakeret és az anyagi lehetőségek figyelembevételével.
A tanórán kívüli rendszeres foglalkozásokat az éves
tantárgyfelosztások és órarendek tartalmazzák.
A tanórán kívüli foglalkozásokra az első tanítási héten
lehet jelentkezni. Az elfogadott jelentkezés után az adott tanévben kötelező a
részvétel. A tanórán kívüli foglalkozások legkésőbb október elsején kezdődnek,
és a tanév végéig tartanak.
Kimaradást az iskola igazgatója indokolt esetben
engedélyezhet.
A tanórán kívüli foglalkozások formái az iskolában:
-
szakkör
-
önképzőkör
-
énekkar
-
művészeti csoport
-
diáksport egyesületi sportcsoportok (SZLG DSE-vel
együttműködésben)
-
tömegsport
-
tanulmányi, kulturális versenyek
-
iskolák közötti versenyek, bajnokságok
Az iskola a hagyományainak megfelelő szakköröket, önképzőköröket
hirdeti meg az éves munkatervben. Új szakkör beindítását pedagógusok, diákok és
szülők egyaránt kezdeményezhetik.
A szakkörök indításáról a szakmai munkaközösség és az
iskolaszék véleményének meghallgatása után az igazgató dönt.
Korrepetálás tartható az alapképességek fejlesztése és a tantervi
követelményekhez való felzárkóztatás céljából.
Naponta:
az iskola órakeretéből biztosított, tantárgyfelosztás
szerinti testnevelési órák, edzések, sportáganként szervezett foglalkozások.
Alkalmanként:
túrákon, illetve különböző szervezetek által szervezett,
tömegeket megmozgató sportrendezvényeken való részvétel.
A Szent László Gimnázium Diáksport Egyesülete, (a
továbbiakban DSE), megállapodása alapján részt vesz a mindennapos testedzés
biztosításában. Az iskola ehhez helyet, felszerelést biztosít, illetve
használja a DSE tulajdonában lévő sporteszközöket.
A nevelési igazgatóhelyettes a DSE elnökségi tagja, a DSE
érdekeit képviseli az iskolavezetőség ülésein. Az igazgató és a DSE elnöke
félévente (szükség esetén alkalmanként is) informális, illetve érdemi
megbeszélést tart.
A tanulók nyilvántartása a KIR (Közoktatási Információs
Rendszer) segítségével történik. A beiratkozás után a tanulók születési adatai,
az oktatási azonosítójuk valamint a lakcímük kerül be a nyilvántartásba. Az
érettségit követően kijelentjük a tanulókat a rendszerből.
Ezen túlmenően – Excell táblázatkezelővel – saját
nyilvántartást is vezetünk, ahol még a tanulók TAJ-számát is nyilvántartjuk.
A külföldi tanulóknál még a tartózkodási vagy letelepedési
engedély (ezek hiányában az útlevél) fénymásolatát is nyilvántartjuk.
A beiratkozáskor a tanulók kitöltik a diákigazolvány
igénylést, és a tanév elején kézhez kapják a diákigazolványukat.
Az elveszett diákigazolvány pótlására „Ideiglenes diákigazolványt” adunk ki, amíg a végleges
diákigazolvány meg nem érkezik.
Az eljárási díjakat rendelet szabályozza.
A tanév rendjében meghatározott ütemterv szerint
bonyolítjuk.
A munkaközösségek, a pedagógusok kiválasztják az alkalmazni
kívánt tankönyveket, munkafüzeteket, segédkönyveket és egyéb információ
hordozókat. A központi tankönyv- jegyzékben nem szereplő termékek esetében
jegyzék készül, amit az iskolavezetés, majd az iskolaszék megtárgyal.
Amennyiben a jegyzéket az iskolaszék jóváhagyja, akkor lesz hivatalos az
iskolai tankönyv jegyzék. Ha egy vagy több kiadvány esetében az iskolaszék
negatív döntést hoz, akkor azt nem vásároltathatják meg a tanárok a szülőkkel.
(Használatuk lehetséges, ha más forrásból a kiadvány minden tanuló számára
biztosítható.)
Az így elkészült iskolai tankönyvlista alapján elkészítjük a
tanulói tankönyvlistákat, amiket a tanulók és szüleik áttanulmányoznak, és
eldöntik, hogy a tankönyv csomagból mely könyveket kérik, és melyeket nem. A
jogszabályok alapján ingyenes tankönyvellátásban részesülő tanulók (a
továbbiakban: „kedvezményezettek”) – minden egyes kiadvány esetében – dönthetnek
arról, hogy az iskola könyvtárából kölcsönzik vagy megvásárolják a
tankönyveiket. (A nyelvkönyveket az iskola ingyenesen biztosítja a
kedvezményezetteknek.)
A kedvezményezettek jogosultságukat kötelesek az iskola
által megszabott határidőig igazolni. Ennek indoklás nélküli elmulasztása jogvesztő
hatályú.
A tankönyveket a tanulók az iskolában vásárolhatják meg, a
tanév helyi rendjében meghatározott időpontban. Ez általában szeptember 2-9.
közé esik. A tankönyvek árát a vásárláskor kell kifizetni. A kedvezményezettek
ugyanekkor vehetik át tankönyveiket az iskola könyvtárából. A kölcsönzött
tankönyvek közül a kötelező érettségi tantárgyak tankönyveit érettségiig
maguknál tarthatják. Egyébiránt a kölcsönzött tankönyvekre is vonatkozik az
iskolai könyvtári szabályozás.
Az iskolai étkezést az intézmény valamennyi tanulója és
dolgozója igénybe veheti – a fenntartó szabályozása és igénybe vehető
kedvezményei alapján. Az iskolai étkezde egyszerre 50 főt képes ellátni, ezért
az igénylők az étkezdében az éves munkatervben meghatározott időkeretben és
szervezettségben vehetik igénybe a szolgáltatást.
Az étkezések térítési díjainak befizetési időpontját az
iskolában jól látható helyen ki kell függeszteni. Szükség esetén pótbefizetést kell tartani.
Hiányzás esetén az ebéd lemondható mindennap 900 óráig,
a következő naptól. A teljes hét lemondása előző héten, pénteken 900
óráig lehetséges. A lemondott rendelés a következő befizetéskor kerül
jóváírásra. Be nem jelentett hiányzás esetén a szülő a befizetett térítési díj
visszafizetésre nem tarthat igényt. A szülő a térítési díj összegének
csökkentését az önkormányzati rendeletben írt mértékig kérheti.
Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és
bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése a közösség minden
tagjának kötelessége.
A nemzeti ünnepek és megemlékezések, valamint az intézmény
helyi hagyományai közé tartozó rendezvények pontos időpontját, valamint a
lebonyolítással kapcsolatos feladatokat az intézmény az éves munkatervében
határozza meg.
Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei:
-
megemlékezés október 6., október 23., március15., valamint
a holocaust, illetve a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjairól
-
kulturális rendezvények
-
múzeumi napok
-
Lászlós hét
-
Lászlós fesztivál
-
UNESCO programok
-
szalagavató ünnepség
-
karácsonyi rendezvény
-
jótékony célú hangversenyek
-
diákönkormányzati rendezvények
-
öregdiák találkozó (május utolsó péntekén)
A tanulói jogviszony keletkezése a Közoktatási törvény 66.§.
szerint:
-
a tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik;
-
a felvételről vagy átvételről
w a
nappali tagozaton az iskola igazgatója;
w a
felnőttoktatási tagozaton a tagozatvezető
dönt.
A 8. osztályos tanulók beiskolázásának feltételeit – az
érvényes jogszabályokkal összhangban – a tanévnyitó nevelőtestületi
értekezleten (de legkésőbb szeptember 30-ig) meg kell határozni, és október
31-ig nyilvánosságra kell hozni. A
tanulói jogviszony megszűnik: a törvényben írt okokból és módon. (Közoktatási
tv. 75.§.)
A tanuló köteles a
tanítási órákról, illetve a tanítási órák helyett szervezett foglalkozásokról
való távolmaradását az időtartamra vonatkozó szülői vagy orvosi igazolással
igazolni, legkésőbb a hiányzást követő egy héten belül.
Három napnál hosszabb
mulasztást csak orvos igazolhat.
A hiányzás kezdetét
telefonon be kell jelenteni, ez alól kivételt képez, ha a tanuló előzetesen
engedélyt kapott az igazgatótól a mulasztásra.
Félévente 3 napos
mulasztást indokolt esetben a szülő is igazolhat.
Fontos családi okok
miatt lehet előzetes engedély alapján mulasztani. Három napot az osztályfőnök
is engedélyezhet, ennél hosszabb időt csak az igazgató.
A tanuló tanítási
óráról való késésének idejét (percben) vagy távolmaradását az osztálynaplóba be
kell vezetni. Ha a késések időtartama eléri a 45 percet, akkor igazolatlan
órának tekintendő. Ha a tanuló hivatalos iskolai elfoglaltság miatt mulaszt,
hiányzását nem kell beszámítani, és a naplóban „Iskolai elfoglaltság”
bejegyzést kell a bejegyzés mellé írni. Az iskolai elfoglaltság eseteit az
érvényes iskolai házirend rögzíti.
A mulasztott órák és
késések összesítését és igazolását az osztályfőnök végzi.
Az igazolatlan
mulasztás fegyelmi vétség. Ha a tanköteles tanuló igazolatlanul mulaszt, a
gyermekvédelmi felelős hivatalosan értesíti a tanköteles tanuló gondviselőjét.
Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a
gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el, szükség esetén kezdeményezik a
tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást.
Ha a tanköteles vagy
nem tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása eléri, vagy meghaladja a kilenc (9)
órát, ellene fegyelmi eljárást kell indítani.
Ha a felnőttoktatási
tagozat tanulója akadályoztatása (kórházi kezelés, mozgásképtelenség, stb.)
miatt nem tud megjelenni beszámolón vagy vizsgán, az elmaradt beszámoló/vizsga
idejét a tagozatvezető engedélye alapján a szaktanár jelöli ki, legkésőbb a
következő beszámoló/vizsga idejéig.
Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten
kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi
magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez
vagy növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza.
A jutalmazás formái:
-
szaktanári dicséret
-
osztályfőnöki dicséret
-
igazgatói elismerés szóban (osztály előtt ismertetni
kell)
-
igazgatói dicséret, írásban
-
nevelőtestületi dicséret, írásban
-
oklevél és jutalomkönyv
-
jutalomtáborozás
Az utóbbi három elismerést a tanulóifjúság előtt
iskolagyűlésen, tanévzárón ismertetni kell. A dicséret nem csak egyénnek, hanem
csoportnak és nagyobb közösségnek is adható.
A versenyeredmények iskolánk jó hírnevét öregbítik, ezért a
következő dicséretek adhatók:
-
háziversenyek I-III. helyezettjei: osztályfőnöki
dicséret
-
kerületi versenyek I-III. helyezettjei: igazgatói
dicséret
-
budapesti, illetve országos versenyek I-X. helyezettjei:
igazgatói dicséret – bizonyos esetekben a helyezés alapján egyedi elbírálás
szerint.
Az iskolánk által alapított kitüntetések:
-
Szent László király emlékérem − kiemelkedő
diákönkormányzati vagy a szólői szervezetben végzett tevékenységért, illetve
kiemelkedő tanulmányi és érettségi vizsga eredményért adományozza a
tantestület;
-
Szent Lászlós Jelvény − minden tanévben, a Lászlós
héten a diákönkormányzat adományozza a tanévben legnépszerűbb pedagógusnak, illetve
tanulónak.
Fegyelemsértés
esetén a súlyosabb fegyelemsértés (és annak következményeinek) megelőzése
érdekében, az iskolai rend és fegyelem biztosítása céljából fegyelmező
intézkedésekben részesül a tanuló.
a) A fegyelmező intézkedések a következők:
(1) szóbeli figyelmeztetés
(2) írásbeli figyelmeztetés (osztályfőnöki, szaktanári)
(3) írásbeli intés (osztályfőnöki, szaktanári)
(4) szóbeli igazgatói figyelmeztetés
(5) írásbeli igazgatói figyelmeztetés
(6) írásbeli igazgatói intés
b) Ha tanuló kötelességeit súlyosan és vétkesen megszegi
(lásd a III. fejezet/5.: A súlyos jogellenesség meghatározása című
alfejezetet!), fegyelmi eljárás alapján fegyelmi büntetésben részesül[1]. A
fegyelmi büntetés fokozatai:
(1) fegyelmi vétség esetén az osztályfőnök vagy tanár
illetve a diákközösség által adott megbízás visszavonható
(2) nem kötelező rendezvény(ek)ről eltiltás (pl.
diákönkormányzati, iskolai rendezvények, diákcserék, kirándulások,
(3) sportrendezvények, balatonszepezdi táborozási
lehetőség)
(4) megrovás
(5) szigorú megrovás
(6) kedvezmények megvonása[1]
(7) áthelyezés másik osztályba
(8) áthelyezés másik iskolába
(9) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától
(tanköteles koron túl alkalmazható)
(10) kizárás az iskolából (tanköteles koron túl
alkalmazható)
(Ktv. 77.§ szerint
került meghatározásra).
A taneszközökért és felszerelésekért vállalt
felelősség szabályai:
A tanításhoz kapcsolódó alkalmakkor (tanóra, fakultációs, felkészítő,
előkészítő órák), valamint az iskola által szervezett programok során
taneszközök, segédeszközök, sporteszközök és egyéb felszerelések rendelkezésre
bocsátásáért az adott órát, foglalkozást tartó tanár felelős, az eszközöket
használatra a diákoknak átadhatja. Az esetleges károkért anyagilag a
károkozó(k), illetve gondatlanul eljáró(k) tartozik (tartoznak) felelősséggel:
-
szándékos
károkozás esetén a kár 100%-áig,
-
gondatlan
károkozás esetén a kár 50%-áig terjedően.
A kár mértékét az iskola gazdasági vezetője határozza meg (ha kell,
szakértő bevonásával), a térítés mértékét az igazgató.
A könyvtár állományában[4] lévő adathordozók kölcsönzésére vonatkozó
anyagi felelősség kérdéseit az iskolai könyvtár házirendje tartalmazza.
A tanuló az olyan tárgyakban mutatkozó hiányért, melyeket
visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel vett át, kizárólagosan
használ vagy kezel, teljes anyagi felelősséggel tartozik.
A kártérítési kötelezettség az iskola által szervezett valamennyi
foglalkozás (beleértve a rendezvényeket, táborozásokat, stb.) során keletkezett
kárra vonatkozik.
A közoktatásban
alkalmazott közalkalmazottak munkarendjét, a munkavégzés és a díjazás
szabályait a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a Munka törvénykönyve
és a vonatkozó rendeletek, valamint a Szent László Gimnázium Kollektív
Szerződése határozza meg.
A nevelői munkát
segítő és más közalkalmazottak munkarendjét munkaköri leírásuk tartalmazza.
Munkarendjüket – a jogszabályok betartásával – az igazgató határozza meg, biztosítva
az iskola zavartalan működését.
A pedagógusok év elején – az iskolai munkaterv szerint – elkészítik
tantárgyfelosztás szerinti tanulócsoportjaik szaktárgyi éves programját
(tanmenet vagy más, az ellenőrzést lehetővé tevő dokumentum), a helyi tantervnek
megfelelően. A munkaközösség megállapodik az írásban rögzített tanmenet formai
követelményeiben. A tanmenetet a szaktanár aláírja, a munkaközösség-vezető
szakmai szempontból véleményezi, ellenjegyzi. A tanmenet a
munkaközösség-vezetői és az igazgatói ellenjegyzéssel válik érvényessé. A
tanmenet egy-egy példányát a munkaközösség-vezető, illetve az iskolavezetőség
nyilvántartásba veszi.
A pedagógusok a haladási naplót és az osztályozó naplót
digitális formában vezetik, az anyakönyvet pedig papír alapon. A digitális
napló működéséért az igazgató felelős. A digitális napló haladási és osztályozó
részét a tanév végén ki kell nyomtatni, és az iratkezelési szabályoknak
megfelelően kell tárolni. A digitális napló kivonatát – a szülők tájékoztatása
végett – az iskola honlapján keresztül, jelszóval védve havonta hozzáférhetővé
tesszük. A jelszó használata biztosítja, hogy egy tanuló adataihoz illetéktelen
ne férhessen hozzá.
A nevelő-oktató munkával összefüggő feladatok ellátásáért a
138/1992. (X.8.) Korm.r. szerint jár illetménypótlék. A kollektív szerződés
állapítja meg, hogy a feladatok közül melyeket lehet a kötelező óraszámba
beszámítani, valamint azt, hogy melyek azok, melyeket a pedagógusnak munkakörbe
tartózó feladatként kell ellátni, külön díjazás nélkül.
A tanítás idején belül – 8,15-14,00 óra között – az óraközi
szünetekben ügyeletet tartunk az épületben. Az ügyeleti beosztást a nevelési
igazgatóhelyettes készíti el, az órarend figyelembe vételével. Az ügyeletre
beosztott pedagógus az épület előírt részében köteles tartózkodni, és ott a
házirend betartását felügyelni.
Az igazgató, a két igazgatóhelyettes és a két tanítási
nyelvű tagozat vezetője közül az egyik ügyeletes vezetőként tartózkodik az
épületben, hétfőtől csütörtökig, 715 – 1615 óra
között, pénteken 715 – 1700 óra között . A
beosztást az éves munkaterv tartalmazza. Az esti tagozat vezetője hétfőtől
csütörtökig, 13 órától a tanítás befejezéséig lát el ügyeletes vezetői
feladatokat.
A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben
rögzíteni kell.
A pedagógus köteles tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztásának kezdete
előtt 10 perccel megjelenni.
Távolmaradását,
akadályoztatását, annak okát a tudomására jutásakor, illetve haladéktalanul
köteles bejelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének.
Indokolt esetben a pedagógus előzetesen kérhet az intézmény vezetőjétől
engedélyt a tanóra elhagyására, az órarendtől eltérő tanóra megtartására, a
tanórák elcserélésére, a terembeosztástól való eltérésre. Előzetes engedély
nélküli eltérés fegyelmi felelősségre vonással jár.
Hiányzás esetén – lehetőség szerint – el kell kerülni a lemaradást a tantervi
anyagban. Ennek érdekében szakszerű helyettesítést kell biztosítani. Ha a
helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanóra (foglalkozás) megtartása
előtt bízták meg, úgy köteles tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag
szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani.
A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását
rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű
osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről.
Az órarend szerinti tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt
a tanulókra a tanórát (foglalkozást) tartó pedagógus felügyel, értük
felelősséggel tartozik.
A nevelő-oktató munkával összefüggő teendők ellátásával bármely pedagógus
megbízható, önkéntes jelentkezés és megállapodás, vagy kijelölés alapján. A
megbízást az igazgató adja és vonja vissza, melyet — a nevelőtestülettől
átruházott jogkörben — a szakmai vezetőség előzetesen véleményez.
A megbízás általános elvei:
megfelelő szakmai, pedagógiai
felkészültség, rátermettség az adott területen;
az önkéntesség elve és a
feladat-ellátási kötelezettség összeegyeztetése;
az arányos terhelés.
Főbb megbízások:
osztályfőnök (kijelölés alapján)
osztályfőnök-helyettes (felkérés
alapján)
munkaközösség-vezető (választás
és megbízás alapján)
szekcióvezető (megbízás alapján)
diákönkormányzatot segítő tanári
(felkérés és megbízás alapján)
ifjúságvédelmi felelős (megbízás
alapján)
szabadidő szervező (megbízás
alapján)
UNESCO-felelős (megbízás alapján)
pályaválasztási felelős (megbízás
alapján)
idegen nyelvi önkéntesekkel
kapcsolattartó tanár (megbízás alapján)
Comenius projekt koordinátor
(megbízás alapján)
Vöröskereszt-felelős (megbízás
alapján)
munka- és tűzvédelmi felelős
(megbízás alapján)
A pedagógus köteles
tájékozódni, figyelemmel kísérni az iskola belső életének alakulását, illetve
végrehajtani az őt érintő feladatokat. Ezt szolgálják a tanári szobában,
illetve annak előterében található hirdetőtáblákon elhelyezett iskolavezetőségi
közlemények.
A helyettesítések
zavartalan ellátása érdekében naponta − az iskolába beérkezését követően
− tájékozódik a tanári szobában elhelyezett, ún. helyettesítési füzetből,
hogy nem kell-e távollévő pedagógust helyettesítenie.
A nevelő oktató munka
belső ellenőrzésének célja:
figyelemmel
kísérje a pedagógiai munka megvalósítását;
segítséget
adjon a feladatok megvalósításához;
a
tapasztalatok alapján lehetővé tegye a szükséges korrekciókat;
ellenőrizze
és számon kérje a feladatok végrehajtását;
segítse a
nevelő-oktató munka szervezettségét, hatékonyságát, eredményességét;
alapot adjon
a pedagógusok munkájának értékeléséhez.
A pedagógiai munka belső ellenőrzése az éves ellenőrzési
tervnek megfelelően történik. Az ellenőrzési terv mindenki számára
hozzáférhető.
Alkalomszerű ellenőrzés történhet a problémák feltárása, a
napi felkészültség felmérésének érdekében.
Az igazgató az
iskolai élet minden területét teljes körűen ellenőrizheti.
A pedagógiai munka
belső ellenőrzésére jogosultak:
Az
igazgatóhelyettesek a felügyeleti területükön az éves ellenőrzési tervnek
megfelelően teljes körűen végeznek ellenőrzést.
A szakmai munkaközösség-vezetők, működési területükön az
éves ellenőrzési terv alapján vizsgálják:
a tantervi fegyelem betartását;
a tantervi követelmények
megvalósulását, eredményeket-hiányosságokat, pedagógiai tevékenységeket,
tanulói tevékenységeket (felmérések, mérőlapok, óralátogatások, beszélgetések a
pedagógusokkal metodikáról, felkészülésről, koncepcióról);
a pedagógiai elvek betartását,
érvényesülését;
Az ellenőrzések megállapításait feljegyzésben kell
rögzíteni.
Az ellenőrzések
tapasztalatainak értékelése:
A
munkaközösség-vezetők tapasztalataikról rendszeresen beszámolnak a területet
gondozó igazgatóhelyetteseknek, illetve az igazgatónak.
Az ellenőrzés tapasztalatainak személyre szóló megbeszélése és
az értékelés rögzítése minden ellenőrzés alkalmával az érdekelttel együttműködve
történik.
Az általánosítható tapasztalatok ismertetése:
a heti vezetőségi megbeszéléseken,
a havi kibővített iskolavezetőségi üléseken,
a munkaközösségi foglalkozásokon,
a munkaértekezleteken,
a tantestületi értekezleteken
történik.
Az igazgató a tanév végi átfogó értékelésében elemzi az éves
ellenőrzési terv megvalósulását.
Az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az
állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni.
Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős:
a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért;
a berendezési tárgyak, felszerelések, eszközök
rendeltetésszerű használatáért, állaguk megőrzéséért;
az épület rendjének, tisztaságának megőrzéséért;
a takarékos energia-felhasználásért;
a tűz-, baleset- valamint munkavédelmi szabályok
betartásáért és betartatásáért.
Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit,
eszközeit elvinni csak az igazgató vagy az általa megbízott személy
engedélyével, átvételi elismervény, szállítólevél ellenében lehet.
A helyiségek és az udvar egyéb használata vagy hasznosítása
során a Budapest Kőbányai Önkormányzat vonatkozó rendeletével összhangban kell
eljárni.
Az intézményhez nem tartozó személyek csak a helyiségek
átengedéséről szóló megállapodás szerinti időben tartózkodhatnak az épületben.
Vagyonvédelmi kötelezettség és kártérítési felelősség terheli őket. Kötelesek
betartani az intézmény tűz- és munkavédelmi szabályzatában és a házirendben
foglaltakat.
Irányító munka
Az iskolai könyvtár a Szent László Gimnázium szervezetében működik.
Fenntartásáról és fejlesztéséről az iskolát fenntartó kerületi önkormányzat
gondoskodik az iskola költségvetésében. A szakszerű könyvtári szolgáltatások
kialakításáért a könyvtárat működtető iskola vállal felelősséget. Működését az
iskola igazgatója és az általa kijelölt igazgatóhelyettes ellenőrzi és a
nevelőtestület javaslatait meghallgatva irányítja.
A fejlesztésre fordítandó összeg megállapítása az iskolaszintű tervezés
része.
A könyvtár feladata
Az iskolai könyvtár az iskolai nevelő-oktató munka eszköztára, szellemi
bázisa, gyűjtőköre igazodik a műveltségi területek követelményrendszeréhez és
az iskola tevékenységének egészéhez. Szolgáltatásai biztosítják az iskola
nevelői és tanulói részére a neveléshez, oktatáshoz szükséges ismerethordozókat
és információkat. Központi
szerepet vállal abban, hogy értő olvasóvá, könyvtárhasználóvá és az információs
források ismerőivé váljanak a diákok.
Gyűjteményszervezés
Alapelv, hogy az iskolai könyvtár
gyűjteményének le kell fednie az iskolában tanított tantárgyi tartalmakat.
Általános szabályozók a következő dokumentumok:
-
a
Nemzeti Alaptanterv (NAT) követelményei;
-
az
érettségi vizsga követelményei;
-
az
iskolai könyvtári gyűjtőkört közvetve vagy közvetlenül érintő jogszabályok
(Közoktatási Törvény; az évente kiadott költségvetési törvény; az iskola
működésére vonatkozó rendelet; az 5/1998. (II.18) rendelet; az MKM
tájékoztatója a műveltségterületekhez (tantárgyakhoz) szükséges taneszközökről
(Műv. Közlöny 1998. január 23.);
-
a
könyvtárak gyűjtőköri szabályzatára, mint műfajra vonatkozó főbb szakmai
szempontok.
Az iskola helyi sajátosságai,
mint meghatározó szempontok:
-
az
iskola pedagógiai programjának kiemelt nevelési
területei;
-
az
iskola pedagógiai programjának kiemelt oktatási
területei: magyar-olasz kéttannyelvű osztályok (’A’ osztály), idegen
nyelvek emelt szintű oktatása (’B’ osztály), matematika emelt szintű oktatása
(’B’ osztály), kiemelt művészeti képzés (’D’ osztály), biológia-kémia emelt szintű
oktatása (’E’ osztály), számítástechnika illetve mozgókép és médiaismeret (tömegkommunikáció)
emelt szintű oktatása (’F’ osztály);
-
didaktikai
szempontok, melyek meghatározzák, hogy egyes dokumentumoknak mennyi legyen a
szükséges példányszáma;
-
a
tanulók szociokulturális hátterének, a társadalmi környezet elvárásainak
megfelelő differenciált bánásmód (tehetséggondozási és felzárkóztatási program).
A gyűjteménygondozás
alapelvei
Az iskolai
könyvtár állománya vásárlás vagy ajándékozás útján gyarapszik.
Az állomány nyilvántartása számítógépen
történik, a Szirén9 nevű könyvtári adatbázis-program segítségével. A
kölcsönzések nyilvántartása is ezen a programon keresztül végezhető. A
könyvtárnak a fő helyiségen kívül minden tantárgy munkaközösségénél van kihelyezett
részlege. A könyvtár letéti állományát a megbízott szaktanárok felügyelik. Az
állomány ellenőrzését az iskola igazgatója rendeli el. Ennek gyakoriságát a
könyvtári állomány nagysága határozza meg. A könyvtári törvény (16/1998. (IV.8)
MKM) szerint ez könyvtárunk esetében (25000-50000 kötet közötti könyvtár) 5 év.
Előtte el kell végezni az állomány tisztítását, felülvizsgálását, selejtezését.
Ha személyi változás történik, az átvevő könyvtáros-tanár kezdeményezi az
állományellenőrzést.
A könyvtár szolgáltatásai:
-
olvasóterem
használata, helyben olvasás, kézikönyvek használata;
-
könyvkölcsönzés,
folyóirat kölcsönzése;
-
tájékoztatás,
irodalomjegyzék készítése;
-
zenehallgatás;
-
nyomtatás
és fénymásolás;
-
multimédia
és hanghordozó CD-lemezek helyben használata;
-
filmek megtekintése
tanári vezetéssel;
-
internet-elérhetőség
négy számítógépen;
-
könyvtárismertető
órák;
-
könyvtárban
tartható tanóra az olvasótermi részben, kb. 30 fős osztálynak;
-
kulturális
programok, vetélkedők, könyvtári játékok szervezése;
-
szakkörök,
versenyek, előadások, fórumok helyszíne.
A könyvtárhasználat szabályai
Az iskolai könyvtár a szolgáltatásait csak az intézményen belüli
személyeknek nyújtja. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan.
A felnőttoktatásban részt vevő diákok diákigazolvánnyal iratkozhatnak be. A
tanuló- és munkaviszony megszüntetése csak az esetleges könyvtári tartozás
rendezése után történhet. Munkaviszony megszüntetése esetében ennek figyelemmel
kísérése a gazdasági iroda feladata, a tanuló esetében pedig az osztályfőnöké.
A könyveket, beleértve a tankönyveket is, a diákoknak a tanév végén vissza kell
hozniuk.
Kölcsönzés
A könyvtárból bármely dokumentumot a
könyvtáros-tanár tudtával lehet kivinni. Dokumentum a kölcsönzési
nyilvántartásban való rögzítés után kölcsönözhető. Az átvételt a kölcsönző az
aláírásával hitelesíti.
Egy alkalommal négy könyv kölcsönözhető, három hétre. A kölcsönzési
határidő egyszer meghosszabbítható. Folyóiratok kölcsönzése is lehetséges, egy
hét időtartamra. Tankönyveket – szociális jogosultság esetén – tanév elején,
október 1-ig lehet kikölcsönözni egy egész tanévre, később csak indokolt
esetben. Számuk nincs korlátozva. Mindenki figyelemmel kísérheti saját
kölcsönzését kódszáma segítségével az iskola honlapján.
Az elveszett vagy erősen megrongált
dokumentumot az olvasó köteles egy másik, azonos mű egy hibátlan példányával
pótolni vagy kártérítést fizetni,
Egyéb szabályok
A könyvtár céljaira szolgáló helyiségekben be kell tartani a
tűzrendészeti előírásokat.
A könyvtárból való távozás előtt a helyiségeket mindig áramtalanítani
kell.
Ügyelni kell a könyvtár tisztaságára.
A
könyvtár nyitva tartása
A könyvtár hetente 41 órát tart nyitva, ezzel
használhatóvá teszi a felnőtt tagozatosok számára is a könyvtár használatát. A
két könyvtáros-tanár ebben az időben ellátja az állománygondozási, gyarapítási
és más belső munkákat is, fenntartja a kapcsolatot a szaktanárokkal, diákokkal,
és foglalkozik programok szervezésével.
A Gyűjtőköri Szabályzat az SZMSZ 2. számú mellékletét képezi.
Az iskola működtetése során az ÁNTSZ előírások
maradéktalanul betartásra kerülnek.
Tanévenként az iskolában sor kerül minden tanuló
belgyógyászati, szemészeti, fogászati vizsgálatára.
Az iskolaorvos hetenként 2 alkalommal rendel, tevékenységét
a szeptemberben leadott éves munkaterv szerint végzi.
Az iskolapszichológusok – éves munkatervük szerint – részt
vesznek a pedagógiai feladatok teljesítésében (helyi drogstratégiai program,
pályaorientáció, egészséges életmódra nevelés stb.), valamint heti egy
alkalommal a tanulók egyéni problémáikkal is felkereshetik őket. Ennek idejét
az éves munkaterv tartalmazza.
Az iskola közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének
megelőzésében és megszüntetésében a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a
gyermekvédelmi rendszerekhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel,
intézményekkel és hatóságokkal.
Ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel
nem lehet megszüntetni, az iskola segítséget kér a Gyermekjóléti Szolgálattól.
Az igazgató gondoskodik a gyermekvédelmi felelős munkájához
szükséges feltételek megteremtéséről.
Az intézményben a védő-óvó előírások meglétéről,
betartásáról és működéséről a gyermekvédelmi felelős gondoskodik.
Az iskola házirendje részletesen meghatározza a védő-óvó
előírásokat. A házirendet az intézmény dolgozói, illetve a szülők részére
mindenkor hozzáférhetővé kell tenni, és megismeréséről az intézményvezetőnek
gondoskodni kell.
A gyermekekkel az egészségük és testi épségük védelmére
vonatkozó előírásokat, a foglalkozással együtt járó veszélyforrásokat, a tilos
és elvárható magatartásformát a tanulók életkorának és fejlettségi szintjének
megfelelő formában ismertetni kell a nevelési év megkezdésekor, valamint
szükség szerint.
Az ismertetés tényét dokumentálni kell. Az irat az intézmény
iratai között iktatásra kerül. A tűz- és balesetvédelmi oktatás megtartása, a
baleseti jegyzőkönyvek vezetése, és az ezzel kapcsolatos adminisztrációs munka
a tűzvédelmi megbízott feladata.
A vezetők és alkalmazottak feladatai gyermekbalesetek
esetén:
A vezetőknek és az alkalmazottaknak kötelességük mindent
megtenni a gyermekbalesetek megelőzése érdekében. A bekövetkezett gyermekbaleseteket
jelenteni kell, és a jogszabályban írt módon a nyilvántartásba be kell vezetni.
Az iskolai belső
tájékoztatást szolgálja az iskolarádió. Működését az igazgató által
ellenjegyzett szabályzata határozza meg. Az iskolarádió működését az igazgató
által kijelölt vezetője felügyeli.
Az iskolarádión
keresztül naponta a második óra végén lehet az iskola diákjait és pedagógusait
érintő hirdetéseket, tájékoztatást adni. Kizárólag olyan hirdetés adható le az
iskolarádión keresztül, amit előzőleg az igazgató, az igazgatóhelyettesek vagy
a DÖK elnöke engedélyezett. A hirdetések dokumentálása és engedélyezése a
hirdetési füzetben történik. A hirdetéseket reggel 9 óráig kell a hirdetési
füzetbe beírni.
Rendkívüli hirdetésre
az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek adhatnak engedélyt.
Rendkívüli esemény (bombariadó, tűzriadó) esetén a tűzriadó
menekülési tervében szereplő, legrövidebb útvonalon a tanulókat az épületből ki
kell juttatni, a tanulók biztonságos felügyeletét meg kell szervezni. A
rendkívüli esemény tényét az iskolarádión keresztül jelenti be az igazgató vagy
megbízottja.
A rendőrség és a fenntartó egyidejű értesítése kötelező.
Ezen kötelezettség az igazgatót terheli.
A tűzriadó terv szerinti feladatok végrehajtása.
Az iskola épületében kizárólag olyan reklámokat,
hirdetményeket lehet elhelyezni, amelyek a tanulóknak szólnak, és témájuk az
egészséges életmóddal, társadalmi, közéleti (nem politikai), illetve
kulturális, oktatási vagy sport tevékenységgel lehetnek kapcsolatosak.
A reklámok, hirdetmények elhelyezésére az igazgató vagy
megbízottja adhat engedélyt.
A külső kapcsolatok fenntartásának célja az iskola
szerteágazó tevékenységének minél hatékonyabb segítése.
Rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az intézmény a
következő partnerekkel, intézményekkel.
A kapcsolat tartalma:
a gimnázium életét érintő, a törvények és rendeletek által meghatározott minden
kérdés.
Formája, módja:
adatszolgáltatás – jelentések, beszámolók –, a szükséges
dokumentumok
(tantárgyfelosztás, órarend, munkaterv, stb.) megküldése, információ kérés,
illetve információ adás, egyéb kérések;
rendszeres kapcsolat a Közoktatási Iroda és a Pénzügyi Iroda
munkatársaival (heti 3 postanap, napi kapcsolattartás);
igazgatói értekezletek;
alkalmanként részvétel a Kulturális és Oktatási Bizottság,
illetve a Budapest Kőbányai Önkormányzat egyéb bizottságainak, valamint a
Képviselőtestületnek az ülésein;
a törvényben előírt módon a jegyző értesítése.
Az alapítványt az
1939-ben érettségizett VIII. B osztály tagjai hozták létre azzal a céllal, hogy
járuljon hozzá a gimnázium épületének felújításához, a nevelés és az oktatás
körülményeinek, tárgyi feltételeinek javításához, az iskolai programok
megvalósításához.
A tantestület és a DÖK
képviselői tagjai az alapítvány kuratóriumának.
A tanulók egészséges
életmódja, rendszeres testedzése érdekében külön megállapodás alapján segíti az
iskolai sportolást. A DSE részt vesz a mindennapos testedzés biztosításában, a
gimnázium pedig térítésmentesen a DSE rendelkezésére bocsátja létesítményeit,
eszközeit.
A kapcsolattartás
alapja a rendszeres és kölcsönös tájékoztatás az igazgató és a DSE vezetője
között.
A veszélyeztetett,
valamint a magatartási, tanulási problémákkal küszködő tanulók esetén a
gimnázium szakmai segítségért fordul a nevelési tanácsadóhoz, amely
felmérésekkel, vizsgálatokkal járul hozzá a gimnázium nevelőmunkájának
eredményesebbé tételéhez.
A Nevelési Tanácsadó
által a gimnáziumba rendelt iskolapszichológusok munkájuk során folyamatosan
egyeztetnek a nevelési igazgatóhelyettessel. Munkarendjüket a Nevelési
Tanácsadó és az intézmény közti megállapodás alapján az éves munkaterv rögzíti.
Az iskolapszichológusok saját munkatervük alapján dolgoznak az intézményben;
munkájukról a tanév folyamán két alkalommal − az első félév, illetve a
tanév végén − beszámolót készítenek.
A z intézményen belül
működő Pedagógiai Szolgáltató Központ segítségével veszünk részt a kerületi
tehetséggondozásban, tartjuk a kapcsolatot a kerületi általános iskolákkal,
valamint részt veszünk a kerület pedagógiai életében.
A gyermekvédelmi
felelős közvetítésével folyamatos a kapcsolatunk, elsősorban a problémák megoldását
kéri az iskola, de preventív segítséget is igényelhet.
A sajátos nevelési igényű tanulók ügyintézése, illetve az e
körbe nem tartozó, de beilleszkedési, tanulási vagy magatartási nehézségekkel
küszködő tanulók megfelelő gondozása érdekében az iskola kapcsolatot tart az
illetékes szakértői bizottságokkal, nevelési tanácsadókkal.
A gyermekvédelmi felelős folyamatosan figyelemmel kíséri a
szakértői bizottság és/vagy a nevelési tanácsadó szakvéleményével rendelkező
tanulókat, javaslatot tesz fejlesztésükre. Figyelemmel kíséri továbbá a
szakvélemény szerinti szükséges felülvizsgálat idejét. Kapcsolatot tart a
szülőkkel.
A szakvéleményben javasolt mentességekről, könnyítésekről az
igazgató dönt, összhangban a Közoktatási Törvénnyel és a vonatkozó
rendeletekkel.
A sajátos nevelési igényű tanulókról az alábbi
dokumentumokat tartjuk nyilván:
-
szakértői bizottság szakvéleményének másolata;
-
szülői kérvény a fejlesztésre, a mentességre és/vagy a
könnyítésre vonatkozóan.
A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő,
illetve sajátos nevelési igényű tanulókról a felvételi illetve a beírási
naplóban fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító nevelési tanácsadó, a szakértői
és rehabilitációs bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és
kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját.
Elsősorban szabadidős,
kulturális tevékenységeinket segítik, helyet adnak az iskola rendezvényeinek.
Az iskola tanárai és
tanulói részt vehetnek az általuk rendezett rendezvényeken, tanfolyamokon.
A KÖSZI-hez tartozó
uszodát rendszeresen használják a tanulók a gyógytestnevelés foglalkozásokon, a
fenntartó által biztosított időkereteken belül.
Az intézményben a gazdasági feladatokat a Gazdasági osztály látja
el, amely egyben az intézmény gazdasági szervezete.
A gazdasági szervezet feladata, hogy a képviselő testület
által jóváhagyott költségvetés alapján, a vonatkozó jogszabályok betartása
mellett ellássa az intézmény működéséhez szükséges gazdasági feladatokat. Ezen
belül
-
szabályozza a szakszerű és törvényes gazdasági működést;
-
ellássa a beszámolási, könyvvezetési kötelezettségeket és
a vagyongazdálkodással összefüggő feladatokat;
-
biztosítsa a szükséges pénzeszközök rendelkezésre
állását a határidők betartása mellet;
-
meghatározza a
gazdasági területen a folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzési folyamatokat és feladatokat.
-
A gazdálkodás során figyelembe kell venni a
takarékossági és vagyonvédelmi szempontokat is.
Az intézmény gazdasági működtetését a gazdasági osztály látja
el, a gazdasági vezető irányításával. A gazdasági vezető az igazgató közvetlen
irányítása alá tartozik.
A gazdasági vezetői munkakört pályázat útján lehet
betölteni.
A gazdasági vezető a gazdasági ügyek menetéért személyében
is felelős.
Fő feladatai:
-
a gazdasági szervezet működésének és
szabályozottságának kialakítása, naprakészség biztosítása;
-
a költségvetési és gazdálkodási terv, a beszámolók, adatszolgáltatások
határidőre történő elkészítése;
-
a gazdasági működésre vonatkozó számviteli, adó,
társadalombiztosítási és egyéb jogszabályok betartása;
-
az intézményben egyedüliként rendelkezik ellenjegyzői
jogkörrel, távollétében a számviteli és pénzügyi csoportvezető helyettesíti;
-
felelős a törvényi előírások szerint a kötelezettségvállalás
folyamatának megvalósításáért;
-
az előirányzatok felhasználásával és módosításával járó
feladatok elvégzéséért, szem előtt tartva, hogy előirányzat nélküli kifizetés nem
teljesíthető;
-
a pénzeszközök határidőre történő rendelkezésre
állásáért;
-
felelős az intézmény vagyonvédelmi szabályainak
betartásáért;
-
kialakítja a gazdasági működéshez kapcsolódó”
Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés” rendszerét (a
továbbiakban FEUVE);
-
gazdasági ügyekben képviseli az intézményt a fenntartóval
és más partnerekkel való egyeztetéskor, kapcsolattartásban, tárgyaláskor – az
igazgatóval történt egyeztetés alapján;
-
folyamatosan tájékoztatja az intézményvezetést a
gazdálkodásról.
-
számviteli és pénzügyi csoport
-
műszaki
csoport,
ezen belül: -
gondnokság
-
műszaki ügyintézés
Fő feladatai:
-
iktatja a beérkezett számlákat, egyéb bizonylatokat,
dokumentációkat;
-
a beérkezett számlákat számszakilag ellenőrzi, illetve
-
felszereli a szükséges bizonylatokkal;
-
gondoskodik arról, hogy a kifizetések határidőben
megtörténjenek;
-
tartja a kapcsolatot az intézmény pénzintézetével;
-
felelős a munkaügyi területhez kapcsolódó
adatszolgáltatások határidőben történő teljesítéséért;
-
ellátja a pénztárellenőri teendőket;
-
feladata a készpénzforgalom lebonyolítása, a pénztár napra
kész vezetése;
-
a gazdasági munkafolyamatoknál felhasznált szigorú számadású
nyomtatványok, az intézmény által használt bélyegzők és emlékérmek
nyilvántartása;
-
a bevételek leszámlázása, nyilvántartása;
-
mivel az intézménynek a bérszámfejtése a Magyar
Államkincstáron (továbbiakban: Államkincstár) keresztül történik, összekötő
szerepet tölt be az Államkincstár és az intézmény között a munkaügyi feladatok
ellátásában;
-
elvégzi az Államkincstár felé a havi
adatszolgáltatásokat;
-
elkészíti a hó közi kifizetések bérszámfejtését;
-
ellátja azokat a feladatokat, amelyekre a munkaügyi és bérszámfejtés
szempontjából az Államkincstárnak szüksége van;
-
ellenőrzi az Államkincstár által készített bérjegyzékek
és az éves elszámolásokhoz szükséges adatszolgáltatások helyességét;
-
feladata a beérkezett számlák érvényesítése, a főkönyvi
számlákra történő kontírozása és lekönyvelése az érvényben lévő számviteli
politika és számlarend betartása mellett;
-
a tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása, a
leltárak, az esetleges selejtezések lebonyolításában való aktív közreműködés;
-
elvégzi a havi, a negyedéves és éves zárlati munkákhoz
kapcsolódó feladatait;
-
vezeti az átvett pénzeszközökhöz kapcsolódó
nyilvántartásokat.
A műszaki csoport vezetője (üzemeltetési vezető) közvetlenül
a gazdasági vezető felügyelete mellett irányítja a gondnokság és a műszaki
csoport munkáját.
Munkájában segíti a műszaki ügyintéző, aki – az igazgató
utasításai szerint – felügyeli a műemlék épület teljes körű
ingatlangazdálkodását.
Az üzemeltetési vezető szervezi és folyamatosan figyelemmel
kíséri az épület állagát megóvó karbantartási és felújítási munkákat, valamint
az ingatlangazdálkodást. Az igazgató felhatalmazása alapján képviseli az intézményt
a kivitelezőkkel való tárgyalás során.
Fokozottan figyel arra, hogy az intézményben megvalósuljon a
vagyonvédelem.
Részt vesz az intézmény éves karbantartási tervének
elkészítésében.
Fő feladataik:
-
Megszervezi és ellenőrzi a munkát, és biztosítja a
munkavégzéshez szükséges tárgyi feltételeket az intézményben
a porta;
a tálaló
konyha;
a takarítói
feladatok ellátása érdekében.
-
Folyamatosan figyelemmel kíséri az épület, illetve a
tartozékok és berendezések rendeltetés szerinti használatát. A munkája során
tapasztalt rongálásról értesíti a gazdasági vezetőt, valamint az igazgatót, és
gondoskodik a helyreállításról.
-
Ellátja tűzvédelmi felelősként az ehhez kapcsolódó
feladatokat.
-
Fokozott figyelmet fordít az intézmény vagyonának
védelmére. Pontosan, napra készen vezeti az intézmény helységeihez tartozó
kulcsok nyilvántartását. Gondoskodik arról, hogy a portán elhelyezett
tűzszekrényben lévő kulcsok mindig a tényleges állapotnak megfelelő állapotban
legyenek.
-
Biztosítja a tálalókonyha zavartalan és folyamatos
működését.
-
Szervezi és felügyeli az intézmény takarítói
feladatainak ellátását.
-
Feladata, hogy napi rendszerességgel ellenőrizze az épületet,
tartozékait és berendezéseit, és a felmerülő esetleges meghibásodásokat
felismerve gondoskodjon azok minél gyorsabb és szakszerű megjavításáról.
-
Tartja a kapcsolatot a kivitelezőkkel, begyűjti az
árajánlatokat, folyamatosan figyelemmel kíséri az épületben folyó külső
vállalkozók által elvégzett munkálatokat. Munkája során fokozottan köteles
figyelni a vagyon védelmére.
A gazdasági szervezet részletes működési szabályait a Gazdasági
ügyrend tartalmazza, amely rögzíti a munkaköri leírásokat, továbbá az SZMSZ-hez
kapcsolódó szabályzatokat.
Az SZMSZ mellékleteit képező szabályzatok:
-
Szabálytalanságok kezelési rendje (3.számú melléklet)
-
A gazdasági szervezet ügyrendje (4. számú melléklet)
A gazdasági szervezet tevékenysége során a belső
szabályzatokban kötelezően előírt ügyrendet alkalmazza.
A szabályozás jellemzően a következő szinteken valósul meg:
-
tulajdonosi (felügyeleti)
-
intézményi
A jogszabályok értelmében a gazdálkodással összefüggő
feladatokat és hatásköröket az intézményvezető és a gazdasági vezető a
jogszabályi rendelkezések szerint látják el.
A gazdálkodási folyamatokban a jogok gyakorlása a következő
sorrendben következik:
-
kötelezettségvállalás a pénzügyi ellenjegyzés után;
-
a kötelezettségvállalás nyilvántartásba vétele;
-
a kötelezettségvállalásban megjelöltek teljesítése után
szakmai teljesítés igazolása
-
érvényesítés
-
pénzügyi ellenjegyzés
-
utalványozás
-
pénzforgalmi teljesítés
-
számviteli nyilvántartásba vétel
Alapvető cél, hogy a nem pedagógus dolgozói létszám elegendő
legyen az intézmény zavartalan és folyamatos működéséhez. Ennek érdekében a
jóváhagyott éves bérelőirányzaton belül az eredetileg tervezett átlaglétszámmal
szemben több, illetve kevesebb munkaerőt is lehet foglalkoztatni. Az intézmény nem
pedagógus dolgozóit is az intézményvezető nevezi ki, és gyakorolja felettük a
munkáltatói jogokat, illetve a bérgazdálkodási jogkört.
A nem pedagógus dolgozók „A Közalkalmazottak Jogállásáról szóló törvény” (továbbiakban:
KJT) hatálya alá tartoznak.
Kötelesek jelenléti ívet vezetni, melyben rögzítik a
munkakezdés és befejezés időpontját, és amit aláírásukkal érvényesítenek.
Túlmunkát az igazgató, illetve az igazgató tájékoztatása
mellett a gazdasági vezető rendelhet el a mindenkori érvényben lévő KJT
előírásait figyelembe véve.
A felülbírálati vagy
törvényességi kérelemre vonatkozó eljárási szabályokat a közoktatásról szóló
1993. évi LXXIX. törvény tartalmazza. E szerint a nevelési-oktatási intézmény a
tanulóval kapcsolatos döntéseit – jogszabályban meghatározott esetben és
formában – írásban közli a tanulóval, illetve a szülővel.
A tanuló, a szülő az iskola
döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban
együtt: döntés) ellen a tanuló érdekében eljárást indíthat, kivéve a
magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok értékelését és minősítését.
Az eljárást megindító kérelem -
egyéni érdeksérelemre hivatkozással esetén - felülbírálati kérelemnek minősül,
míg jogszabálysértésre hivatkozás esetén törvényességi kérelemnek minősül.
A fenntartó jár el másodfokon, a
törvényességi kérelem, valamint a tanulói jogviszony létesítésével,
megszüntetésével, a tanulói fegyelmi ügyekkel kapcsolatban benyújtott
felülbírálati kérelem tekintetében.
Az intézmény működéséi rendjére, feladatellátásaira
vonatkozó szabályzatokat az érintetteknek munkavégzésük során alkalmazniuk
kell.
Az SZMSZ aktualizálásáért az igazgató és a gazdasági vezető
felelősek.
Az SZMSZ kötelező felülvizsgálatának időpontja: 2015.
augusztus 25. Az SZMSZ minden olyan esetben módosításra kerül, ha jogszabályi
változás azt szükségessé teszi, illetve ha azt a nevelőtestület vagy a
fenntartó kezdeményezi.
A felülvizsgálatért az igazgató a felelős.
Budapest, 2010. augusztus 25.
Igazgató
Az SZMSZ-t a nevelőtestület a 2010. augusztus 26-án megtartott
értekezleten a nevelőtestület jelenlévő tagjainak 100 %-os szavazatával
elfogadta.
Az elfogadott SZMSZ és a nevelőtestületi értekezlet
jegyzőkönyve felterjesztésének napja:
2010. augusztus 31.
Budapest, 2010. augusztus 31.
igazgató
Az iskolaszék, illetve a diákönkormányzat képviseletében és
felhatalmazása alapján aláírásunkkal tanúsítjuk, hogy a szervezeti és működési
szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához előírt egyetértési jogunkat
gyakoroltuk.
Budapest, 2010. augusztus 26.
az iskolaszék elnöke a
diákönkormányzat elnöke
Az SZMSZ-t a Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai
Önkormányzat Képviselő-testülete
…………………………………………-án hozott
………………… határozatával hagyta
jóvá, a jóváhagyásával egyidejűleg a korábbi …………………. számú
SZMSZ hatályát
veszítette.
Dátum
igazgató
[1] A négy évfolyamos képzés a 2010/2011. tanévben még három osztállyal működik a 12. évfolyamon
[2] Tartós távollét a három hetet (tizenöt munkanapot) meghaladó, folyamatos távollét.
[3] A 2008/2009. tanévtől kezdve a „C” szekció felmenő rendszerben megszűnik. Az emelt szintű matematika és az emelt szintű angol nyelvi csoportok a „B” és a „D” osztályokba kerülnek.
[4] A könyvtári és a kihelyezett könyvtári eszközökre is
egyaránt vonatkozik.